Jó kezekben van a helyi iparűzési adó?
2022. 06. 25. 06:00
A családi költségvetésben kiemelt szerepe van a bevételeknek és ez igaz az önkormányzati közszolgáltatások biztosítását jelentő költségvetésre is. A minőségi közszolgáltatások nyújtásában fontos szerepet töltenek be a helyi adók. A helyi adók alkalmazásának lehetőségével a települési önkormányzatok 99,3%-a élt 2019-ben, amelyen belül a legnagyobb súlyt – közel 80%-ot – a helyi iparűzési adó képviselte. A helyi iparűzési adóból származó bevételek rendelkezésre állása akkor lehet biztosított az önkormányzati feladatok ellátásához, ha mind az önkormányzat, mind az önkormányzati adóhatóságként jogszabályban kijelölt jegyző törvényesen látja el az adózáshoz kapcsolódó feladatait, és ezzel betölti a szerepét a helyi iparűzési adózás tekintetében.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzése az önkormányzatok és az önkormányzati adóhatóságok tevékenységének azon lényeges területeit értékelte, amelyek meghatározók a helyi iparűzési adó kivetésének és beszedésének törvényessége, és az adóbevételek realizálása szempontjából.
A helyi iparűzési adót kivető önkormányzatok jogszerűen éltek az alaptörvényben foglalt lehetőséggel, a helyi rendeletben döntöttek a helyi adók fajtájáról és mértékéről. Az önkormányzati adóhatóságok azonban nem töltötték be a szerepüket, a helyi iparűzési adó beszedéséhez az adóigazgatási szabályokat nem határozták meg. A bevallási kötelezettségüket nem teljesítő adózókat az önkormányzati adóhatóságok jogszabályi előírás ellenére nem hívták fel vagy nem szabályszerűen hívták fel a bevallási kötelezettségük jogszerű teljesítésére. Adóellenőrzést nem végeztek annak ellenére, hogy a jogszabályban biztosított ellenőrzési jogkör gyakorlása hozzájárulhat a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adózói kötelezettségek teljesítésének erősítéséhez. Az önkormányzati adóhatóságok a helyi iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységük ellátásához nem határoztak meg célokat, elvárásokat, ily módon nem járultak hozzá a helyi iparűzési adóbevételek teljesítésének eredményességéhez. Azaz az önkormányzati adóhatóságok nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a helyi iparűzési adó bevételeket eredményesen realizálják.
Friss kutatás: Évi 7 millió forinttal is többet kereshetnek a diplomások
A Varsovia Egyetem 2026-os kutatása szerint Magyarországon az érettségizett átlagkeresethez képest egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan nagyjából 200.000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) pedig már 450.000 forintos (közel 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet. A számítások alapján ez éves szinten – a végzettségi szinttől függően – megközelítőleg 2,8-6,8 millió forintos bérkülönbséget is jelenthet. Noll-Batek Frigyes, a Varsovia Üzleti és Alkalmazott Tudományok Egyetemének prorektora azt mondta: egy önköltséges alapképzés ára akár alig több mint egy év alatt visszahozható, mesterszinten pedig ennél is gyorsabban megtérülhet. A felmérés szerint a felsőfokú végzettség a bérek mellett a karrierlehetőségekre és a rugalmas munkavégzés esélyére is hatással van.
Újabb csapás Európának: az energiaválság miatt zuhannak a tőzsdék
Az európai részvénypiacok jelentős eséssel indították a hetet, miután az Irán körüli konfliktus eszkalációja megemelte az olajárakat, és erős kockázatkerülő hangulat alakult ki a piacon. A STOXX 600 index akár 2%-os esést is mutat, tovább növelve a múlt heti 5,51%-os visszaesést, így az index már közel 7,3%-kal áll a februári rekordértéke alatt. A főbb indexek – köztük a DE40, FRA40, UK100 és SPA35 – 1,5–2,5% közötti mínuszban vannak. A VSTOXX volatilitási index közel 4%-kal emelkedett, 30,30 pontra, ami április óta a legmagasabb szint. A jelenlegi helyzetet a Magyarországon is jelen lévő globális befektetési alkalmazás, az XTB szakértői elemezték.
Vasárnapi boltzár - zárva lesz a Penny, az ALDI és a LIDL is
Március 15. minden esztendőben különleges jelentőséggel bír Magyarországon, hiszen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja. Ilyenkor az ország számos pontján tartanak ünnepi rendezvényeket, megemlékezéseket és programokat, sok család pedig kirándulással vagy közös kikapcsolódással tölti az időt. 2026-ban azonban egy apró eltérés lesz a megszokott rendhez képest: a nemzeti ünnep vasárnapra esik, így most nem alakul ki hosszú hétvége. De mely boltok lesznek zárva és esetleg nyitva?
Ezüst árfolyam elemzés - meddig ragyoghat még?
Noha január végén történelmi nagyságrendű zuhanást lehetett látni az ezüst árfolyamában, a nemesfém piaca 2026-ban az egyik legizgalmasabb nyersanyag-befektetési területté válhat: az ipari felhasználás rekordokat dönt, miközben a kínálat továbbra is képtelen lépést tartani. A tartós fizikai hiány, a zöldtechnológiai boom és a geopolitikai bizonytalanság egyszerre hajtja fel az árfolyamot. Az MBH Befektetési Bank szakértője az arany után az ezüst piaci kilátásait is értékelte.
Érdemes a lottón minden héten ugyanazokkal a fix számokkal játszani?
Sokan hisznek abban, hogy ha évekig ugyanazokat a számokat játsszák meg, előbb-utóbb biztosan „beüt a szerencse”. Mások viszont minden héten új számokat választanak, mert úgy érzik, így nagyobb az esélyük a nyerésre. De vajon matematikailag tényleg számít, hogy mindig ugyanazokat a számokat játsszuk, vagy hetente változtatjuk őket?
Kijev: nincs hivatalos státusza a Barátság vezetéket vizsgáló magyar csoportnak
Ukrajna területén nincs hivatalos státusza vagy tervezett hivatalos találkozója a Barátság kőolajvezeték állapotának vizsgálatára Magyarországról érkezett csoportnak, ezért helytelen őket "küldöttségnek" nevezni - jelentette ki Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdán újságíróknak.
Felfüggesztik a március 8-tól tartó sztrájkot a pécsi buszvállalatnál
Csütörtöktől felfüggeszti a március 8-tól érvényben lévő sztrájkmenetrendet a pécsi közösségi közlekedési feladatokat ellátó Tüke Busz Zrt. - közölte a társaság szerdán az MTI-vel. A társaság mellett működő Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (Szaksz) elnöke az érdekképviselet közösségi oldalán azt írta, hogy értesülései szerint a Tüke Busz Zrt. vezérigazgatója folytathatja a bértárgyalást.
Fennállásának 130. évfordulóját ünnepli a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Fennállásának 130. évfordulóját ünnepli a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), a jubileum kapcsán megtartott, jelentős nemzetközi jelenléttel lezajlott ünnepi esemény középpontjában Magyarország egyik legrégebbi, folyamatosan működő állami intézményének története, valamint a jövő technológiai és egyéb kihívásai álltak - közölte az SZTNH szerdán az MTI-vel.
Jövő héten indul a munkakörülmények fejlesztését célzó pályázat második szakasza
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében megvalósításra kerülő GINOP_PLUSZ-3.2.5-24-2024-00001 "Munkakörülmények fejlesztése" elnevezésű kiemelt projektre fordítandó 8,610 milliárd forint összegű vissza nem térítendő támogatást társfinanszírozás keretében az Európai Szociális Alap+, valamint Magyarország költségvetése biztosítja. A második szakaszban, március 16-ától további mintegy 1,857 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé mikro-, kis- és középvállalkozások számára - tájékoztatott szerdai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Megelőzheti valaha a Zcash a Bitcoint?
A kriptovaluták világában időről időre felmerül a kérdés: vajon létezhet-e olyan digitális eszköz, amely egyszer letaszítja a trónról a Bitcoint? A közelmúltban különösen sok figyelmet kapott a Zcash, amely az elmúlt egy évben látványos árfolyam-emelkedést produkált. A privát tranzakciókat lehetővé tevő technológiája miatt egyesek szerint akár komoly kihívóvá is válhat a kriptovaluták királyával szemben. De mennyire reális az, hogy egyszer a Zcash értéke meghaladja a Bitcoinét?
Mi váltja fel az év végén elköszönő ÁNYK-t?
Az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) közel két évtizeden át volt a magyar adóügyintézés egyik legfontosabb “munkalova”: bevallások, adatszolgáltatások és számos hatósági űrlap beadása vált mindennapos rutinfeladattá rajta keresztül. Az utóbbi években viszont egyre látványosabban kijöttek a keretrendszer határai, és az is világossá vált, hogy működési logikája nem illeszthető az adóhatóság adatvezérelt stratégiájába. A döntés megszületett: 2026. december 31-én kivezetik az ÁNYK-t. Ezt követően az adóbevallások és adatszolgáltatások beküldése csak korszerű, adatalapú csatornákon történhet.
