Nyugdíj: 260 ezer forintos támogatást javasolnak

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) idén is megrendezte éves konferenciáját. Az eseményen mintegy 230 vendég vett részt: tíz alapkezelő és 24 önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár mellett a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége is képviseltette magát.

Kevesebb dolgozó, nagyobb szerep az öngondoskodásnak

Mohr Lajos, a Pénztárszövetség elnöke arra figyelmeztetett, hogy a következő egy-másfél évtizedben a „Ratkó-unokák” nemzedéke eléri a nyugdíjkorhatárt. Mivel a munkaerőpiacra belépők száma folyamatosan elmarad a nyugdíjba vonulókétól, a következő tíz év során akár 250 ezerrel is csökkenhet az aktív munkavállalók száma Magyarországon.

Az ÖPOSZ szerint több érdemi módosításra lenne szükség ahhoz, hogy az önkéntes pénztárak hatékonyabban járulhassanak hozzá az időskori anyagi biztonsághoz. A szövetség más európai országok gyakorlatát követve a munkavállalók automatikus beléptetését, a munkáltatói befizetések ösztönzését, valamint a megtakarításokhoz kapcsolódó adókedvezmények formájának és összegének korszerűsítését javasolja.

A munkáltató, a dolgozó és az állam is befizetne

A Pénztárszövetség álláspontja szerint a munkáltatói hozzájárulások érdemi növeléséhez olyan közteherfeltételek kellenének, amelyek legalább a SZÉP-kártyáéval azonosak, vagy annál kedvezőbbek. A támogatott befizetésekhez akár összeghatárt is meg lehetne határozni.

Hosszabb távon a brit, a lengyel vagy az ír megoldáshoz hasonló rendszer bevezetését is elképzelhetőnek tartják. Ebben a foglalkoztató, a munkavállaló és az állam közösen járulna hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz.

Az ÖPOSZ által felvázolt modellben a munkáltató és a dolgozó egyaránt a bér 2-2 százalékának megfelelő összeget fizetne a pénztárba, amelyhez az állam további 1 százalékot tenne hozzá.

150 ezerről 260 ezer forintra emelnék a támogatási plafont

A javaslat a pénztári megtakarítások után igénybe vehető személyijövedelemadó-visszatérítést alanyi jogon járó állami támogatássá alakítaná át.

Ezzel együtt megemelnék a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarításokra együttesen vonatkozó, több mint tíz éve változatlan, évi 150 ezer forintos visszatérítési felső határt. Az új kombinált plafon 260 ezer forint lenne.

A nyugdíjpénztári befizetések után a teljes, 260 ezer forintos keretet igénybe lehetne venni, míg az egészségpénztáraknál továbbra is legfeljebb 150 ezer forint lenne érvényesíthető.

A munkavállalók is támogatják az elképzeléseket

Az ÖPOSZ megbízásából készült országos közvélemény-kutatás alapján a hazai dolgozók körében is kedvező fogadtatásra találnak a felvetések.

Tíz válaszadóból hat támogatná, hogy az szja-visszatérítés helyét alanyi jogon járó állami támogatás vegye át. Egy ilyen változás esetén a jelenleg sem nyugdíj-, sem egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közel fele fontolóra venné a belépést.

A megkérdezettek szerint a pénztárak vonzerejét az is számottevően növelné, ha a SZÉP-kártya keretéből nyugdíjpénztári megtakarítást lehetne képezni. A válaszadók többsége nyitott lenne erre a lehetőségre.

Mohr Lajos ismertetése szerint a felmérésből az is kiderült, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár továbbra is a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítási forma, megítélése pedig a tavalyi kutatáshoz képest tovább javult.

A válaszok alapján a nyugdíjpénztárak a költséghatékonyság, a biztonság és az egyéni élethelyzethez való illeszkedés szempontjából is megelőzik a többi terméket. Emellett ismertségük is magasabb az alternatív megtakarítási lehetőségekénél.

Ismét növekedési pályán a pénztári szektor

Sipos-Tompa Levente, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy a pénztári szektor kilátásai ismét kedvezőek, és az ágazat újra növekedési pályára állt.

Értékelése szerint a nyugdíjpénztárak idei éves hozama kétszámjegyű is lehet, ami a csökkenő kamatok és a mérséklődő infláció mellett vonzó teljesítményt jelenthet.

A szektor hosszú távú nominális hozama tartósan 6–7 százalék körül alakul. Ez két évtizedes időtávon is meghaladja az inflációt, miközben a működést alacsony költségszint jellemzi.

Az alelnök szerint a pénztárak stabilan és gazdaságosan működnek, és ezen az átmenetileg engedélyezett ingatlancélú felhasználás sem változtatott. A lehetőséget ugyanis csak a tagság kis hányada vette igénybe, ami mindössze 125 milliárd forintos kiáramlást eredményezett.

Nem mindegy, mikor kezdődik a megtakarítás

A kedvező folyamatok mellett Sipos-Tompa Levente két problémára is felhívta a figyelmet: továbbra is magas a tagdíjat nem fizetők aránya, az új belépők átlagéletkora pedig változatlanul 39–41 év körül mozog.

Az MNB ezért olyan eszközök kialakításán dolgozik, amelyek ösztönözhetik a 30 év alattiakat a nyugdíjpénztári belépésre. Ennek egyik eleme a jegybank honlapján elérhető Önkéntes Nyugdíjpénztári Kalkulátor.

Az alelnök által bemutatott példa szerint a jelenlegi 375 ezer forintos átlagbérhez képest annak 70 százalékára várható állami nyugdíj mellett mintegy 112 ezer forintos havi jövedelemkiegészítésre lenne szükség a különbség áthidalásához.

Aki ezt a kiegészítést szeretné elérni, annak 20 éves korban elkezdve a takarékoskodást havonta közel 26 ezer forintot kell félretennie. Ha viszont csak 40 évesen kezdi meg a megtakarítást, már nagyjából ennek kétszeresére van szüksége.