Jövőre is marad ledolgozni való a lakáspiacon
Ugyan a mintegy másfél éves hanyatlás 2023. IV. negyedévére ismét növekedésbe fordult, nehéz évet zárt tavaly a hazai lakáspiac: az adásvételek száma 24 százalékkal múlta alul az egy esztendővel korábbit. A KSH friss jelentése szerint a kilábalás idén január-márciusban igen dinamikusan folytatódott, s együtt haladt a használt és az újépítésű piac. Míg az előbbi éves összevetésben 38,3 százalékkal, az utóbbi 47,6 százalékkal tudta növelni a forgalmát. Ám a második negyedévre – az eddig feldolgozott adatok szerint – megtört ez a szinkron. Míg a használt lakásoknál megtorpant a növekedés, az újak forgalma lendületesen tovább emelkedett. Április-júniusra 24,9, illetve 69,2 százalékos bővülést regisztráltak az előző évi igen szerény bázishoz képest. E jelentős különbségnek, illetve az új lakások tavaszi látványos kelendőségének Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint oka lehet a kínálat hullámzása is. Az év elején a nagy beruházók számos új projekt indítását jelentették be, melyek leendő lakásai ekkorra válhattak piacéretté.
A forgalom alakulását tükrözte az árak változása is. Tavaly összességében 7,1 százalékos éves drágulást regisztráltak, ami – tekintettel a magas inflációra – reálértéken 8,8 százalékos árcsökkenésnek felelt meg. 2024 első negyedében a megugró kereslet húzta magával az árakat is, ami az előző negyedévhez képest 7,9% nominális, azaz 6,6% reáldrágulást jelentett. Ezzel szemben a második negyedévben a tavaszi megtorpanás nominálisan az árak stagnálását (+0,2%), reálértéken pedig a csökkenését (-1,2%) hozta. E visszaesésben a használt lakásoké (-1,3%) volt a főszerep, míg az újak (0,2%) tartották az értéküket.
A nagyobb településeken dinamikusabban mutatkozott meg – miként korábban a visszaesés is – a kereslet év eleji megugrása, majd a megtorpanása. Míg január-márciusban például a fővárosban 55 százalékos éves forgalomnövekedés látszott, addig a községekben csak 16 százalék volt a bővülés. A második negyedévi fékezés idején pedig 38%, illetve 9% volt e két részpiac növekedési mutatója. Ez a különbség az elemző szerint összecseng azzal, hogy a nagyvárosokban rendszerint jóval bőségesebbek a piaci hangulatváltozáskor gyorsan mobilizálható tartalékok. Ilyen például maga a nagyobb ingatlanválaszték is, vagy az a többlet vásárlóerő, ami a befektetők jelenlétéből fakadhat.
A KSH jelentése az azonos feldolgozottságú adatok alapján arra következtet, hogy a lakáseladások száma idén már mindenütt túljutott a 2023-as mélyponton, de a korábbi évek jellemző szintjét nem éri el. Ezt Valkó Dávid azzal pontosítja, hogy bár az adásvételek idei száma – az eddigiekből leszűrhető – mintegy 25 százalékos növekedéssel elérheti a 130 ezret, azonban ez még mindig elmaradna az elmúlt tíz év 140 ezer feletti átlagától. Ám mint hozzáteszi, ez az eredmény még függhet attól is, hogy az év végéig bejelentendő új lakáspolitikai intézkedések adnak-e okot kivárásra, vagy éppen előre hozott vásárlásokra ösztönöznek?
A kereslet tavaszi megtorpanása a fővárosi és a vidéki jellemző árak távolodását is magával hozta. Míg január-márciusban a kisebb-nagyobb településeken egyaránt drágultak a használt lakások, addig április-júniusban ez már csak a fővárosra volt igaz. A negyedéves árváltozás ekkor Budapesten +3,9% volt, ezzel szemben a vármegyeszékhelyeken -1,8%, az agglomerációs településeken -6,7%, míg az agglomerációhoz nem tartozókban -8,6%.
Az MNB lakásárindexének friss kiadása a regionális piacrészek történéseiről is szolgál információkkal. Bár a számítás metodikája eltér a KSH-nál alkalmazottól, az összkép ugyanazt tükrözi. Az idei első negyedévben az országos (negyedéves) nominális árnövekedés 6% volt, azon belül Budapesten 4,5%, a vidéki városokban 6,5%, míg a községekben 6,7%. Ám a második negyedév összességében az MNB-nél is stagnálást mutat (0,2%), amin belül csak a fővárosban volt növekedés (3,9%), míg a városokban (-0,4%) és a községekben (-2,8%) árcsökkenést regisztráltak. Az egyes régiók városai mind az erős első, mind a gyengébb második negyedévben – egy-egy kivétellel – szinte együtt mozogtak, legfeljebb egy-két százalékponttal eltérő eredményt produkáltak.
Két, az iparfejlesztés szempontjából egyaránt fókuszban tartott régió pályája lógott csak ki egy kissé a sorból. A Debrecen körüli fejlesztésekben érintett Észak-Alföld városaiban az első negyedévben igen magas, 8 százalékos volt a drágulás, ám ezt a következő negyedben a régiók közötti legnagyobb, 4,2 százalékos csökkenés követte. A Szegeddel fókuszba emelt Dél-Alföld viszont mindkét negyedévben tudott növekedni, 8,5, majd 1,2 százalékot. Így a második negyedévben a maga éves 13,1 százalékos drágulásával nem csak a többi régiót, hanem az országos és a fővárosi átlagot is (+9,3%) sikerült felülmúlnia.
