Komoly kötelezettségekkel járnak a cégek számára, de egyben lehetőségeket is rejtenek az új kiberbiztonsági szabályok
2023. 12. 17. 08:00
A NIS2 irányelv magasabb szintre emelte a korábbi uniós kiberbiztonsági szabályozást és számos új kötelezettséget vezetett be. Az irányelv szabályainak túlnyomó részét már átültették a magyar jogba, így a jövő év folyamán 2500-3000 hazai közép- és nagyvállalatnak kell a szigorú szabályoknak megfelelni, továbbá az ellátási láncuk biztonságát megteremteni – emelte ki dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje.
Miért fontos a kiberbiztonság?
Az IT rendszerek már a mindennapi életünk szerves részét képezik. Manapság már szinte minden vállalat digitális startégiát, illetve AI stratégiát vezet be, vagy legalábbis jelentősen támaszkodik digitális eszközökre. A különböző rendszerektől való függőség, valamint a rendszerek és termelés, valamint a szolgáltatások egymástól való függősége jelentősen nőtt az utóbbi években. A fokozott digitalizáció nemcsak lehetőségeket, hanem számos új fenyegetést is jelent a vállalatok számára. Akár egy kiberbiztonsági esemény is hatalmas károkat tud okozni, nem is szólva a reputációs veszteségekről.
Mi az a NIS2 irányelv és kikre terjed ki a szabályozás?
A NIS2 irányelv egyértelmű célja a kiberbiztonság közösségi szintű szervezése a szabályozás felülvizsgálatával, aktualizálásával és kiterjesztésével. A szabályozás jelentősen szélesíti az érintett ágazatok körét, és méretküszöböt (közép- és nagyvállalatok) vezet be annak meghatározására, hogy mely szervezetek tartoznak a hatálya alá. Magyarországon hozzávetőlegesen 2500-3000 vállalat érintett. A szabályozás emellett számos kötelezettséget vezet be, felvázolja, hogyan kell végrehajtani az ellenőrzéseket, és foglalkozik a jogsértések bejelentésének módjával, valamint szankciókat is alkalmaz.
Bár, még hiányzik pár részletszabály – különösen a végrehajtási rendelet -, a szabályozás túlnyomó része már át lett ültetve a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvénybe („Kibertan törvény”).
A Kibertan törvény megkülönbözteti a kockázatos (pl. élelmiszeripar, digitális szolgáltatások, gyártás) és kiemelten kockázatos (pl. banki szolgáltatások, energetika, hírközlés) ágazatokban működő szolgáltatókat, amely utóbbiak szorosabb felügyelet alatt állnak.
Folytatódott a forgalom erősödése a magyarországi szállodákban
A magyarországi szállodákban folytatódott a forgalom erősödése februárban: a belföldi és külföldi vendégek 1,55 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai szállodákban, ami 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) honlapján közzétett februári Trendriportból.
Évi 7 millió forinttal is többet kereshetnek a diplomások az érettségizettek átlagkeresetéhez képest
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon, Magyarországon az érettségizettek átlagkeresetéhez képest havi szinten egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan 200 000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) 450 000 forintos (mintegy 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet.
Heti három közvetlen légi járatot indít az Asiana Airlines Budapest és Szöul között
A Korean Air után a Dél-Koreai Köztársaság második legjelentősebb légitársasága, az Asiana Airlines is közvetlen járatokat indít Budapest és Szöul között. Az új járatokkal a nyári időszakban már heti hét "közvetlen összeköttetés" áll majd az utasok rendelkezésére a két főváros között - közölte az MTI-vel a Nemzetgazdasági Minisztérium szombaton.
Újra fellángolt az XRP-vita: David Schwartz tisztázta, mit jelent valójában, hogy az XRP „nem lehet olcsó”
Új lendületet kapott az XRP körüli egyik legrégebbi vita, miután David Schwartz, a Ripple technológiai igazgatója pontosította egy sokat idézett kijelentésének értelmét. A szakember szerint az a megállapítás, hogy az XRP „nem lehet olcsó”, nem a token birtokosainak ígért árfolyam-emelkedésről szólt, hanem kizárólag a fizetési és elszámolási felhasználás logikájáról. A pontosítás ismét reflektorfénybe helyezte az XRP és a stablecoinok közötti versenyt, különösen az intézményi fizetési infrastruktúrák szempontjából.
Bitcoin Fear & Greed Index: mit üzen valójában a 11 pontos extrém félelem?
A Bitcoinhoz kapcsolódó piaci hangulat ismét a mélybe zuhant: a Fear & Greed Index mindössze 11 ponton áll a 100-ból, ami egyértelműen az extrém félelem zónáját jelzi. Első ránézésre ez pánikhangulatot sugallhat, a valóság azonban ennél összetettebb. A mutató fontos kapaszkodó lehet a kereskedők és befektetők számára, de csak akkor, ha helyesen értelmezik – és nem keverik össze egy konkrét vételi vagy eladási jelzéssel.
Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást
Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak. A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.
Saylor kontra BlackRock: Tényleg 7-szer több Bitcoint vásárolt a Strategy?
Egy gyorsan terjedő piaci állítás szerint Michael Saylor cége 2025-ben hétszer több Bitcoint vásárolt, mint a BlackRock spot ETF-je. A hivatalos adatok alapján azonban ez a kép messze nem ennyire egyértelmű. A történet jól mutatja, hogyan válhat egy erős narratíva pillanatok alatt piaci beszédtémává, még akkor is, ha a tényleges számok ennél jóval kiegyensúlyozottabb képet festenek.
Iráni konfliktus - Tűzszünetet sürgetett az orosz és a török elnök
Tűzszünet mielőbbi megteremtése és az összes fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások kidolgozása mellett szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban - közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.
Szerb elnök: Komoly döntésekre van szükség
Az emberiség a szakadék szélén áll, ezért komoly döntésekre van szükség - ezzel indokolta pénteken Aleksandar Vucic szerb elnök azt, hogy egyenkénti egyeztetésre hívta a politikai pártokat. Ez az egyeztetés három párt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) esetében már megtörtént.
Kiállítás nyílik a régi barcsi földhivatal épületében
Megújul, és Barcs, valamint a Dráva-mente természeti, kulturális örökségét bemutató interaktív kiállításnak ad otthont a régi barcsi földhivatal épülete 2026 augusztusától - tájékoztatta a Somogy Vármegyei Önkormányzat az MTI-t.
Választás 2026 - Az utolsó napon még több ezren jelentkeztek át
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adataiból.
Tűzszünetet sürgetett az orosz és a török elnök
Tűzszünet mielőbbi megteremtése és az összes fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások kidolgozása mellett szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban - közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.
Jól halad a mohácsi Duna-hídhoz kapcsolódó úthálózat építése
Az épülő mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó csaknem harminc kilométer hosszan létesülő utak kivitelezésével kapcsolatos projekt az ütemterveknek megfelelően halad, és elérte a 35 százalékos készültségi szintet - mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium útépítésekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Mohácson, sajtótájékoztatón.
Aláírták a törvényt! Nyugdíjasok 65 év felett akik érintettek
Sokakat felkavart a hír, hogy új szabályozás lépett életbe a magyar nyugdíjrendszerben, és a 65 év felettiek helyzete ismét reflektorfénybe került. A közösségi oldalakon és a sajtóban is gyorsan terjedtek a találgatások: változik a korhatár? Elveszhet valamilyen jogosultság? Szigorítás jön az időseknek? A valóság azonban ennél árnyaltabb – és sokkal fontosabb is azoknak, akik most készülnek nyugdíjba, vagy már betöltötték a 65. életévüket.
