Irán miatt nem tud kamatot vágni az MNB
Nem változott az előretekintő iránymutatás. A jegybank továbbra is az óvatos és türelmes monetáris politika szükségességét hangsúlyozta. "A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci folyamatok inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről."
A geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra. Kiemelték, hogy az iráni háború jelentősen emelte a világpiaci olajárat és az európai gázárat. Ugyanakkor a hazai eszközök kockázati felára a választások után mérséklődött, ami mögött többek között az európai uniós forrásokkal és az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások állnak. A forint erősödött, és csökkent a volatilitás, de még mindig magasabb, mint az iráni háború előtt. Előretekintve meghatározó, hogy a kockázati felárak csökkenése fennmaradjon.
Kiemelten fontos a pénzpiaci és devizapiaci stabilitás. 2026 márciusában az infláció 1,8 százalékra nőtt, míg a maginfláció 1,9 százalékra csökkent. A beérkezett adatok a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakultak. A fogyasztóiár-index emelkedését az üzemanyagok áremelkedése okozta, amit az iparcikkek és a piaci szolgáltatások dezinflációja részben ellensúlyozott. Az év első hónapjaiban a vállalati árvárakozások némileg emelkedtek, de továbbra is visszafogott dinamikát jeleztek. A lakossági inflációs várakozások mérséklődtek.
Az idei év során a magas energiaárak begyűrűzésével folytatódik az infláció emelkedése, ugyanakkor az erősebb forint mérsékli az áremelkedés ütemét. Az infláció 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv felett alakul, majd 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a jegybanki célra. A bizonytalan világgazdasági környezetben stabilitásorientált monetáris politikai megközelítés, valamint az inflációs kilátások folyamatos, körültekintő elemzése indokolt. Az inflációs várakozások horgonyzásához, és ezáltal az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása.
Varga Mihály az euróbevezetésről. A jegybankelnök újságírói kérdésre elmondta, hogy a döntést nem a jegybank fogja meghozni, hanem a kormány, de ez a döntés még nem született meg. Véleménye szerint a magyar lakosság részéről sokszor indokolatlan várakozások övezik az euró bevezetését. Az euró bevezetése akkor lesz sikeres, ha gondos és alapos előkészítő munka előzi meg. A nem alapító országok felének felzárkózása nem sikerült az euróövezethez való csatlakozást követően.
A külső környezetnek kell javulnia a kamatvágáshoz. Szintén kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy a kamatvágás folytatásához elsősorban a külső környezetben kell történnie javulásnak, főként a nyersanyagpiaci áraknak kell csökkennie.
Fontos támasz felett az euró-forint árfolyama. A jegyzés visszatért a 364-es szint fölé, mely fontos rövid távú támaszt jelent, a következő érdemi ellenállás 369,50 közelében húzódik. Az MACD indikátor vételi jelzést készül adni, erre érdemes a következő napokban figyelni, ugyanakkor a volatilitás továbbra is magas maradhat.
