Kevesebb fizetés és alacsonyabb elismertség - Kutatás a női vezetők helyzetéről Magyarországon

Milyen a női vezetők helyzete ma Magyarországon, milyen a megbecsültségük, mennyi extra feladat hárul rájuk a koronavírus-járvány kitörése óta? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) Női Vezetői Klubja Dintsér Andrea vezetésével, Steigervald Krisztián generációkutató és cége, a SteiGen csapatának részvételével, valamint dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatójának támogatásával elindított kutatásban. Az eredmények azt bizonyítják, hogy még bőven van tennivaló több téren is.  

A nem reprezentatív kutatás kitöltőinek 90%-a szenior vezető volt, akiknek túlnyomó része már több mint 10 év szakmai-vezetői tapasztalattal rendelkezik. Átlagéletkoruk 45 év. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a női vezetők még manapság is sokszor háttérbe szorulnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a válaszadó cégek 13%-ánál nincs egyetlen női vezető sem.

A kutatás több téma köré rendezve vizsgálta a helyzetet: kitért a társadalmi szerepek megítélésére, a munkahelyi elismerésekre, az önbecsülés kérdésére, valamint a női példaképekre is.

„A kutatásban mi is rákérdeztünk arra, hogyan látják a női és férfi vezetői fizetések közötti megoszlást. Vajon azonos pozícióban tényleg kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak? A kitöltők közül az utóbbiak 41, míg a nők 70%-a gondolta úgy, hogy igen. A válaszok elemzése után nyilvánvalóvá vált, hogy a hölgyeknek minden téren többet kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy észrevegyék, méltassák, netán kimondottan el is ismerjék az eredményeiket. Ezt a nők kétharmada, viszont a férfiak csupán 38%-a gondolja így.” – nyilatkozta a kutatás egyik szakmai vezetője, Steigervald Krisztián generációkutató.

„A női vezetők egyszerre feladat- és humánfókuszúak, tehát az emberi tényezőt ugyanolyan fontosnak tartják egy adott szituációban, mint a feladat elvégzését. Részben emiatt fogadhatják el nehezebben a női vezetőket, mert ma is él az a tudattalan előítélet, amely szerint aki empatikus, az nem lehet eredmény- és célorientált, hiszen számára mindig az emberek érzései lesznek fontosabbak. Az sem segít a helyzeten, hogy a társadalomban továbbra is él az a téves, vagylagos megítélés, hogy ha a nő karrierre vágyik, akkor számára nem fontos a család. Az Női Vezetői Klubban ezért azt is célként határoztuk meg, hogy leromboljuk az ilyen sztereotípiákat, szemléletet formáljunk, és megmutassuk, hogy lehet egyszerre családunk és sikeres karrierünk is.” – összegezte a kutatás kapcsán Dintsér Andrea, az MVÜK Női Vezetői Klubjának vezetője.

A kutatásban kapott válaszok alapján az előítéletek miatt a női vezetőknek többet kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy legalább annyira elismerjék őket, mint férfi kollégáikat. Emellett a női vezetők sokan kevesebb önbizalommal kezdték vezetői pályájukat, úgy érezték, még többet kell bizonyítaniuk, hogy elfogadják őket - fogalmazták meg a kérdőív válaszadói.

“A családi hagyományok, a kulturális tradíciók és talán a poroszos iskolarendszer is azt hozta, hogy fiatalon, női vezetőként kevesebb önbizalommal, önmagamba vetett hittel és önbecsüléssel indultam a pályámon. Sokat kellett magamon dolgoznom azért, hogy ez változzon. A piaci környezet sem mindig támogatta ezt a folyamatot. Ez mindenkinek idő- és energiaveszteség, hiszen a fókuszom osztódott, mind a szakmai, mind a magánéletemben.” – írta egy multinacionális cég kommunikációs vezetője.

A nők megkérdőjelezik saját sikereiket

Karrierjük elején, de egy-egy jelentős fejlődési ugrás előtt is a nők gyakran megkérdőjelezik saját maguk sikereit: miért pont engem választottak, vajon elég a tudásom, a tapasztalatom ehhez a feladatkörhöz, meg fogok-e felelni az elvárásoknak?

A válaszadó hölgyek 43%-a érzi úgy, hogy kevesebb az önbizalma, az önbecsülése, mint férfi társaiknak, ugyanerre a kérdésre a férfiak 17%-a válaszolt csak igennel. Adódik tehát a kérdés, hogy vajon a nők mást mutatnak-e kifelé, mint amit valójában éreznek, esetleg „csak” arról van szó, hogy a férfi társak nem érzékelik a fel-felbukkanó bizonytalanságot? A Női Vezetői Klub ezért is tartja fontosnak az önbecsülés erősítését, ennek kapcsán pedig az imposztorszindróma kezelésének támogatását.

A kutatásból az is egyértelműen kiderült, hogy a háztartás vezetésével és a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőket is sokan kizárólagosan női feladatnak tekintik, habár a nők ugyanúgy 8 (sőt gyakran 10-12) órában dolgoznak, mint a férfiak. Ezt a válaszadó nők 83%-a, a férfiak 67%-a látja így. Jó hír azonban, hogy a koronavírus-járvány hatására javuló tendencia látszik; a férfiak jobban bevonódtak a családi életbe.

„Amikor az egész család otthonról, home officeból kapcsolódik a világhoz, nagyobb a sértődés egy fürdőből lebonyolított fél órás Zoom után, mint amikor 4 napig üzleti úton voltam. A covid azt is hozta nekem, hogy tudatosodott bennem, mennyire nem vonódik be a család a teendőkbe, pedig ők is otthon vannak. Messze nem volt meg az egyensúly, mert az összes szerep néha akár egyidőben is rám hárult.” – írta egy multinacionális cég technológiai vezetője.

A Női Vezetői Klub missziójának tekinti, hogy felmérve a női vezetők magyarországi helyzetét, illetve annak változását a koronavírus-járvány hatására - a válaszok tükrében - erősítse a női vezetők pozícióját és elismertségét és szorgalmazza számuk növelését is.  

12 tény, ami az MVÜK Női Vezetői Klub kutatásából kiderül

- Minden nyolcadik magyar vállalatnál (13%) egyáltalán nincs a vezetőségben nő.

- Szinte mindenki (84%) egyetért azzal, hogy több nőnek kellene vezetői pozíciót betöltenie.  

- A vezetők többsége (60%) – nemtől függetlenül – egyetért abban, hogy nem megoldás a szervezeteknél egyenlő arányban alkalmazott férfi és női vezetők számának erőltetése.

- A női vezető leginkább szembetűnő értéke (a férfi vezetővel összehasonlítva) az empatikus énje.

- A nemi szerepek társadalomban betöltött funkciója, a tradíciók erősen befolyásolják, hogy a nők milyen arányban „merik” önmagukat vezetőnek tekinteni.

- Munkavállalóként és felsővezetőként is mást várunk el egy női és egy férfi vezetőtől.

- Eltérő megítélés alá esnek a nők döntései, tettei és eredményei. Tipikusan ilyen a család: egy férfi vezetőtől, aki egyben apa is, sokkal kevesebb otthoni feladatot várunk el, mint egy női vezetőtől anyaként. Ugyanakkor láthatóan az elmúlt két év időszaka közelebb vitte az apákat a családhoz és az otthoni teendőkhöz.

- A felsővezetők és a munkavállalók jobban elfogadnak tényeket, iránymutatást, információkat egy férfi, mint egy női vezetőtől.

- Mindez erős negatív hatással van a női önbizalomra és önismeretre a munkahelyi környezetben és a magánéletre is befolyással bír.

- A férfi vezetőkben észrevehető egy erős kulturális blokk a női vezetői szereppel kapcsolatban, amely nehezíti a párbeszédet, a mindenki számára elfogadható közös célok meghatározását, és hátráltatja a fejlődést.

- A női vezetők erős igénye, hogy elfogadó, befogadó közösséghez tartozzanak.

- Nem a női mivolt a hátráltató tényező a vezetésben, hanem az elmúlt évszázadok maradi hagyományai, a korábbi tapasztalatok, és a tanult tehetetlenség.