Durva! Már itt tartanak a magyar szántóföld árak!

A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföldtranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből.

Az MBH Termőföldindex értéke 308,1 pontra emelkedett tavaly a 2022-es 300,3-as szintről. A mezőgazdasági termelői árindexszel deflált mutató a mezőgazdasági termelői árindex csökkenése révén jelentősen erősödött, 112,5 pontról 137,3-ra nőtt. 

A Nyugat- és a Közép-Dunántúlon drágultak a leginkább a szántóföldek

A szántók átlagára éves összevetésben 7,1 százalékkal nőtt, ami ugyan elmaradt a 2022-ben mért 10 százaléktól, viszont meghaladta a 2019 és 2021 közötti értékeket. Míg Közép-Magyarországon 5,5 százalékkal, Észak-Magyarországon pedig 1,7 százalékkal csökkent az átlagár, a többi régióban emelkedtek a hektáronként fizetendő összegek. A Nyugat- és a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb a drágulás, mindkét esetben mintegy 7,3 százalékkal kellett többet fizetni a szántókért. A Dél-Dunántúlon 7 százalék körüli volt az emelkedés, a Dél- és az Észak-Alföldön 4,6-4,7 százalékkal nőttek az árak. A szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett a legtöbbet, 2,2 millió forint feletti átlagárat fizetni, míg Észak-Magyarországon mindössze 1,42 millió forint volt egy hektár szántó ára.  

A vármegyék közül Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni, Hevesben pedig 1,36 millió forint volt az átlagár. A járások közül továbbra is a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen hektáronkénti 3,5, illetve 3,2 millió forint feletti átlagárral.

Az MBH Jelzálogbank elemzői megvizsgálták azt is, hogy a változó időjárási körülmények hatására miként alakultak az árak a kedvező adottságú és a kevésbé kedvező helyzetben lévő vármegyékben: Borsod-Abaúj-Zemplén például erősen felzárkózott 2010 óta, de Szabolcs-Szatmár-Beregben is megfigyelhető volt a szántóárak nagyobb arányú növekedése Békés és Bács-Kiskun vármegyéhez képest, különösen a 2015 utáni időszakban. 2020 és 2023 között vizsgálva pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén mellett Vas és Zala is felértékelődött Békéshez és Bács-Kiskunhoz viszonyítva.

A jobb minőségű és nagyobb területű földek drágultak jelentősebben

Tavaly – megtörve az elmúlt években tapasztalt mintát –, a jobb minőségű szántók 8-9 százalékos mértékben, tehát jelentősebben drágultak a rosszabb területeken tapasztalt 2-4 százalékos dráguláshoz képest. Az egy aranykoronára jutó szántóárak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak a legmagasabbak, 180 ezer forint felettiek, míg Zala és Pest megyében 150 ezer forint körül alakultak. Nógrádban, Békés, Fejér, Vas, Csongrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben 100 ezer forint alatt volt a szántók egy aranykoronájáért fizetett összeg.

A birtokméretet tekintve a 10 hektárnál nagyobb területek esetében 12 százalékos volt a drágulás 2023-ban, az 1 hektár alattiak esetében 7, az 1 és 5 hektár közöttieknél pedig 6 százalékos emelkedés ment végbe. A 10 hektárnál nagyobb területekért hektáronként átlagosan 2,4 millió forintot kellett fizetni, míg az 1 hektár alattiaknál 2,2 millió forintot. A legdrágábbnak ezzel együtt az 5-10 hektár közötti szántók bizonyultak 2,43 millió forintos hektáronkénti átlagárral, amelyben 11 százalékos drágulás következett be 2023-ban.

A különböző művelési ágakban is vegyesen alakultak az árak

A különböző művelési ágakban eltérő mértékben változtak az átlagárak. Míg a szántók árai 7,1 százalékkal emelkedtek, a gyümölcsösök árai 1,3 százalékkal csökkentek. A gyepek, rétek és legelők árai többnyire stagnáltak. Az erdők és fásított területek átlagára 2 százalékkal, a szőlőké pedig 3,6 százalékkal nőtt. A művelési ágak közül a legtöbbet a szőlők és gyümölcsösök hektárjáért kellett fizetni, 2,2 millió forintot, amitől nem sokkal maradt el a szántók 2,13 millió forintos hektáronkénti átlagára sem. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek és legelők átlagos árai pedig szinte egyformák voltak, előbbiekért 1,28 millió forintot, utóbbiakért 1,31 millió forintot kellett adni hektáronként.

A szőlők a Dél-Dunántúlon voltak a legdrágábbak – egy hektárért átlagosan több mint 3 millió forintot fizettek a vevők –, Észak-Magyarországon a legolcsóbbak, hektáronkénti kevesebb mint kétmillió forintos átlagárral. A gyümölcsösök Közép-Magyarországon keltek el a legmagasabb áron, mintegy 3 millió forintért, a hektáronkénti legalacsonyabb, hozzávetőleg 1,8 millió forintos áron pedig Észak-Magyarországon lehetett hozzájuk jutni. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek, legelők hektárja a Dél- és a Közép-Dunántúlon került a legtöbbe, 1,34, illetve 1,69 millió forintba, Észak-Magyarországon a legkevesebbe, 900 ezer, valamint 1,03 millió forintba.

„A termőföldek árának emelkedését támogathatta, hogy 2023-ban az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti termékek értéke 2,5 százalékkal, a nettó vállalkozó jövedelmek 14,5 százalékkal nőttek. A termőföldek árának emelkedése az elmúlt csaknem 20 évet vizsgálva meghaladta a lakásárak esetében tapasztalt növekedést, és túlszárnyalta a BUX indexét is, az általunk vizsgált eszközök közül pedig egyedül az arany forintban kifejezett értékének emelkedése előzte meg. Vagyis a termőföld komoly értékkel bír” – hangsúlyozta Sánta József, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója. Hozzátette: „Az MBH Banknál célunk, hogy az agrárium vezető finanszírozójaként piaci súlyunkhoz méltón vegyük ki részünket a földértékesítési program most zajló szakaszához kapcsolódó finanszírozási igények teljesítéséből is. Az esetek többségében értékbecslés nélkül be tudjuk fogadni a hiteligényt, hogy ezzel is segítsük ügyfeleinket, akiknek piaci forrású termőföldvásárlási hitel mellett Agrár Széchenyi Beruházási hitel MAX+ kamattámogatott terméket is kínálunk a vásárláshoz.”