Kitilthatják a települések a beköltözőket – Hol kerülhet ki a „megtelt” tábla?
A közelmúltban Navracsics Tibor közigazgatási miniszter beszélt arról, hogy zajlik egy törvény előkészítése, melynek célja az lenne, hogy bizonyos településeken megfékezze elsősorban a befektetési célú ingatlanvásárlást. Vannak ugyanis olyan települések, melyeknek népességszáma az elmúlt években jelentősen megugrott, ami kellemetlenségeket okoz az ott lakóknak.
A legtöbb helyen az jelenti a problémát, hogy a közszolgáltatások (óvoda, iskola, orvosi ellátás) nem tartottak lépést a lakosságszám megugrásával, így mostanra egyre nehezebb ellátni ezeket, illetve sok esetben a különböző közműhálózatok (víz, áram, gáz) vannak túlterhelve, mivel a fejlesztésük elmaradt az elmúlt években.
Az egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen eszközzel lehetne korlátozni az ingatlanvásárlást az érintett településeken, a miniszter szerint ezzel kapcsolatban több elképzelés is van. A drasztikus megoldás, hogy az önkormányzatok saját döntési körükben megtilthatják az ingatlanvásárlást a nem helyben élőknek, de szóba került az elővásárlási jog kiterjesztése, az ingatlanvásárlás vagy lakcímbejelentés feltételhez kötése vagy a helyi adókon keresztül történő szigorítás is.
Vagyis még nem ismertek a részletek, de az már most látszik, hol lehet létjogosultsága egy ilyen szabályozásnak: elsősorban a budapesti agglomeráció, a Balaton és a Velencei-tó környékén volt az elmúlt években olyan dinamikus népességnövekedés, ami kellemetlenségeket okozhat a helyben élőknek.
„Az érintett települések meghatározásában jelenleg is segíthetnek már létező jogszabályok, hiszen van agglomerációs törvény, illetve Balaton törvény, melyek felsorolják a hatályuk alá eső településeket. Ezekből kiindulva lehetne korlátozni az ingatlanvásárlást vagy a beköltözést jelentős lakosságszám-növekedés esetén” – vetítette előre Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Megnéztük a KSH adatbázisát az egyes települések állandó népességének alakulásáról 2014 és 2024 között, ebből a listából látszik, hol lehetne alapja egy ilyen szabályozásnak. A budapesti agglomeráció esetében az alábbi településeken nőtt a leggyorsabban a népesség:
Látszik, hogy a top10-es listára való felkerüléshez is közel 30%-os népességnövekedés kellett tíz év alatt, a dobogón lévő agglomerációs települések népessége pedig több mint a másfélszeresére emelkedett 2014 óta. Vagyis valóban lehetnek olyan önkormányzatok, melyeknek hasznos eszköz lehetne a kezében egy ilyen szigorúbb szabályozás, ami gátat szabhatna a további beköltözésnek.
Érdekesség, hogy a tízes listán szinte kizárólag községek találhatók, az egyetlen város Halásztelek, mely a kilencedik helyen áll. Ha a megyei jogú városokat nézzük, akkor országosan az ugyancsak budapesti agglomerációs Érd büszkélkedhet a legnagyobb (és egyben egyedüli) növekedéssel, ott tíz év alatt 11,3%-kal gyarapodott a lakosság.
Említettük, hogy a másik szóba jöhető terület a Velencei-tó és a Balaton környéke, ezért ott is megvizsgáltuk, melyik településeken lehet reális a lakosságszám korlátozása:
Látszik, hogy ezeken a településeken is jelentősen emelkedett a lakosságszám, a Velencei-tó északi partján lévő Sukorón például tíz év alatt másfélszeresére, de a szomszédos Pákozdon is 20 százalékkal. A tó déli partján Velence és Gárdony népessége is 20-30%-kal lett magasabb.
Ennek oka részben Budapest közelsége, a velencei-tavi településeket ma gyakran agglomerációs körbe sorolják, főleg a koronavírus-járvány gyorsította fel a kiköltözést az elmúlt években. A Balaton környékén sokkal inkább jelen van a befektetési célú ingatlanvásárlás is, a listán ott is látni 20-40%-os lakosságszám-növekedést az elmúlt tíz évben, amiben a prímet az északi parti, partközeli települések viszik.
Érdemes említeni, hogy országos szinten az abszolút rekordot két Győr-Moson-Sopron vármegyei község tartja: Rajka és Vámosszabadi népessége tíz év alatt nagyjából két és félszeresére nőtt, Rajkáé az elmúlt öt évben kétszereződött meg.
A készülő törvény részletei nem ismertek, az egyik lényeges részletszabály lesz például az, hogy mennyi időre vonatkozna a beköltözési tilalom, illetve milyen gyakran vizsgálnák azt felül. Emellett, ha tavasszal elfogadja a parlament a jogszabályt, akkor kérdés, mikor lépne életbe.
„Ha az érintett településeken megtiltanák az ingatlanvásárlást, akkor azzal felértékelődhetnek akár a szomszédos községek, ahol eddig nem volt akkora népességszám-emelkedés, illetve még a jelenleginél is jobban kitolódhat az agglomeráció határa” – vélekedik az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A részletszabályok nagyban meghatározhatják, milyen hatása lehet az ingatlanpiacra a lépésnek. A bevezetés előtt például roham indulhat el a vásárlók részéről, ha már látszanak a részletek, vagyis rövidtávon akár további élénkülést is hozhat a piacon a lépés. Hosszabb távon ugyanakkor a szigorú szabály csökkentheti a keresletet az érintett ingatlanok iránt, így alapesetben az árak kordában tartását okozhatná.
„Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez nem csak azoknak lenne kellemetlen, akik az adott településre költöznének, hanem azoknak is, akik már most is ott laknak, hiszen ők nehezebben és alacsonyabb áron tudnák eladni az ingatlanjukat” – hangsúlyozta Valkó Dávid.
