Mi jön ma a magyar tőzsdén? Melyik részvényben van fantázia?
2024. 03. 07. 09:30
Iránykereséssel, enyhe negatív korrekcióval indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) csütörtökön az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint. Szerdán a BÉT részvényindexe, a BUX 146,5 pontos, 0,22 százalékos emelkedéssel, 65 986,52 ponton zárt.
Varga Zoltán az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: a vezető részvények közül az OTP árfolyamában 17 270 forintnál húzódik fontos szint, alatta 17 061 forintnál támasz, felette 17 534 forintnál ellenállás. Hozzátette, hogy ismét saját részvényt vett a bank, a szerdai kereskedésben 19 064 részvényt vásárolt a társaság, az átlagár ezúttal 17 280 forinton alakult. Szerdán az OTP-részvények ára 35 forinttal, 0,2 százalékkal 17 300 forintra nőtt, forgalmuk 3,4 milliárd forintot tett ki.
A Mol jegyzése a 30 napos mozgóátlag alá került, ami 2910 forintnál jelent ellenállást, a következő támasz 2885 forintnál látható. A papír 2 forinttal, 0,07 százalékkal 2906 forintra erősödött szerdán, 917,2 millió forintos forgalomban.
A Richter változatlanul a 9648 forintos szint közelében mozog, támasz 9585 forintnál húzódik. Szerdán a részvény árfolyama 30 forinttal, 0,31 százalékkal 9630 forintra erősödött, forgalma 1,7 milliárd forintot ért el. Az elemző felidézte, hogy a társaság kivásárolja a Helm részesedését a vegyesvállalatokból, a gyógyszergyártó a Helm AG-val kötött megállapodás értelmében 100 százalékos tulajdonossá válik a Richter-Helm BioTec és a Richter-Helm Biologics vállalatokban. A tranzakciókért összesen 112,4 millió eurót fizet a Richter, ezen túlmenően a 2025-2029-es időszakban teljesítményarányos kifizetésekre is sor kerül majd. A tranzakció a német és a magyar versenyhivatalok engedélyére vár.
A Magyar Telekom árfolyama a 840 forintos szint felett próbál stabilizálódni, a következő szint 850 forintnál húzódik, amit a 865 forintos ellenállás követ. A részvény árfolyama 850 forint maradt, forgalma 340,1 millió forint volt szerdán.
Közel minden második Otthon Startos vásárló Budapesten vagy Pest vármegyében vett ingatlant – de mi történik, ha valaki később továbbköltözne?
Az Otthon Starttal finanszírozott ingatlanok közel fele Budapesthez vagy Pest vármegyéhez kötődik. Az MNB adatai szerint a szerződések közel 30 százaléka budapesti, további 14 százaléka Pest vármegyei ingatlanra szólt, az átlagos hitelösszeg pedig mintegy 35 millió forint. De mi történik akkor, ha az első lakást néhány év múlva kinövi a tulajdonosa, és nagyobb ingatlanba vagy másik településre költözne? A money.hu összefoglalta, milyen lehetőségei vannak annak, aki a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelét is szeretné megtartani.
A nyugdíjasházak szerződési feltételeit vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal közösen ellenőrzi a nyugdíjasházakat üzemeltető vállalkozások által alkalmazott általános szerződési feltételeket (ÁSZF). A fogyasztóvédelmi hatóság célja annak kiszűrése, hogy a szerződések tartalmaznak-e a fogyasztókkal szemben tisztességtelen, indokolatlanul hátrányos feltételeket. Az ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordítanak a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, a szerződés módosítására és megszüntetésére, valamint a felelősségi szabályokra.
Ethereum: kvantumrezisztens Layer 1 a cél 2029-re
Az Ethereum Foundation újabb fontos részleteket közölt a hálózat következő nagy fejlesztési szakaszáról. Miközben a fejlesztők 62 Ethereum Improvement Proposal, vagyis EIP lehetőségeit vizsgálják a Hegotá frissítéshez, az Ethereum hosszabb távú célja is egyértelműbbé vált: a Layer 1 hálózatot legkésőbb 2029 decemberére ellenállóvá akarják tenni a kvantumszámítógépek jelentette támadásokkal szemben.
Emelkedtek a hosszú hozamok az euróövezetben
Ismét emelkedtek a hosszú hozamok az euróövezetben, miután két egymást követő napon csökkent a több mint 15 éve mért legmagasabb szintről; a befektetők óvatosak voltak az AfD szász-anhalt-i győzelme után és az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése előtt. A német 10 éves 5bp-tal 3,38%-ra emelkedett, ismét közelítve a múlt héten elért 3,3951%-ot, ami 2011 áprilisa óta a legmagasabb érték.
Oldalazás az európai tőzsdéken, az olajár tovább emelkedett a közel-keleti konfliktus eszkalációja következtében
Alig mozdultak hétfőn az európai részvényindexek, az USA és Irán közötti feszültségek újbóli kiéleződése nyomán emelkedő olajárak fokozták az inflációs aggodalmakat, ellensúlyozva az euróövezetben megjelent vártnál jobb gazdasági adatokat. A páneurópai Stoxx600 pénteki zárószintjén, 649,9 ponton fejezte be a napot. A DAX 0,2%-kal csúszott vissza.
Mi történt a forinttal kedd reggelre?
Nem változott számottevően a forint árfolyama kedd reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Viharossá vált az EcoPro üzem engedélyének módosításáról tartott közmeghallgatás Debrecenben
Elszabadultak az indulatok azon a közmeghallgatáson, amelyet az EcoPro akkumulátoralapanyag-gyártó üzem környezethasználati engedélyének módosításáról tartott a hajdú-bihari kormányhivatal hétfőn a debreceni Kölcsey Központban.
Továbbra is sok szúnyoggal kell számolni a családi házas övezetekben
A meleg időjárás miatt továbbra is sok szúnyoggal kell számolni a családi házas övezetekben, ahol az inváziós fajok, különösen az ázsiai tigrisszúnyog fordul elő nagyobb számban - figyelmeztetett a katasztrófavédelem az MTI-nek küldött hétfői közleményében.
118 milliárdra taksálták, majd csődvédelmet kért – a Bayer megmutatja, ne vegyünk mérget a magyarok 37 ezermilliárd forintos céges vagyonértékére
Közel 37 ezermilliárd forintot értek június végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a magyar háztartások nem pénzügyi vállalatokban lévő tulajdonosi részesedései, az összeg egyetlen év alatt 8,6 százalékkal nőtt. A Blochamps szerint azonban a Bayer Construct körül kialakult helyzet látványosan mutatja, miért félrevezető a céges részesedéseket a bankbetétekhez vagy tőzsdei részvényekhez hasonló, ténylegesen realizálható vagyonnak tekinteni. A következő időszakban ráadásul a NER-hez kötődő vállalati vagyon piaci átértékelése jelentősen átírhatja a magyar vagyonstatisztikát.
Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en
Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában.
Átlagosan 2,3 millió forintot tartanak a magyarok készpénzben és bankszámlán, lekötés nélkül
Az MNB előzetes adatai alapján mintegy 21 960,6 milliárd forintra tehető a háztartások készpénzben és látra szóló betétben tartott vagyona. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden magyarra több mint 2,3 millió forint olyan megtakarítás jut, ami nem igazán termel hozamot. A Bankmonitor szakértői azt nézték meg, hogy mennyit veszíthetnek ezzel az egyes családok. Ésszerű döntés-e ekkora összeget befektetés nélkül, parlagon hagyni? Egyáltalán jó megközelítés-e ebben a helyzetben az átlagot vizsgálgatni?
Amikor a közös ötletekből valóság lesz - negyedszer indul az OTP Class Pályázat
Az OTP Bank 2026-ban negyedik alkalommal hirdeti meg az OTP Class Pályázatot, amelyre bármely magyarországi általános vagy középiskola 5–13. évfolyamos osztályai jelentkezhetnek. A pályázók két kategóriában - közösségépítés és az iskolai környezet fejlesztése - valósíthatják meg elképzeléseiket.
Versenyjogi jóváhagyást kapott a CarbonBridge: Németország első CO₂-exportterminálja már 2031-ben elindulhat
Az Ambrian Energy GmbH és a Messer SE & Co. KGaA bejelentette, hogy az Európai Bizottság versenyjogi jóváhagyást adott tervezett közös vállalatuk, a „CarbonBridge” létrehozásához. Ez a mérföldkő megnyitja az utat az azonos nevű brémai terminál fejlesztése előtt. A létesítmény a tervek szerint Németország első CO₂-exporttermináljaként kezdheti meg működését, várhatóan már 2031-ben.
