Nyugdíj összegét növeli: a beteg hozzátartozó ápolása!
Vonatkozó jogszabályok:
– 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
– 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
Ápolási díj
Mivel a tartós felügyeletet, gondozást igénylő személy ápolása általában akadályozza a rendszeres munkavégzést, a munkából származó jövedelem pótlására szociális ellátásként az ápolási díj igényelhető.
A 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 40. §-a értelmében az ápolási díj pénzbeli támogatást biztosít azon nagykorú hozzátartozók részére, akik otthonukban gondoskodnak tartósan ápolásra szoruló személyekről.
Az Szt. 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ápolási díjra jogosult az a nagykorú hozzátartozó, aki súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, 18 év alatti személyt gondoz, illetve ápol rendszeresen.
Amennyiben az ápolást végző személy munkaviszonyban áll, számára a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 131. §-a alapján lehetőség van fizetés nélküli szabadság igénybevételére az ápolási időszakra, legfeljebb két év időtartamra.
Fontos tudni, hogy az ápolási díj után nyugdíjjárulék fizetése történik, így az ellátás folyósításának ideje beleszámít a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időbe.
A nők számára biztosított, negyven év jogosultsági időn alapuló kedvezményes nyugdíjazás szempontjából is jogosultsági időnek minősül a beteg gyermek ápolása miatt folyósított ápolási díj időtartama.
Gyermekek otthongondozási díja
Az Szt. 38. §-a alapján a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermeküket gondozó szülők vagy örökbefogadó szülők gyermekek otthongondozási díjára lehetnek jogosultak. Ez az ellátás szintén szolgálati időt jelent a nyugdíj szempontjából, továbbá beszámít a nők negyven év jogosultsági idejébe is.
Az ápolási díj, valamint a gyermekek otthongondozási díjának összege az öregségi nyugdíj havi átlagkereset-alapjának számítása során csak akkor kerül figyelembevételre, ha az az ellátást igénylő számára előnyösebb.
Tartós ápolást végzők időskori támogatása
Bár az ápolást végző személy több kedvezményben részesülhet, az ápolási tevékenység hosszú távon mégis hatással lehet az életpályájára – különösen a munkavégzés korlátozottsága és az ebből eredő jövedelemkiesés miatt, amely a későbbi nyugdíj összegét is befolyásolhatja.
Az Szt. 44/A. §-a rendelkezik a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról, amely nem minősül nyugellátásnak.
Ez az ellátás azon szülők számára elérhető, akik jogosultságot szereztek öregségi nyugdíjra, és annak megállapítását megelőzően legalább húsz éven keresztül saját háztartásukban gondozták súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeküket. Ebben az időszakban maximum napi négy órában végezhettek otthonukon kívüli kereső tevékenységet, vagy otthonukban dolgoztak.
Nem jár ez a támogatás, ha a nyugdíjat ugyan megállapították, de annak folyósítása még nem történt meg (ún. nyugdíjrögzítés esetén), illetve akkor sem, ha csak nyugdíjelőleget kap az érintett személy.
A támogatás havi összege 50.000 forint.
Gondozói szabadság
Frissen bevezetett lehetőségként szolgál a gondozói szabadság, amely azon munkavállalók számára jelenthet könnyebbséget, akik súlyos egészségi állapotban lévő hozzátartozójuk személyes ápolását végzik. Ez a szabadság azonban nem jelent szolgálati időt a nyugdíjjogosultság szempontjából.
Az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja szerint a munkavállaló évente legfeljebb öt munkanapra mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, amennyiben súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozóját, vagy vele közös háztartásban élő személyt személyesen gondoz.
Ez idő alatt a munkavállaló nem kap díjazást, így járulékfizetés sem történik, amelynek következtében ezek a napok nem minősülnek szolgálati időnek.
