Ingatlanpiac: Mi várható 2025-ben?
A szektor szereplői arra számítanak, hogy 2025 jó év lesz, ami többek között a növekvő tranzakciószámban és a mozgósított tőke volumenében is megmutatkozik majd. Ám hogy pontosan mennyire lesz kiemelkedő az idei év, az egyelőre kérdéses, ugyanis az ingatlanpiacot számos nem organikus tényező is befolyásolja. A zenga.hu ingatlankereső és hirdetői oldal összegyűjtötte, milyen változásokkal és hatásokkal néz szembe a lakáspiac 2025-ben.
Ezer milliárdokat vonzhat be az ingatlanpiac
Egyelőre nehéz megjósolni a pontos összeget, de ezer milliárd forintos nagyságrendben áramolhat tőke a piacra, amennyiben azidén lejáró inflációkövető állampapírokat a befektetők nem újítják meg, hanem ingatlanba fektetik. Hasonlóan hozzájárul a dinamikus növekedéshez az aranyvízum program is, amelynek keretében 10 éves tartózkodási engedélyt kaphatnak harmadik országbeli állampolgárok, ha több százezer euró értékben fektetnek be ingatlanalapba Magyarországon.
Lakás- vagy telekvásárlási célra is fel lehet használni 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat a 2024. szeptember 30-i önkéntes nyugdíjpénztári egyenleg erejéig. Arra viszont figyelni kell, hogy az ingatlan a pénztártag, vagy a házastársa, vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerüljön. Hogy ez az intézkedés mennyire fogja ösztönözni az ingatlanvásárlókat, azt nehéz megbecsülni, mivel a nyugdíjpénztári adatok szerint egy átlagos nyugdíjpénztári tag másfél-kétmillió forintos felhalmozott összeggel számolhat.
A lakáshitel változásai is befolyásolhatnak
Életbe lépnek olyan intézkedések is, amelyek nem közvetlenül, hanem a hitelpiacon keresztül hatnak az ingatlaneladásokra.
Ilyen az 5%-os lakáshitel-kamatplafon, amelyet a fiatalok első, zöld lakásra kaphatnak. A részletszabályok szerint az ingatlannak A+ energetikai besorolás és legfeljebb 68 kWh/m2/év primer-energiaigényűnek kell lennie, a bruttó négyzetméterárnak pedig 1,2 millió forint alattinak. A zenga.hu adatbázisa szerint a budapesti ingatlanok nem, de a vidéki ingatlanok közül akadnak, amelyik megfelelnek ezeknek a feltételeknek.
A lakáshitelfelvételt is támogatja a munkáshitel bevezetése, amelynek lényege, hogy 4 millió forintos kamatmentes hitelt kaphatnak azok a 17 és 26 év közötti fiatalok, akik legalább 3 hónapja folyamatos tb-jogviszonnyal rendelkeznek, heti munkaidejük legalább húsz óra, nem rendelkeznek érvényes tanulói jogviszonnyal vagy diplomával, és vállalják, hogy öt évig Magyarországon élnek és dolgoznak.
A falusi lakásvásárlást pedig a vidékfelújítási program ösztönözheti. Ennek keretében energiakorszerűsítési beruházásokra kérhető támogatás legfeljebb 3 millió forint erejéig.
A munkáltatók kezébe is több eszközt ad a kormány, hogy segíthessék munkavállalóikat a lakáshoz jutásban. Ilyen a 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakáscélú munkáltatói támogatás, amit 35 év alatti alkalmazottaknak adhatnak a munkaadók albérletre vagy lakáshitel-törlesztésre. Mindemellett a SZÉP-kártyát mostantól bútor vagy lakásfelújítási eszközökre is fel lehet használni.
Változások az albérletárakban
Az albérletpiacra hatással lehet az Airbnb-szolgáltatások szigorítását előíró jogszabálymódosítás, ami miatt a befektetőknek a jövőben nem feltétlenül éri majd meg rövid távú lakáskiadás céljából vásárolni ingatlant. A népszerű településeken ugyanis szobánként 150 ezer forint az éves adó mértéke. Hosszú távon közvetve befolyásolhatja a piacot a kormányzat gazdasági akciótervének kollégium és bérlakásépítésre vonatkozó programja is, amire 200 milliárdot biztosít az állam. A két intézkedés célja, hogy csökkentse az albérletdíjakat.
„A zenga.hu oldalon megtalálható kiadó lakások országos átlagos bérleti díja az év végén megközelíti a 250 ezer forintot, míg egy garzonért átlagosan 180 ezer forintot kérnek a tulajdonosok havonta. Budapesten év végén átlagosan 330 ezer forintért hirdetik a kiadó lakásokat, és a fővárosi garzonok átlagos bérleti díja is átlépte a 200 ezer forintot. A belső kerületekben pedig még ennél is pár tízezer forinttal magasabb árral kell kalkulálni jelenleg” - mondta Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője.
