Nehezített terepen vesz lendületet a magyar gazdaság

„Az első és a második negyedévben egyaránt 2,5 százalékos, évesített negyedéves növekedést mutatott a GDP a mezőgazdaság teljesítménye nélkül” – mutatott rá Eppich Győző, az OTP Elemzési Központjának igazgatója. Szerinte – az elmúlt évekhez hasonlóan – idén is a háztartások fogyasztása húzhatja a gazdaságot, de már az export is visszatérhet a növekedési pályára két év visszaesése után. A beruházások összességében továbbra is visszafogják a növekedést, elsősorban a vártnál gyengébb állami beruházási aktivitás miatt, miközben a vállalati szektorban már látszanak az élénkülés első jelei.

Az OTP Bank szakemberei 2027-re 2,5 százalékra gyorsuló gazdasági növekedést várnak, ugyanakkor a szükséges költségvetési kiigazítás komoly bizonytalansági tényező lehet. A jó hír, hogy jövőre már az állami beruházásokban is eljöhet a fordulat az uniós forrásoknak köszönhetően, az export pedig az újonnan belépő kapacitásoktól kaphat egy további lökést. Cserébe a fogyasztás – a várhatóan lassuló bérnövekedés és hitelezési aktivitás miatt – alacsonyabb ütemben növekedhet.

A költségvetést rendbe kell tenni

A kormánynak már 2027-ben meg kell kezdeni a költségvetési konszolidációt, de ennek a kiigazításnak a szerkezete egyelőre nem ismert. Az ígéret szerint október közepe táján nemcsak a jövő évi büdzsé tervezete, hanem egy középtávú makrogazdasági és fiskális kitekintés is publikálásra kerül majd; ez lesz a következő hónapok egyik kulcsfontosságú eseménye.

Az infláció az elmúlt hónapokban elsősorban a jelentősen erősödő forintárfolyamnak és a kedvezően alakuló élelmiszeráraknak köszönhetően a vártnál alacsonyabb volt: az OTP Bank elemzői szerint az idei év egészében átlagosan 1,7 százalékos lehet az áremelkedés. Innen 2027-ben 2,6 százalékig emelkedhet az éves inflációs ráta, a tartósan magas energiaárak, a szárazság és a műtrágyahiány miatt ebben inkább felfelé mutató kockázatok vannak az elemzők szerint. Ha a kormány a közeljövőben döntene az árrésstopok eltörléséről, annak csak mérsékelt hatása lenne a fogyasztói árakra – teszi hozzá Eppich Győző.

Mi lesz a forinttal?

Ilyen gazdasági környezetben a következő hónapokban sem kell a forint jelentős gyengülésétől tartani: nyáron a csökkenő kamatkülönbözet ellenére is 360 forint körül maradt az euró árfolyama. A kormány euróbevezetési terveihez szükséges az inflációs feltétel teljesítése, amihez stabilan erős árfolyam kell, ezért az OTP Bank elemzői nem tartanak valószínűnek jelentős forintgyengülést. Ugyanakkor az erősödés irányában sincs jelentős tér, mivel májusban és júniusban láthattuk, hogy a jegybank bizonyos árfolyamszintek elérésénél a kamatok módosításával reagál a helyzetre.

A piac jelenleg nem vár további kamatcsökkentést az MNB-től az év hátralevő részében a tartósan magas energiaárak és az emelkedő fejlett kötvényhozamok miatt. Az OTP Bank elemzői szerint csak akkor kerülhet mégis szóba az alacsonyabb kamat idén, ha a magyar eszközök kockázati prémiuma tovább csökken. Ebből a szempontból a legfontosabb üzenet a 2027-es költségvetési törvényjavaslat és a már említett középtávú kormányzati terv lesznek. Ezekből tudja majd kiolvasni a piac, hogy teljesíthetők-e a kormány euróbevezetési tervei.

Meddig tart az AI-láz?

Friss Befektetési Kitekintőjében az OTP Bank arra is igyekszik választ adni, milyen befektetési területeken lehet felértékelődési potenciál. A részvénypiac kapcsán Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-asset Elemzési Osztályának vezetője kiemelte:

„Az AI által hajtott profitnövekedés kedvezőbbé tette a részvények értékeltségi képét, de a piaci kockázatok nem tűntek el. Ebben a környezetben továbbra sem a teljes piacra, hanem egyes feltörekvő piacokra érdemes összpontosítani. Ezek közül elsősorban a dél-koreai tőzsde lehet érdekes, amely erősen kitett az AI-hoz kapcsolódó technológiai és félvezetőipari folyamatoknak, míg a kelet-közép-európai térség továbbra is az egyik legattraktívabb nem AI-hoz kapcsolódó régiók egyike.”

A nyersanyagok kapcsán pedig továbbra is semleges a bank elemzőinek várakozása: a közel-keleti konfliktus alakulása az elsődleges faktor az árfolyamok alakulásában, ugyanakkor a háború kimenetelét nehéz megjósolni. A legrosszabb forgatókönyv megvalósulása akár még magasabb energiaárakat is hozhat. Az elemzők jelenleg elsősorban a mezőgazdasági nyersanyagok és az urán árfolyamában látnak potenciált az emelkedésre.