Kevesebb kidobott étel, több tudatos döntés – Okos technológiával az élelmiszerhulladék ellen

Miről lesz szó?

Magyarországon egy ember évente közel 60 kilogramm élelmiszert dob ki, ami nagyjából 1990 szelet kenyérnek felel meg. 

A Wasteless projekt célja olyan eszközök fejlesztése, amelyek segítenek mérni és csökkenteni az élelmiszerhulladékot az élelmiszerlánc különböző pontjain.
Egyebek között kitaláltak egy olyan rendszert, amely a zöldségek és a gyümölcsök színváltozását elemzi, és ebből előre jelzi, meddig fogyaszthatók biztonságosan. 

Miközben egyre több szó esik a tudatosságról és a fenntarthatóságról, megbarnult gyümölcsök, lejárt szavatosságú tejtermékek, megpenészedett kiflik és még megannyi élelmiszer kerül a szemétbe nap mint nap – a világ számos táján. Ezzel rengeteg pénzt, felhasznált energiát, hatalmas mennyiségű vizet és jelentős emberi munkát is elpazarolunk, képletesen a kukába dobunk. Az Európai Unió Horizon program keretében megvalósuló WASTELESS (Waste Assessment Solutions to Limit Environmental Stress) projektben mintegy 14 ország 29 szervezete dolgozott közösen a hatékony, Európa szintű élelmiszerhulladék mérés és csökkentés érdekében. Magyarországról a VIMOSZ volt a projekt kezdeményezői között és javaslatára csatlakozott az Állatorvosi Egyetem „Maradék nélkül” kutatói közössége is. A projekt során a konzorcium együttes munkával olyan eszköztárat kívánt létrehozni, amely az élelmiszerlánc több pontján is segítségül szolgálhat az élelmiszerhulladék mérésében, majd csökkentésében.

Kezdjük a kis háztartásokban!

Tudta, hogy egy főre egy év alatt Magyarországon majdnem 60 kilogramm élelmiszerhulladék jut? Ez nagyjából 1990 szelet kenyérrel egyenlő. Amikor egy ilyen döbbenetes adatot olvasnak, sokan szeretnénk tudatosabban étkezni és kevesebbet pazarolni, de nem tudják, hogyan kezdjenek bele. Őket segíti a projekt Automatic System For FW Assessment At Household nevű megoldása, ami egy felhasználóbarát applikációból és egy hozzá kapcsolható mérlegből áll, amely lehetővé teszi a keletkező ételhulladék vizuális, valamint mennyiségi rögzítését. Használatával egyrészt beazonosíthatjuk a gyakran kidobott élelmiszereket, valamint könnyebben meghatározhatjuk azok mennyiségét, így okosabban vásárolhatunk, tervezhetünk.

Hol szivárog a rendszer?

Az élelmiszerhulladék azonban nem kizárólag a konyhában képződik, hanem már az élelmiszer előállítása során is tetten érhető. Jelentős veszteségek keletkezhetnek a feldolgozás és a gyártás során is, ahol minden felesleges kilogramm többletköltséget jelent. A Wasteless projekt egyik kulcseleme, a Blockchain Tool, egy digitális főkönyv rendszer, amely feltérképezi azokat a pontokat, ahol szó szerint szivárog a rendszer. A nyilvánosan hozzáférhető, kvantitatív adatokra épülő, időbélyeggel ellátott jelentések pontos képet adnak a bemenő (input) és kimenő (output) mennyiségekről, így számszerűsíthetővé válik a veszteség, és az is, mennyi erőforrás takarítható meg. A rendszert Európa számos országában tesztelték, egyebek között az olaj-, gyümölcs- és tésztagyártásban, valamint a húsfeldolgozásban. Emellett a kereskedelemben, a vendéglátásban és a közétkeztetésben is sikeresen alkalmazták.

Mi a helyzet a kereskedelemmel?

A kiskereskedelem számára a Surplus Stock Measurement and Management szoftver kínálhat megoldást. Ez a készletnyilvántartási szoftver a termék adatainak megadásával méri és elemzi a keletkező élelmiszerhulladékot. A rendszerhez kapcsolódó döntéstámogató menedzsmentmodul azt is meghatározza, hogy egy adott termék emberi fogyasztásra, adományozásra, állati takarmányozásra, újra felhasználásra, vagy akár biogáz-előállításra alkalmas-e.

A szintén elsősorban kereskedelmi területre szánt AI-Based Data Driven Approach For FW Measurement nevű program célja, hogy folyamatos tanuláson alapuló, mesterséges intelligencia által vezérelt modellekkel támogassa a dinamikus árazást és a kereslet-előrejelzést, csökkentve a friss élelmiszer-pazarlást és növelve az üzleti hatékonyságot. 

A projekt egyik leginnovatívabb megoldása a Computer Vision-Based Image Analysis rendszer, amely a számítógép „szemén” keresztül elemzi a hűtőben tárolt friss zöldségek és gyümölcsök színváltozását. Ez alapján meghatározható és előre jelezhető a termékek fogyaszthatósági ideje. A technológia nemcsak a növényi termékeknél, hanem a húsellátási láncban is bevált. 

A Wasteless szintén említésre méltó tevékenységeként említhető az élelmiszer-melléktermék feldolgozással kapcsolatos vizsgálatok. A projekt során több, hasznosan felhasználható melléktermék további hasznosíthatóságának lehetőségével is foglalkoztak. Ennek eredményeként a termékfejlesztés során például az almafeldolgozás után megmaradt részekből kekszet készítettek, illetve vizsgálták azt is, hogyan használható fel a narancshéj komposztként biológiai szempontból hatékony módon.

A projekt további kiemelkedő innovációja a Wasteless Decision Support Toolbox, amely az élelmiszerhulladék mérését és csökkentését segítő jó gyakorlatokat teszi könnyen elérhetővé egy online platform formájában. Az eszköztár célja, hogy személyre szabott megoldásokat kínáljon az élelmiszerlánc valamennyi szereplője számára, legyen szó feldolgozóipari vállalatokról vagy akár végső fogyasztókról. A felhasználók néhány egyszerű preferencia, mint például az élelmiszerláncban betöltött szerepük, az ország vagy az érintett élelmiszerkategória megadásával gyorsan megtalálhatják a számukra leginkább releváns jó gyakorlatokat. 

A platform két fő egységből áll: a Toolbox mintegy gyorskereső felületként működik, amely rövid leírásokkal és ajánlásokkal segíti az igényekhez leginkább illeszkedő gyakorlat megtalálását, míg a Roadmap részletesebb információkat nyújt az egyes intervenciókról és azok gyakorlati alkalmazásáról. A rendszer emellett lehetőséget biztosít arra is, hogy a felhasználók saját jó gyakorlataikat is feltöltsék, ezzel is hozzájárulva az élelmiszerhulladék mérésével és kezelésével kapcsolatos tudásbázis folyamatos bővítéséhez.

A Wasteless projekt mindezeken túl tananyagokkal, ismeretterjesztő beszélgetésekkel igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-pazarlás igenis elkerülhető. Megfelelő adatokkal, eszközökkel és tudatos döntésekkel a veszteség jelentősen csökkenthető – a háztartásoktól egészen az ipari termelés szintjéig. 

A projekt április 23.-án, Brüsszelben megtartott záróeseményén Klaus Berend, a DG SANTE igazgatója is részt vett, aki üdvözölte a projekt eredményeit. Emellett hangsúlyozta, hogy a kitűzött uniós célok teljesítéséhez kiemelten fontos a minőségi együttműködések megléte, valamint külön kiemelte a fenntarthatósági és környezetvédelmi célok elérésének fontosságát.