Ismét tízezres nagyságrendű lehet az éves csökkenés
Az OPTEN adatai szerint 2025 harmadik negyedévének végén 496,6 ezer működő társas vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban. Az idei évben havonta átlagosan mintegy ezerrel csökkent a hazai cégállomány – ez szinte megegyezik a tavalyi ütemmel. Amennyiben a trend folytatódik, 2025-ben is 10–12 ezerrel apadhat a cégszám, vagyis megismétlődhet a 2024-es mértékű zsugorodás. Bár a visszaesés ugyan folytatódik, de a cégstruktúra fokozatosan tisztul: a piacon maradó vállalkozások átlagos mérete és stabilitása nő, ami a gazdaság hosszabb távú ellenállóképességét erősíti.
A visszaesésből idén a kereskedelem és az építőipar szenvedte el a legnagyobb veszteséget: előbbi ágazatban szeptemberig több mint 3,6 ezer, utóbbiban pedig mintegy 1,4 ezer társas vállalkozással lett kevesebb a palettán. Az építőipar gyengélkedése főként a beruházások visszaesésével és a magas finanszírozási költségekkel magyarázható, míg a kereskedelemben a lakossági fogyasztás mérsékelt szintje okoz nehézségeket. Bár a két ágazat továbbra is nehéz környezetben működik, a kilátások nem romlottak tovább, ami némi stabilizációt vetít előre.
Egyre nehezebben újul meg a hazai vállalkozói kör
Az idei háromnegyedéves adatok jól kirajzolják, milyen irányba mozdul el a hazai cégstruktúra. A vállalkozói kedv látványosan mérséklődik: míg 2021-ben még több mint 25 ezer új társas vállalkozás jött létre, 2025-ben már csak 16,5 ezer, ami ötéves mélypontot jelent. Ezzel párhuzamosan a megszűnések száma folyamatosan nő: a járvány utáni 2021-es mélyponthoz képest idén szeptember végéig már 25,5 ezer cég zárta be kapuit.
A cégbírósági eljárások száma 2022-ben, a moratóriumok megszűnését követően rekordot döntött. Azóta ugyan mérséklődik, de 2025-ben még mindig 33,5 ezer új
eljárást regisztráltak. Mindez jól mutatja, hogy a cégvilág egyre kevésbé képes pótolni a megszűnéseket, a vállalkozói kör tartósan zsugorodik, és a gazdaság megújulóképessége is egyre gyengül.
Nem törik meg a trend: visszafogott maradt a cégalapítás
Szeptemberben jóval kétezer alatt maradt az újonnan alapított társas vállalkozások száma, míg tavaly ugyanebben az időszakban még meghaladta a kétezret. A szezonalitás miatt ez ugyan az előző hónaphoz képest mintegy 30 százalékos növekedést jelent, de éves összevetésben a trend továbbra is lefelé mutat. Az év első kilenc hónapjában összesen 16,5 ezer új cég jött létre, ami 7,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Nemzetközi összevetésben a magyar cégalapítási ráta – amely éves szinten 4 százalék körül alakul – közepesnek számít, elmarad a közép-európai országok 5–6 százalékos átlagától, ugyanakkor stabilabb a nyugat-európai, gyakran 3 százalék alatti értékeknél.
„Önmagában a csökkenő cégalapítási kedv nem feltétlenül baj, de a trend mögött már egy szerkezeti kockázat is látszik. A gazdaság rugalmasságát és megújulási képességét nagyrészt az új belépők adják, ők hozzák az innovációt, az új üzleti modelleket és a friss tőkét. Ha ez a dinamika gyengül, akkor a gazdaság hosszabb távon kevésbé lesz képes reagálni a változásokra.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Töretlenül magas a cégbírósági eljárások száma
Szeptemberben 3,7 ezer új cégbírósági eljárás indult, ami több mint harmadával meghaladja az augusztusi értéket. Az év eleje óta 33,5 ezer eljárás kezdődött, ami ugyan csak minimális csökkenés tavalyhoz képest, de továbbra is magas szintet jelez.
A legtöbb ügy a kereskedelmet és az építőipart érinti, előbbiben 8 ezer, utóbbiban 6 ezer feletti esettel. Az eljárások több mint 70 százaléka tartozásokhoz vagy szabálytalan működéshez köthető, míg kevesebb mint harmaduk önkéntes végelszámolás. A legstabilabb ágazat a humánegészségügy, a legkockázatosabb továbbra is az építőipar és a kereskedelem, amelyek alakulása a következő időszak gazdasági trendjeire is hatással lehet.
A makrogazdasági környezet stabilizálódása és a finanszírozási feltételek enyhülése kedvezhet a vállalkozói aktivitás élénkülésének, így 2026-ban már lassulhat, sőt akár meg is állhat a cégszámcsökkenés több éve tartó trendje.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) I-III. negyedévi értéke országosan 10,03 % volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Tolna, Veszprém és Zala vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.
