Kedvezőtlen fordulat történt a régió gazdaságaiban, így Magyarországon is
A közép- és kelet-európai gazdaságok 2021-ben és 2022 első felében a fellendülés jeleit mutatták. A jelentős különbségek ellenére a legtöbb országban elég határozottan bővült a gazdaság. A kormányok 2020-ban bevezetett támogatási intézkedései, amelyekkel a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra reagáltak, hozzájárultak ahhoz, hogy viszonylag kevés vállalkozás vált fizetésképtelenné. Az intézkedések még 2021-ben is segítették a vállalatokat, miközben alacsony kamatok mellett vehettek fel hiteleket. A kedvező környezet azonban megváltozott – derül ki a Coface hitelbiztosító régiós elemzéséből.
Megugrott a fizetésképtelenségi eljárások száma
Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető gazdasági elemzője közölte: „2022-ben a fizetésképtelenségi eljárások számának egyértelmű növekedését tapasztaltuk. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a vállalatoknak egyszerre több kihívással kellett szembenézniük, amelyek hirtelen jelentkeztek.” Ilyen volt többek között az orosz-ukrán háború okozta gazdasági bizonytalanság, amely jelentős szerepet játszott az energia- és a nyersanyagárak emelkedésében. Emellett a hitelkamatok emelésének sorozata, valamint a kimagasló infláció gondokat okozott a cégeknek.
A Coface becslése szerint a közép- és kelet-európai országokban a 2021-es közel 26 ezerről 2022-re 36 ezer fölé emelkedett a vállalati fizetésképtelenségi eljárások száma. Ez közel 40 százalékos növekedést jelent. Tíz országban – Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Lengyelország, Románia és Szerbia – több fizetésképtelenségi eljárás indult 2022-ben, mint egy évvel korábban. Négy országban – Csehország, Észtország, Szlovákia és Szlovénia – azonban csökkenés volt tapasztalható. A fizetésképtelenségi eljárások legnagyobb megugrását Szerbiában és Magyarországon regisztrálták 106 százalékkal, illetve 86 százalékkal. A másik véglet pedig Észtország, ahol 17 százalékkal csökkentek az eljárások.
Minden ágazat érintett
A fizetésképtelenség minden szektorban nőtt a régiós elemzés szerint. Az energiaigényes ágazatok szenvedték meg a leginkább a vállalatok működési költségeinek növekedését. Lengyelországban például a vegyiparban, a fémiparban, a papír- és faiparban, valamint az agráriumban és az élelmiszeriparban érdekelt vállalatoknál az átlagosnál hosszabb fizetési késedelmekről számoltak be. Ezek az ágazatok a regionális fizetésképtelenségi statisztikákban is nagy súllyal képviseltették magukat.
Az építőipart nézve Horvátországban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban magasak voltak a fizetésképtelenségi mutatók. Ez pedig az építőanyagok és más alapanyagok drágulásával magyarázható, de gondot jelent az ágazatban a munkaerőhiány is. Keresleti oldalról az ingatlanhiteleket megdrágító kamatemelések és a vásárlók pénztárcáját megterhelő, szárnyaló infláció okoz gondot, ami csökkenti a keresletet a lakáspiacon.
Problémákkal szembesül a kiskereskedelem
A Coface szerint a régióban a kiskereskedelem a másik olyan ágazat, amelyben a legtöbb országban jelentős a fizetésképtelenné vált vállalkozások száma. A tartós infláció egyre jobban csökkenti a fogyasztók szabadon elkölthető jövedelmét, az emiatt elmaradó vásárlások sok kisebb kiskereskedelmi vállalkozást sodorhatnak a csőd szélére.
Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója szerint a gazdasági kilátások enyhén szólva bizonytalanok maradnak. Az elkövetkező hónapokban az infláció lassulása várható a hitelbiztosító szakértői szerint, a közép- és kelet-európai régió gazdaságainak nagy része ennek ellenére gyengébb növekedéssel számolhat 2023-ban, mint 2022-ben. Az infláció jóval a központi bankok céljai felett marad, ezért magasak maradnak a kamatok, ami negatív hatással lesz a vállalatok fizetőképességére.
Továbbra is rizikós a magyar építőipar
A régiós helyzet mellett a Coface elemzői a magyar gazdaság idei évére vonatkozóan kiemelték, hogy az építőiparban számottevően romlott a helyzet. Magyarországon az építőipari felszámolások száma ugyanis megugrott: az idei év első három hónapjában 1343 eljárás indult, ez pedig meghaladja a 2021 egészére jellemző 1280 eljárást.
Ha ez a trend nem tér vissza a korábbi havi átlagos 400 körüli szinthez, akkor a Coface szerint 2023-ban megduplázódhat az ágazatban a felszámolási eljárás alá vont cégek száma. Az azonban már most látszik, hogy a tavalyi 2526 eljárást jó eséllyel meg fogja haladni az idei adat. Az első negyedévében az összes eljárás 30 százaléka az építőiparban, több mint 13 százaléka a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások szektorában, 9,5 százaléka pedig az autóiparban indult.
