Ismét kudarcba fulladt a koszovói parlament megalakítása

Az alakuló ülés folytatását vasárnapra halasztották.

A pénteki ülésen először Ardian Golát, az Albin Kurti vezette Önrendelkezés (Vetevendosje) jelöltjét választották meg a parlament egyik alelnökének, 101 képviselő támogatásával. Ezt követően Vlora Citaku, a PDK alelnökjelöltje került sorra, ő azonban nem kapta meg a megválasztásához szükséges támogatást, mert az Önrendelkezés képviselői tartózkodtak. Albulena Haxhiu házelnök ezután felszólította a PDK-t, hogy tegyen új javaslatot, a párt képviselői azonban tiltakozásul elhagyták az üléstermet.

Bedri Hamza, a PDK elnöke a szünetben közölte: pártjának nincs oka részt venni az alakuló ülés további munkájában. A PDK korábban jelezte: elképzelhető, hogy az alkotmánybírósághoz fordul a parlament megalakítása körül kialakult helyzet miatt.

A délután folytatódó ülésen a PDK képviselői már nem jelentek meg. A házelnök úgy értékelte, hogy távolmaradásával a párt lemondott arról az alkotmányos jogáról, hogy jelöltet állítson a parlament egyik alelnöki tisztségére, ezért az LDK jelöltjének megválasztásával akarta folytatni az eljárást.

Ez ellen azonban az LDK tiltakozott. Jehona Lushaku-Sadriu, a párt képviselője közölte: nem tartják szabályosnak, hogy a harmadik legnagyobb parlamenti párt jelöltjéről szavazzanak, amíg a második legnagyobb frakció, vagyis a PDK jelöltjének kérdését nem rendezték. Az LDK képviselői ezt követően szintén elhagyták az üléstermet.

Koszovóban június 7-én tartottak előrehozott parlamenti választást. A törvényhozás megalakításának alkotmányos határideje augusztus 7-én lejárt. A képviselők augusztus 6-án letették ugyan az esküjüket, a parlament elnökét és alelnökeit azonban akkor nem sikerült megválasztani. Szerdán ugyan Albulena Haxhiut 62 támogató szavazattal megválasztották házelnöknek, az alelnökök személyéről azonban akkor sem sikerült megállapodni.

A 120 tagú koszovói parlament akkor tekinthető megalakultnak, ha a házelnök mellett mind az öt alelnökét megválasztották.

Az alelnökök megválasztását korábban a Szerb Lista jelöltje körüli vita is akadályozta. Igor Simic, a párt képviselője Slavko Simicet "a szerb nép nevében" jelölte a tisztségre, amit a házelnök alkotmányellenesnek minősített. A Szerb Lista képviselője nem volt hajlandó visszavonni a megjegyzést.

Júniusban azért kellett előrehozott parlamenti választást tartani, mert a képviselők nem tudtak megállapodni az új köztársasági elnök személyéről.

A szerdai ülés összehívását az tette lehetővé, hogy Albin Kurti, az Önrendelkezés (Vetevendosje) vezetője és Lumir Abdixhiku, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnöke augusztus 31-én megállapodott: Bekim Sejdiu jogászprofesszort, volt alkotmánybírót és diplomatát támogatja államfőjelöltként.

Egyelőre azonban nem látszik biztosítottnak a parlament megalakulásához és az új intézmények megválasztásához szükséges többség, már az LDK képviselői sem egységesek a kérdésben. Az elnökválasztás első két fordulójának megtartásához legalább 80 képviselő jelenléte szükséges.

Amennyiben nem sikerül megalakítani a parlamentet vagy nem sikerül megválasztani a köztársasági elnököt, ismét előrehozott választást kell tartani. Az ellenzéki pártok szerint az Önrendelkezés éppen ezt szeretné elérni. Az ismételt voksolás kevesebb mint két év alatt már a negyedik választás lenne a kis balkáni államban.