Kettősség jellemzi a magyar építőipart

Emellett pozitív, hogy a termelés meghaladta a tavalyi utolsó negyedévit, viszont a GDP első negyedéves teljesítményét mégsem tudta jelentősebben felfelé húzni az ágazat. A rendelési mutatók nem teljesítettek jól, a megkötött új szerződések volumene elmaradt a 2024 márciusitól, ugyanakkor a teljes szerződésállomány 3,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az ágazatot 2025 második felétől egyre erősebben megtámaszthatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban a kilátások szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.

Az építőipar meghatározó folyamatai:

2025. márciusában az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,4%-kal kisebb volt az építőipari termelés volumene: az építményfőcsoportokat nézve: az épületek építésénél 0,1%-kal, az egyéb építmények építésénél 8,9%-kal volt alacsonyabb a termelés.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 27,8, az egyéb építmények építésénél 1,8%-kal bővült a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 20,1%-kal csökkent.

Havi alapon nézve szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 0,7%-kal meghaladta a 2025. februárit.

A rendelési mutatók vegyes képet mutatnak:

Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 3,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 14,7%-kal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 20,7-kal nagyobb volt a 2025. márciusinál.
Ezzel szemben a megkötött új szerződések volumene 27,3%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 41,3%-kal visszaesett (magas bázishatás miatt), az egyéb építmények építésére vonatkozóké 10,4%-kal az egy évvel korábbi adathoz képest.

Az idei első negyedéveben az előző évhez képest:
-az építőipari termelés volumene 5,7%-kal csökkent.
-az építőipar termelői árai 5,4%-kal magasabbak voltak.

Kilátások a teljes ágazatot nézve:

2025 második felében már mérsékelt élénkülésre számítunk. Mindezt támogatja, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 pontja közül 10 kapcsolódik a lakáspiachoz és építőiparhoz, mely által a szektor lendületet kaphat.

Az épületek felújításának anyagigénye miatt a gyártók kapacitáskihasználtsága javulhat, ill. az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is növekedésnek indulhat, leginkább a KKV szektorban.

A korábban kibocsátott magas kamatozású állampapírok utáni kamatkifizetések, illetve a lejáratok és visszaváltások egy része az ingatlanpiacra csatornázódik át, ami szintén élénkítően hathat az építőiparra.Ugyanakkor az ágazat helyzetét az EU támogatások hiánya nehezíti, így az állami és önkormányzati beruházások csak korlátozott volumenben tudnak megvalósulni, illetve a gazdasági környezet miatt nehézségei miatt a nagyvállalatok is visszafogták beruházásaikat.

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség felmérése alapján 2024-ben az építőipari vállalkozások felélnek csökkent az árbevétele és 2025-re is csak a vállalkozások negyede számít árbevétel növekedésre.  2025-re a válaszadók 11,1%-a vár javulást, 52% csökkenésre számít az árbevétel arányos jövedelmezőséget tekintve.

A tevékenységükben a fő akadályozó tényezőként a válaszadók 82%-a a megrendelések hiányát emelte ki, ezt követte a tisztességtelen verseny, a harmadik helyen pedig a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága került. A lánctartozás mértéke a válaszadók 45%-a szerint növekedett partnerei körében. Kitörési pontként a lakásépítés- és lakásfelújítás terület mutatkozik.

Rövidtávú kilátások alágazatonként:

- Infrastrukturális építés: Az állami megrendelések 2022 óta csökkenő trendet mutatnak, 2025-ben az útépítések terén jelentkezik bővülő beruházási igény.

- Input anyagok és termékek: A felújítás lehet az a szegmens, ami komoly forgalomnövekedést generálhat az építőanyagok számára, amit az Új Gazdasági Akcióterv számos intézkedése támogathat.

A kormány célja 2027-re 48%-ról 40%-ra csökkenteni az építőipar importkitettségét. Már látszik egy kis fellendülés, a forgalom enyhén emelkedett az építőanyag-kereskedőknél, ahol a falazóanyagok és a hőszigetelő anyagok körében volt a legnagyobb növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Az ÉVOSZ 5-6% közé prognosztizálja az éves építőanyag árváltozást, terméktől függően. A KSH adatai alapján a lakásépítési költség index éves növekedési üteme 2024 Q4-ben 5,1% volt, ezen belül az anyagköltségé 3,5% volt. A korábbi évek tapasztalata szerint február–márciusban, majd második lépcsőben ősz környékén nyúlnak hozzá az építőanyag-gyártók az építőanyagok árához (az importbeszerzésektől, így az euró-forint árfolyamától nagyban függ a gyártók és kereskedők árképzése).

Lakó- és nem lakóépület építése: 2024-ben 29%-kal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban és a lakásépítések trendje 2025 Q1-ben továbbra is csökkenést mutat. 2025 Q1-et nézve összesen 2.704 új lakás épült Magyarországon, 2,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A természetes személyek által épített lakások aránya 38-ról 34%-ra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké 61-ről 66%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezenkívül az értékesítési céllal épített lakások aránya 65%, a saját használatra építetteké 32% volt Q1-ben.

Ez utalhat arra, hogy a piaci szereplők újra elkezdtek mozgolódni a piacon, ezért arra számítunk, hogy 2025-ben kisebb emelkedés ugyan jöhet, de az épített lakások száma minimálisan meghaladhatja a 2024-es év alacsony adatait. Azt, hogy idén kisebb növekedés már nem elképzelhetetlen, az is alátámasztja, hogy az építési engedélyek száma 25%-kal növekedni tudott év elején.

Mérnöki tevékenység: Teljesítménye erősen összefügg a kivitelező alágazatok teljesítményével, de a mérnöki alágazat korábban érzékeli az ágazatot érintő tendenciákat, mint a gyártó és kivitelező alágazatok. Egy tavaly október óta hatályos kormányrendelet értelmében január 15-től minden építőipari tervezőnek és kivitelezőnek kötelezően rendelkeznie kell felelősségbiztosítással.

Szerző: Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője