Kileng a krízismutató: megugrott a problémás hitelek száma Magyarországon
Borúlátó statisztikákat tett közzé a hitelszerződéseket nyilvántartó és a bedőlt kölcsönökről listát vezető BISZ Zrt. Az idei első negyedévben a Hitelezési Index mindössze 60 százalékon állt, ami azt jelenti, hogy az egy évvel korábbihoz képest ennyivel kevesebb új lakossági és vállalati hitelszerződés került be a rendszerbe (a számításnál a darabszámot súlyozzák a hitelösszegekkel).
A lakosság esetében csak 7 százalékkal csökkent az új szerződések száma, azonban az összegük 39 százalékot esett egy év alatt. Különösen a gépjárműlízing és a lakáshitelek iránti esett vissza a kereslet. A lakáscélú hiteleknél 56 százalékos csökkenést mértek, az új babaváró kölcsönök száma pedig 68 százalékkal esett. Utóbbiban szerepet játszhatott a 2022 végi nagy hitelfelvételi hajrá, amiből még nem ébredt fel ez az állami támogatási forma - írja a Bank360.hu.
A vállalatoknál is romlott a Vállalkozási Hitelezési Index: 2023 első negyedévében ez az adat mindössze 93 százalékon állt, vagyis hiába folytatódtak vagy indultak el az államilag támogatott programok, az új kölcsönszerződések száma nem érte el az egy évvel korábbit. A hitelek átlagos összege ugyanakkor nagy mértékben, 61 százalékkal nőtt. A kormányzati vállalati hitelprogramok - a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH) és a Széchenyi Hitel Max+ - mindenesetre tompítják a csökkenést.
A piaci kamatozású forinthitelek drágasága miatt sok cég választott inkább devizahitelt az idén. Abban pedig, hogy a vállalati hitelek piaca nem esett vissza volumenében annyira, egyes nagy összegű egyedi szerződések is szerepet játszottak, a BISZ itt külön megemlíti a Vodafone felvásárlásához kapcsolódó óriáskölcsönt.
A banki feketelista még szép képet mutat
A hitelezés üteme ugyan drasztikusan lelassult, a már felvett kölcsöneiket tartósan nem fizetők száma azonban nagyon kedvező képet mutat. A Hitelezési Teljesítési Index, amely azt mutatja meg, hogy 2019-hez képest mennyi új nem teljesítő hitelszerződés került be a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR), rendkívül alacsony szinten, 45 százalékon áll.
Ilyen jó negyedév nem fordult még elő az index első publikálása óta. A járvány idején bevezetett moratóriumok lezárulásával kapcsolatos aggodalmak egyelőre alaptalannak bizonyultak, hiszen a moratórium teljes megszüntetése után tovább javult ez a mutató. (Ennek negatív hatása azonban még jelentkezhet a későbbiekben, hiszen a nem fizető hitelek csak 90 nap után kerülnek fel a KHR feketelistájára.)
A lakossági és vállalati teljesítési index is jelentősen javult, a cégeké még a magánszemélyeknél is jobban. A nagyon jó mutatóban persze komoly szerepe van olyan, a mulasztást gátló intézkedéseknek is, mint jelzáloghitelek és kkv-hitelek kamatstopja és az agrárvállalkozások új törlesztési moratóriuma.
Kilőtt a krízismutató, egyre több adósnak gond a törlesztés
Miközben a feketelistára kerülő, tartósan nemfizető hitelek száma nagyon kedvezően alakult 2023 első negyedévében, az adósok felett már gyülekeznek a felhők. Ezt mutatja leaglábbis a BISZ Krízis Mutatója, amely a problémát jelző hitelek számát jelzi.
A lakosságnál azt méri, hogy hány adósnak volt-e a negyedév alatt fennálló mulasztása, a törlesztési módból adódó fizetési problémája. Ez a mutató a lakossági szerződéseknél extrém magasra, 160 százalékosra ugrott az előző negyedévi 108-ról.
Ebben szerepet játszhatnak az emelkedő kamatok, a magas infláció, a megélhetési költségek növekedése. A nehéz helyzetben lévő adósok hátrébb sorolják ilyenkor a hitelek törlesztését, ha választani kell a fizetnivalók között. A problémás ügyletek több mint felét az olyan fedezetlen hitelek adják, amilyenek például a személyi kölcsönök - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
A vállalatoknál is nőtt ez az érték, 123 százalékon áll az index, a vállalkozásoknak különösen a gépjárművek lízingjének a törlesztése okozott gondot az elmúlt hónapokban, és a BISZ úgy kalkulál, hogy az év hátralévő részében is magas marad a vállalati krízismutató.
