Jegybanki alapkamat: Sokat csökkent az MNB mozgástere a piac szerint

Bár az MNB kamatdöntése a vártnak megfelelő volt, a kamatcsökkentések szüneteltetésének bejelentésére kisebb forinterősödést láthattunk: az EUR/HUF kurzus a reggeli 401 körüli szintekről 400 alá is benézett, majd itt stabilizálódott. A sajtótájékoztatón elhangzottak nem erősítették a forintot, 400-401 közzé került az árfolyam.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Virág Barnabás távollétében a mai héttérbeszélgetésen Kandrács Csaba, alelnök mutatta be a kamatdöntés hátterét. Elmondta, a Monetáris Tanács egységes volt, nem volt más opció a tartáson kívül. A romló nemzetközi befektetői hangulatban erősödött a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés.

A geopolitikai konfliktusok erősödése a nyersanyagárak emelkedését hozta, a Fed kamatpálya várakozások felfelé tolódtak. A külső kamatkörnyezet lassabban mérséklődhet, a nagy jegybankok kamatpályáját bizonytalanság övezi.

A FED-EKB kamatpályát tekintve divergencia jelent meg: az EKB folytatta októberben is a kamatcsökkentést, de a Fedtől a korábbinál kisebb mértékű kamatcsökkentéseket várnak a piacok. A pénzügyi környezet törékenyebbé vált, ígyKandrács szerint a stabilitás megőrzése kiemelt fontosságú. A hazai hozamfelárak emelkedtek, miközben a forint gyengült.

Kedvező, hogy szeptemberben a hazai infláció a jegybanki célnak megfelelően alakult, ugyanakkor a maginfláció emelkedett, a felfelé mutató inflációs kockázatok nőttek. Kiemelte a lakosság inflációs várakozásainak emelkedését, amit azzal magyarázott, hogy a magas inflációs tapasztalatok miatt óvatosabb a lakosság és emiatt változékonyabbak a várakozások. Ennek kapcsán kihangsúlyozta, hogy a fenntartható gazdasági növekedés alapja csakis az árstabilitás lehet

Az inflációs várakozások csökkenése elhúzódó folyamat, a várakozásokat újból az inflációs célon kell horgonyozni. A külső egyensúly javult, augusztusban ismét többletbe fordult, és a továbbiakban a többletek fennmaradhatnak.

Az alelnök kiemelte, a döntési tér több ponton megváltozott, a stabilitásorientált megközelítés fenntartása indokolt. Továbbra is hónapról hónapra dönt az alapkamat mértékéről a Tanács, az inflációs kilátásokat, országkockázati megítélést, pénzügyi piaci stabilitást szem előtt tartva.

A jelenlegi környezetben továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. Megismételte azt az üzenetet, hogy ha az inflációs környezet és az inflációs kilátások indokolják, huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, relatív kamatfelárunk növekedését okozva. A devizapiaci elmozdulások hatását "aszimmetrikusnak" nevezte az alelnök, ami megerősíti, hogy az MNB a forint gyengülését kevésbé tolerálhatja, és arra utal, hogy az MNB számára a forint stabilitása jelenleg a korábbiakhoz képest fontosabbnak tűnik, mint a kamatok stabilitása.

Megnyugtatásul azonban azt is elmondta, hogy nem változott meg a szereplők magatartása csak azért, mert a „szimbolikus” 400-as EURHUF árfolyamot elérte a devizapár a közelmúltban. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a nyári kormányzati hiánycsökkentő intézkedések összességében támogatják a hiánycélok elérését. Kandrács Csaba jelezte, az MNB kész a pénzügyi piaci folyamatokat simítani (pl. FX-swap tenderekkel) hogy a monetáris politika transzmissziója minden részpiacon effektív legyen.

Kamatkilátások

A megelőző kamatdöntést követően, október elején a várakozásoknál kedvezőbb amerikai munkaerőpiaci adatok hatására mintegy 50 bázispontnyi kamatcsökkentést áraztak ki a piaci szereplők 2025 végére a tengerentúlon. Ez jól kivehető a régióban a cseh és a lengyel kamatvárakozások tekintetében is. Itthon azonban a magyar kamatvárakozások megugrása ennek a másfél-kétszeresét tette ki az elmúlt hetekben. Az utóbbi bő egy hétben láthatóan újabb lendületet kapott a kamatvárakozások megugrása.Az MNB tartotta azt az előretekintő iránymutatását, miszerint a következő üléseken adatvezérelten, ülésről ülésre fognak dönteni. A jelenlegi helyzetben az látható, jelentősen szűkült a tér a kamatszint csökkentésére középtávon, az év végi 6,25%-os kamatvárakozásunkat egyre inkább felfelé mutató kockázatok övezik.

Az, hogy a következő hónapokban, negyedévekben mekkora kamatcsökkentésre lehet tér, nagyban függ a nemzetközi kamatvárakozásoktól is. A következő MNB ülés idejére már tudni fogjuk, hogy ki nyerte az amerikai elnökválasztást, ami a dollár kamatpályákban eltérést eredményezhet (demokrata győzelem esetén némileg alacsonyabb, republikánus elnök esetén magasabb kamatpálya várható, azaz utóbbi esetben a Fed előtt kisebb lehet a tér a további kamatcsökkentésekre).

Addigra megérkezik a következő tengerentúli munkaerőpiaci adat is, amiből a legutóbbi adatközlés az elmúlt hetekben érdemben felhúzta az amerikai kamatvárakozásokat. A tengerentúli gazdaság további lassulása a legutóbbi, kedvező munkaerőpiaci adat ellenére is valószínűsíthető, így egyelőre azt gondoljuk, hogy a piac által vártnál valamivel jelentősebb kamatcsökkentésekre lehet tér a tengerentúlon a következő negyedévekben. Ez pedig teret hagyhat az MNB-nek is további kamatcsökkentésekre jövőre.

Ami még nagyon figyelemreméltó, az az, hogy a már múlt héten Virág Barnabás alelnök általi, a relatív kamatfelár esetleges növekedéséről szóló kommentár milyen jelentős mértékű többlet kamatvárakozás-növekedést okozott Magyarországon a hosszabb, több éves lejáratú tenorokon kevesebb, mint egyetlen hét leforgása alatt. A rövid kamatvárakozások átárazódása logikus reakciónak tűnik, de a több éves lejáratokon ez már nehezebben magyarázható. Így a több éves lejáratú (BIRS) kamatokban a következő hónapokban némi csökkenés érkezhet, de csak akkor, ha a magyar gazdasági, költségvetési kilátásokkal kapcsolatos piaci percepció nem romlik.