Jobban védi az internetes vásárlókat a tisztességtelen kereskedőktől az új szabályozás

Egyre kiemeltebb szerepet kap a fogyasztóvédelem európai szinten: az Omnibusz Irányelv célja a meglévő fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítése és az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítása. Az irányelv rendelkezéseit átültető magyar szabályok 2022 májusában lépnek hatályba, számos új fogalom kerül bevezetésre, egy sor olyan tisztázó szabályt kell majd alkalmazni, ami egyértelműsíti a fogyasztók számára, hogy az online térben mit és miért látnak. Az új szabályok értelmében pl. nem torzíthatják a választást a hamis pozitív értékelések és a keresőmotorok által kidobott keresési rangsorolásnak is átláthatóbbnak kell lennie.

Jobban védi az internetes vásárlókat a tisztességtelen kereskedőktől az új szabályozás

Az Európai Parlament 2019 novemberében fogadta el az Omnibusz Irányelvet, amely jelentősen erősítette a közösségi fogyasztóvédelmi szabályozást. Az irányelvet átültető hazai jogszabályok idén májustól 28-ától hatályosak, módosul többek között a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet, és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény. Az új rendelkezések értelmezéséhez és a hagyományos fogyasztóvédelmi szabályok digitális környezetben való alkalmazásához nyújtanak támpontot az Európai Bizottság legújabb fogyasztóvédelmi tárgyú közleményei, amelyek számos új fogalmat is bevezetnek. A Deloitte Legal Ügyvédi Iroda szakértői a legfontosabb változásokat foglalták össze.

Az online tér átláthatósága

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlatok tilalmára vonatkozó szabályozás nem csak a hagyományos értelemben vett árukra és szolgáltatásokra terjed ki, hanem a digitális szolgáltatásokra és digitális tartalmakra, így például az online közvetítőkre, közösségi médiára, online piacokra és alkalmazásboltokra, keresőprogramokra, összehasonlító eszközökre és a digitális ágazatban működő különböző kereskedőkre is.

Az Európai Bizottság kifejezetten felhívja arra a figyelmet, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelemmel kapcsolatos szabályok olyan gyakorlatokra és termékekre is alkalmazandók, amelyek például algoritmusok, automatizált döntéshozatal és mesterséges intelligencia használatával járnak. Ilyenek például a nyomonkövetési és célzott technológiák alkalmazásával, az algoritmikus személyre szabásával, a dinamikus optimalizációval és a megosztott könyvelési technológiákkal járó értékesítési gyakorlatok. Éppen ezért a tisztességtelen gyakorlatok tilalmára vonatkozó iránymutatás egy jelentős része az online terek átláthatóságát növelő régi és új szabályokat értelmezi. Érdemes néhány olyan kéréskört kiemelni ezek közül, amelyek alapjaiban tehetik jobbá a fogyasztók szempontjából az online piacokat.

Magánszemély vagy kereskedő az eladó?

Számos online piac a harmadik fél kereskedők termékei mellett saját termékeket is kínál. Egyes piacterek csak professzionális harmadik fél eladóknak adnak teret, mások magánemberektől és szakemberektől származó vegyes ajánlatokat kínálnak. Az online vásárlások esetén azonban nagy jelentősége van annak, hogy az a személy, akitől az online platformon vásárló fogyasztó beszerzi a terméket, kereskedő-e vagy sem, mert ha az eladó nem kereskedő, akkor a vásárló nem élhet a fogyasztóvédelmi szabályokból eredő fogyasztói jogaival. Éppen ezért az új szabályozás értelmében az online piacok esetében mindig fel kell tüntetni, hogy az a fél, akitől a fogyasztó vásárol, kereskedő-e vagy sem. Az online piacok érdekében állhat arról is tájékoztatni a vásárlókat, hogy ki az a konkrét kereskedő, akitől a terméket a fogyasztó megveszi. Konkrét tájékoztatás hiányában ugyanis az online piactér azt a benyomást kelti, hogy ő a tényleges kereskedő, és így felelősséggel is fog tartozni a termékkel kapcsolatos kereskedői kötelezettségekért.

Fizetett reklám a találat?

Szintén alapvető, a fogyasztókat jelentősen védő új szabály az, hogy hogy az online kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha keresést végeznek a honlapon, akkor a keresés eredményeként kihozott termékek rangsora hogyan alakult ki: mik voltak a rangsorolás fő paraméterei (pl. ár, távolság, fogyasztói értékelések stb.) és ezek hogyan befolyásolták a keresés eredményét.

„Ez azért fontos, mert a fogyasztók a legtöbb esetben elvárják, hogy a keresési eredmények semlegesek vagy organikusak legyenek, de nincsenek tisztában azzal, hogy a keresőmotorok a keresési eredmények között fizetett reklámot is szerepeltetnek, vagy javítják a termékek rangsorolását az érintett harmadik fél kereskedőktől kapott közvetlen vagy közvetett fizetést követően. A keresési eredmények megadásakor ezért kifejezetten fel kell tüntetni, ha a keresési eredmény fizetett hirdetést tartalmaz vagy a termékek keresési eredményei úgy alakultak ki, hogy a ragsorban előbbre került a fizetett rangsorolású termék.” – mondta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi vezetője.

Ez a követelmény a jelenlegi szabályokból is levezethető volt, és számos tagállami hatóság gyakorlatában születtek elmarasztaló határozatok a rangsorolás megtévesztése miatt. Az egyik legnagyobb nemzetközi szállásfoglaló oldal például több tagállami hatóság párhuzamos fellépésének eredményeként önként vállalt kötelezettséget korábbi rangsorolási gyakorlatának megváltoztatására és annak egyértelmű feltüntetésére, hogy az oldalon kihozott szállások rangsorát fizetés befolyásolja.

Nem torzíthatják a választást a hamis pozitív értékelések

Szintén az online terekkel kapcsolatosak azok a szabályok, amelyek a felhasználói értékelések kapcsán fogalmaznak meg szigorú elvárásokat. A kereskedők különböző technikákat alkalmaznak, hogy a platformokon növeljék a termékeik pozitív értékeléseinek és csökkentsék a negatív értékeléseknek a számát vagy jelentőségét. Ennek tipikus példája az, amikor a kereskedők termékeik értékesítésének fellendítése érdekében hamis pozitív értékeléseket tesznek közzé olyan szakosodott vállalatok bevonásával, amelyek a közösségi hálózatokon keresztül vagy más módon toboroznak tényleges fogyasztókat. Ezek a fogyasztók az online platformokon megvásárolják az adott kereskedők termékeit, és konkrét előnyökért cserébe ötcsillagos értékelést adnak. A hamis értékelések befolyásolhatják a termék rangsorolását és ezáltal láthatóságát a platformon, ha a platform keresési paraméterei figyelembe veszik az értékelési pontszámot. Az ilyen gyakorlatok torzítják a fogyasztók választási lehetőségeit. A fogyasztói értékelések közzététele kapcsán ezért úgy rendelkeznek az új szabályok, hogy a kereskedők csak akkor állíthatják, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, ha ezt a kereskedők előzetesen ellenőrizték pl. előzetes regisztrációval, a csalások kiszűrését segítő automatizmusok alkalmazásával vagy akár az értékelésekkel kapcsolatos panaszkezelési rendszer kialakításával.

„Nagyon fontos új változás, hogy a törvény most már kifejezetten nevesítve is kiemeli, hogy tilos a termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékeléseket közzétenni akár úgy, hogy hamis értékeléseket publikálnak pl. lájkok vásárlásával, vagy úgy, hogy kiszűrik csak a pozitív értékeléseket.” – mondta dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

Manipuláció, sötét minták, influenszerek

A bizottsági közlemény részletesen foglalkozik az ún. adatalapú gyakorlatokkal is. A digitális környezet sajátossága a fogyasztókra vonatkozó nagy mennyiségű adat generálása, összegyűjtése és ellenőrzése, amely adatok mesterséges intelligencia és algoritmusok segítségével kereskedelmi célokra használható információkká alakíthatók. Ezen adatok segítségével a kereskedők könnyen betekintést kaphatnak a fogyasztók szociáldemográfiai, személyes vagy pszichológiai jellemzőibe és így személyre szabott meggyőzési gyakorlatokat tudnak kialakítani a fogyasztókkal szemben és folyamatosan tudják tesztelni a gyakorlatuk fogyasztókra gyakorolt hatását. Az adatalapú gyakorlatok használata kétélű: vezethet rendkívül meggyőző reklámhoz, de ugyanúgy lehet manipulatív és tisztességtelen gyakorlatok alapja is.

„A manipulatív gyakorlatoknak egy jelentősebb kategóriája az „sötét minták” alkalmazása. Ez a rejtélyes kifejezés a fogyasztók rosszindulatú befolyásolásának módjaira utal. Ide tartozhat például a honlapon a fontos információk vizuális eltakarása vagy a becsapós kérdések és kétértelmű nyelvezet használata. Ezek a gyakorlatok az információt érthetetlenné vagy kétértelművé teszik.” – tette hozzá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi vezetője.

Sötét mintának minősülhet számos olyan, kifejezetten az érzelmekre ható kereskedelmi trükk is, amellyel a kereskedő jelentős nyomást gyakorol a fogyasztóra, például, ha a kereskedő a fogyasztókat azzal sürgeti a vásárlásra, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig megvásárolható. A megtévesztő ingyenes próbák és az előfizetési csapdák alkalmazása szintén e körbe tartozhat. A bizottsági közlemény sötét mintaként említi azt az esetet is, amikor a szolgáltatók megnehezítik a hírlevélről való leiratkozást vagy leiratkozás esetén érzelmi nyomást gyakorolnak a felhasználókra (pl. „Sajnáljuk, hogy elmegy” vagy „Az alábbi szolgáltatásokról mond le ezáltal:”).

Évtizedek óta ismert gyakorlat például az ún. „bait and switch”, amelyek keretében a kereskedők úgy kínálnak meghatározott áron termékeket, hogy közben elhallgatják, hogy nem tudják rendelkezésre bocsátani a terméket, majd nem veszik fel a megrendeléseket vagy elutasítják az észszerű időn belül történő szállítást azzal a szándékkal, hogy egy másik terméket népszerűsítsenek helyette.

Végül, az online tartalmakhoz kapcsolódik az influenszer marketing kérdése is. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számos ügyben marasztalt el véleményvezéreket amiatt, hogy nem tüntették fel, hogy bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat ellenszolgáltatás fejében tesznek közzé bejegyzéseikben. Azt, hogy az influenszereknek ez a burkolt reklámmal kapcsolatos tevékenysége tilos, most először magyarázza el részletesen uniós szintű jogforrás.

A magyar cégek érzékelik a klímaváltozás hatásait, de nem fektetnek környezetvédő projektekbe

A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából, amelyről közleményben tájékoztatta az MTI-t.
2022. 08. 17. 15:00
Megosztás:

14 éves mélypontra csökkent a ZEW német gazdasági hangulatindexe

Tovább romlott és 2008 októbere óta a legalacsonyabb szintet érte el a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet gazdasági hangulatindexe augusztusban.
2022. 08. 17. 14:00
Megosztás:

Közel négyszázmillió forintból fejlesztik az onkológiai és kardiológiai ellátást Egerben

Közel négyszázmillió forintból fejlesztik az onkológiai és kardiológiai ellátást az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben - közölte az intézmény sajtóreferense az MTI-vel.
2022. 08. 17. 13:00
Megosztás:

A kormány 18,5 milliárd forintot különített el a kis benzinkutak támogatására

A kormány folytatja a kis benzinkutak támogatását, erre a célra 18,5 milliárd forintot különített el - mondta az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
2022. 08. 17. 12:00
Megosztás:

Hangtechnikai eszközökre lehet licitálni a NAV-nál

Prémium kategóriás hangtechnikai eszközökre lehet licitálni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) következő árverésén.
2022. 08. 17. 11:00
Megosztás:

A koronavírus miatti korlátozások hatása az infokommunikációs eszközök terjedésére

A koronavírus-járvány felgyorsította az internet és a mobilkommunikációs eszközök magyarországi használatát és számos területen az uniós átlagot is beérte a magyar használat; tavaly a magyar háztartások 91 százaléka rendelkezett szélessávúinternet-hozzáféréssel, amely egy százalékponttal maradt csak el az uniós átlagtól - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) infokommunikációseszközök (IKT) használatáról készült éves jelentéséből.
2022. 08. 17. 10:00
Megosztás:

Nőtt a szlovén GDP a második negyedévben

A szlovén hazai össztermék (GDP) 8,2 százalékkal nőtt az idén a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a szlovén statisztikai hivatal kedden.
2022. 08. 17. 09:00
Megosztás:

Gyengült a forint reggelre

A kedd esti jegyzésekhez képest gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerda kora reggel a nemzetközi bankközi devizapiacon.
2022. 08. 17. 08:00
Megosztás:

Elutasította az igazságügyi tárca a Trump-házkutatáskor tett vallomások nyilvánosságát

Az amerikai igazságügyi minisztérium a nyomozás érdekeire hivatkozva elutasította, hogy nyilvánosságra hozza a Donald Trump házánál tartott FBI-házkutatásról készült, eskü alatt tett vallomásokat, a lépésre a republikánus párt kérte a minisztériumot még vasárnap.
2022. 08. 17. 07:00
Megosztás:

A potenciális munkaerő-tartalék 137 ezerrel csökkent az első negyedévben

A potenciális munkaerő-tartalékhoz az első negyedévben 299 ezer ember tartozott, számuk 137 ezerrel csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden az MTI-vel.
2022. 08. 17. 06:00
Megosztás:

A legolcsóbb díjcsomagok drágultak a mobilpiacon, de többet is nyújtanak érte

Elsősorban a legolcsóbb díjcsomagok ára nőtt a mobilszolgáltatóknál az év első felében, ugyanakkor ezek minden esetben többletszolgáltatást is tartalmaztak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb mobilpiaci vizsgálata szerint.
2022. 08. 17. 05:00
Megosztás:

Máshol is csökkentek az üzemanyagárak

Szlovéniában éjféltől csökken az üzemanyagok ára a sztrádákon kívüli töltőállomásokon - közölte a kormány kedden. Az autópálya-hálózat mentén fekvő benzinkutakon szabadáras a díjszabás.
2022. 08. 17. 04:00
Megosztás:

Elvette 13 magáncég ki nem használt gáztároló kapacitásait a cseh állam

A cseh állam elvette 13 magáncég ki nem használt gáztároló kapacitásait - közölte David Hlustík, az ipari és kereskedelmi minisztérium szóvivője kedden a CTK hírügynökséggel.
2022. 08. 17. 03:00
Megosztás:

Ismerni kell a hívószavakat a sikeres toborzáshoz

A munkanélküliség trendje néhány éve ellenkezőjére billent, ma már sokkal inkább munkaerőhiányról beszélhetünk, a cégek nehezen tudnak megfelelő, tehetséges, képzett munkaerőhöz jutni. A magas foglalkoztatási szintnek, illetve az álláshirdetések tömkelegének köszönhetően nem tehetik meg a munkáltatók, hogy beállnak a sorba, hiszen sikert csak úgy érhetnek el, ha kommunikációs stratégiájukkal kitűnnek a tömegből.
2022. 08. 17. 02:00
Megosztás:

Új trend a futárpiacon: egyre elterjedtebbé válik az aznapi kiszállítás terén a “kétemberes” szállítás

A kiszállítási piacon látványosan nő a nagyméretű termékek rendeléseinek száma, amelyek kézbesítése speciális logisztikai megoldást igényel. A vásárlói igényeknek megfelelően, az élelmiszerek, friss-és melegételek kiszállítása mellett tovább növeli e-kereskedelmi kézbesítési portfólióját az okoslogisztikai megoldásokat kínáló DODO. A magyarországi Hervis sportáruházakból online rendelt nagyméretű és túlsúlyos sportezközöket már aznapi kiszállítással is kérhetik a vásárlók a DODO új, két futárt igénylő logisztikai szolgáltatásának köszönhetően.
2022. 08. 17. 01:00
Megosztás:

Új vezető az Erste Bank marketing és pr területének élén

Augusztus közepétől Blaumann Debóra veszi át az Erste Bank marketing és pr területének irányítását. A szakember feladata a pénzintézet megújulásának megjelenítése, a kommunikációs eszköztár bővítése lesz.
2022. 08. 17. 00:01
Megosztás:

Folytatódik a fel nem vett 150 millió forintos Joker nyeremény története

Idén év elején, 4 hét halmozódás után egyedüliként vihette volna haza a szerencsés a Joker játék főnyereményét. A játékos azonban 90 napon belül nem jelentkezett nyereményéért. A játékok részvételi szabályzatai szerint a Szerencsejáték Zrt. az át nem vett nyereményeket különsorsolásokban meghirdetett nyeremények formájában juttathatja vissza a játékosokhoz, valamint az adott játék nyereményalapját egészítheti ki. Az aktuális, szeptember 11-ig tartó Joker akcióban közel 95 millió forint talál majd gazdára.
2022. 08. 16. 23:00
Megosztás:

Ismerd meg a sütifigurákat!

Csak a képzeleted szabhat határt annak, hogy milyen módon, illetve milyen technikákkal, alapanyagokkal díszíted fel az otthonodat. Elképesztően jó érzés, amikor egy-egy alkotás jól sikerül, de maga az alkotási folyamat is rengeteg örömet tud okozni.
2022. 08. 16. 22:00
Megosztás:

A kamatemelések dacára növekedésben maradtak a személyi kölcsönök

Bár az infláció miatti kamatemelések nyomán drágábbak lettek a személyi kölcsönök, a K&H-nál továbbra is népszerűek ezek a hitelek. A pénzintézet közel 4 százalékkal nagyobb összegben folyósított személyi hiteleket az idei év első öt hónapjában, mint egy évvel korábban. A személyi kölcsönök átlagos összege kicsivel 1,8 millió forint alatt volt májusban, ez minimális csökkenésnek felel meg az egy évvel korábbi, valamivel 1,8 millió feletti összegtől. A csökkenés elsősorban azzal magyarázható, hogy az egyre népszerűbb teljesen online személyi kölcsönöknél alacsonyabb az átlagos hitelösszeg, mint a fiókokban igényelt konstrukcióknál. A teljesen online is igényelhető személyi kölcsönök, melyeket a számítógépről, mobilról vagy tabletről indítanak és fejeznek be, egyre nagyobb teret nyernek: ma már az igénylések több mint 50 százaléka ezen a csatornán érkezik a K&H-hoz.
2022. 08. 16. 21:00
Megosztás:

Két óriás hajótársaság is elengedi az oltási követelményeket

2022. szeptember 5-től már nem lesz kötelező COVID-19 védőoltással rendelkezniük a Royal Caribbean és a Celebrity Cruises utasainak - legalábbis járataik többségén. A világ legnagyobb tengerjáró hajóit is üzemeltető cégek a lazítás ellenére továbbra is fenntartják a tesztelési követelményeiket, ám számos vendég számára nyitják meg újra az utazás lehetőségét.
2022. 08. 16. 20:00
Megosztás: