Jelentős, de egyenlőtlen fejlődés az e-közigazgatásban
2022. 03. 24. 17:30
Az elektronikus közigazgatás, azaz a közvetlen személyes jelenlét, utazás, várakozás nélküli, gyors ügyintézés minél szélesebb körű lehetősége nagyon sok érdeket egyesít. Időt, pénzt, fáradságot spórol meg az új személyigazolványt igénylőnek, az adót fizetőnek, a felhőből receptet kiváltónak, és még hosszan lehetne sorolni, hogy ki mindenkinek hétköznapi életünk ezerféle ügyében. Természetesen az intézményeknek is jó, ha gyors és sokszor automatizált, digitális folyamatok szervezettségével lehet felváltani a korábbi, nem egyszer sajnos aktatologatásként érzékelt adminisztrációt. Ezzel az ügyintézők és az ügyfelek elégedettségét, kölcsönös megbecsülését is érdemben növelni lehet. A környezetvédelem is érdekelt a fokozódó papírmentesség, a kevesebb utazás előnyeiben, a kisebb környezeti terhelésben. A COVID-19 járvány pedig azt is megmutatta, hogy az egészség megtartásának követelményeit és a mindennapi élethez szükséges intézmények működésének alapvető biztonságát is jól szolgálja a digitalizáció, valamint annak legtöbb területet átfogó eleme, az e-közigazgatás. Az Állami Számvevőszék friss elemzése e valamennyiünk számára fontos témára fókuszálva arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van az alkalmazások felhasználóbarát jellegének további erősítésére és a lakossági digitális kompetenciák további fejlesztésére egyaránt.
Az e-közigazgatás fejlesztése másfél évtizede kiemelt stratégiai irány, mind Európában, mind hazánkban. A digitalizáció térnyerése és egyre gyorsuló fejlődése a közszolgáltatásokat és azok infrastruktúráját is érintette, elengedhetetlenné téve az elektronikus-közigazgatás fejlesztését. Magyarországon egymást követő, egymásra épülő stratégiák alapján jogszabályváltozások nyitottak utat az új technológiai lehetőségek alkalmazása előtt. Számos területen átfogó fejlesztés történt, 2018. január 1-jétől pedig a közfeladatot ellátó szervek széles köre köteles biztosítani az ügyek elektronikus intézésének lehetőségét az ügyfelek részére.
Az ügyfélközpontú, támogató funkciókkal is kiegészített e-szolgáltatások terén jelentős, de egyenlőtlen fejlődés volt tapasztalható. A hazai digitális előrehaladás üteme az uniós átlaghoz hasonló, ugyanakkor jelentős Magyarország lemaradása az összetettebb digitális szolgáltatások területén. A szolgáltatások igénybevételének szintje így továbbra is az optimális szint alatt van. Technológiai és szolgáltatási hatékonyság szempontjából kiemelkedőek az adózás, az áru-és pénzforgalom területén végbement fejlesztések.
A digitális közigazgatás kiemelkedően fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány kezelésében és a tájékoztatásban is, jelentősen mérsékelve a korlátozások negatív hatásait. A közigazgatási ügymenet így veszélyhelyzetben is folytonos maradhatott. Ugyanakkor az előzetes, internetes regisztráció nélküli oltási lehetőség az igénybevevők számának jelentős növekedését eredményezte, ami a lakossági kompetenciák növelésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Az elemzés rámutat, hogy a gazdaság és a társadalom digitális fejlődésével, így az e-közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos célok megvalósításának nyomon követése és értékelése érdekében a nemzetközi indikátorok mellett szükség van nemzeti mérésekre is. Ezek tudják biztosítani a fejlődés évenkénti összehasonlíthatóságát, és természetesen kellően részletezettek kell, hogy legyenek a szakpolitikai döntések megalapozásához.
Beindultak a lakásépítések Magyarországon – Ez már az Otthon Start hatása?
Az első félévben 22 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek száma pedig még nagyobb, 29 százalékos ugrást mutatott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A beszámoló szerint az első negyedév volt kiemelkedő, a másodikban már sokkal kisebb mértékben élénkült a piac. A statisztika alapján folytatódott az eddigi tendencia: az Otthon Start Program érezhetően fellendítette a keresletet, ezt igyekszik most lekövetni a kínálat is.
Mínuszban zártak csütörtökön a Wall Street-i indexek
Az amerikai részvénypiacok csütörtökön csökkenésben zártak, miközben a befektetők a vállalati gyorsjelentéseket, valamint az Egyesült Államok és Irán között az esetleges békemegállapodás felé mutató jeleket figyelték. Az S&P500 0,2%-kal, a Dow Jones 0,9%-kal, a Nasdaq Composite 0,1%-kal zárt alacsonyabban.
Kedvező vállalati jelentések támogatták az európai piacokat
Mérsékelt elmozdulásokat mutatva többnyire emelkedtek a vezető nyugat-európai részvényindexek. A Stoxx600 0,2%-kal, a DAX 0,1%-kal, a CAC40 0,4%-kal emelkedett, míg az FTSE 100 0,2%-kal csökkent. Ezzel a páneurópai index sorozatban harmadik napon zárt történelmi csúcson. A napi emelkedés jelentős részét a vállalati eredmények hajtották.
Elmaradt egyelőre az albérletpiaci roham - mennyibe kerülnek most a kiadó lakások?
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése utáni hetek jelentik az albérletpiaci főszezont, ekkor egyszerre jelennek meg nagyobb számban a lakást kereső diákok, miközben a tulajdonosok egy része is erre az időszakra időzíti kiadó ingatlanának meghirdetését. Az idei szezon első tíz napjának adatai alapján az idei roham egyelőre országosan visszafogottabb mint tavaly vagy tavalyelőtt. Igaz, vannak kivételes városok, ahol nagyobb lendülettel indult a szezon.
A mulcsozás titka, amitől szebb lesz a gyeped, mint valaha
A robotfűnyíró mikro-nyírása: A robot nem hetente egyszer nyírja le a pázsitot, hanem naponta vagy kétnaponta végighalad a gyep egészén. Nem centimétereket vág, hanem csupán 1-2 millimétert csippent le a fűszálak végéből. Mivel a levágott darabkák mikroszkopikus méretűek, nem maradnak a fűszálak tetején. Azonnal lehullanak a fűszálak közé, közvetlenül a talaj felszínére. Mivel szinte teljes egészében vízből és szerves anyagból állnak, napokon - sőt, a meleg nyári napokon órákon - belül teljesen elbomlanak és nyomtalanul eltűnnek.
Energiaválság idején felértékelődnek a korszerű otthonok – mutatjuk, miből finanszírozható a felújítás
Az elmúlt napok energiaellátással kapcsolatos eseményei ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire fontos az energiahatékonyság. A legolcsóbb energia továbbra is az, amelyet nem kell felhasználni. Egy korszerűsítés azonban több millió forintos beruházás is lehet, amelyet a legtöbb háztartás nem tud önerőből finanszírozni.
Megtorpant az áremelkedés, de sok eladó még mindig durván túlárazza eladó ingatlanát
Annak ellenére, hogy az idei év második negyedévében csökkentek az ingatlanárak, az eladók egy része továbbra is a korábbi piaci helyzetből indul ki a hirdetési árak meghatározásánál. A Balla Ingatlan szakértői szerint ennek következtében még mindig gyakori az 5–10 százalékos, sőt olykor a 15–20 százalékos túlárazás is, ami jelentősen megnehezítheti, vagy adott esetben akár lehetetlenné is teszi az értékesítést.
Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja
A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is. A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.
Mit tesz az agyaddal, ha minden nap ugyanazt csinálod?
A WHO demencia-irányelveiben önálló kockázati tényezőként szerepel a kognitív inaktivitás. A dokumentum rámutat: az egész életen át tartó kognitív aktivitás — a tanulás, a mentálisan igényes feladatok és az új ingerek — szoros összefüggésben áll a szellemi hanyatlás alacsonyabb kockázatával .
Elmaradt a várakozásoktól az ipar júniusi teljesítménye
Az ipari termelés júniusi mutatói elmaradtak a várakozásoktót, már az előzetes GDP-adatok is sejteni engedték, hogy a fél év utolsó hónapja nem volt erős - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A kilátások továbbra is bizonytalanok alapvetően a külpiaci feltételek miatt, de majdnem biztos, hogy a magyar ipar túllépett az évekig húzódó recesszión.
A magyar vegyipar csaknem 200 megawattal csökkentette energiafelhasználását
A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) tagvállalatai csaknem 200 megawattal (MW) csökkentették villamosenergia-felhasználásukat és jelentősen visszafogták vízfelhasználásukat is a tagoktól beérkezett információk alapján, ez a felhasználás-csökkentés az országosan elért eredmények mintegy 25 százalékát teszi ki - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Így változtatja meg a fizetésemelési tárgyalásokat a bértranszparencia
Magyarországon is új korszakot hoz az Európai Unió bértranszparencia-szabályozása, amely minden eddiginél átláthatóbbá teszi a vállalati javadalmazást: a munkavállalók ezentúl joggal kérhetik ki munkáltatójuktól az azonos értékű munkát végzők átlagos bérét. A WHC szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az új irányelv nemcsak a bértárgyalások dinamikáját változtatja meg, de komoly adminisztrációs és kulturális felkészülést is megkövetel a hazai cégektől.
A vészhelyzet elkerülésén dolgoznak a halgazdálkodók
A rendkívüli hőség és szárazság közepette a halgazdálkodók már nem a legnagyobb hozamra törekszenek, a vészhelyzet kialakulását próbálják megelőzni minden eszközzel - közölte az MTI-vel csütörtökön a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).
Az extrém hőség ellenére is Európa élén a magyar csemegekukorica
Az aszály, a növekvő költségek és a csökkenő jövedelmezőség ellenére a csemegekukorica továbbra is kiszámítható termelési lehetőséget jelenthet a hazai gazdálkodóknak. A Syngenta szerint a magyar ágazat jövőjének kulcsa az öntözés fejlesztése, a szélsőséges időjárást jól viselő fajták használata és a termelési hatékonyság növelése lehet.
A benzinkutaktól a boltok polcaiig: így drágíthatja meg a Hormuzi-szoros konfliktusa a mindennapokat
Amikor a háborúk gazdasági következményeiről beszélünk, legtöbben az olaj- és üzemanyagárak emelkedésére gondolnak. A Hormuzi-szoros körüli geopolitikai feszültség azonban a globális ellátási láncokon keresztül számos hétköznapi termék árát is növelheti. A magasabb energia-, szállítási és alapanyagköltségek idővel megjelennek a fogyasztói árakban, még olyan termékek esetében is, amelyeket nem a konfliktus térségében állítanak elő. A helyzet lehetséges hatásait a Magyarországon is elérhető globális befektetési alkalmazás, az XTB szakértője, Leisztner Dávid elemezte.
