Lassan kilencezer embernek sikerült elhelyezkednie az aktivitást növelő munkaerőpiaci programokkal
A közleményben kiemelték, hogy az Ifjúsági Garancia Plusz és a Munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése munkaerőpiaci pillér programokra eddig összesen több mint 10 milliárd forintnyi igényt adtak be a munkáltatók és munkavállalók, többségében bértámogatásra. A kormány által indított munkaerőpiaci programoknak köszönhetően a regisztrált álláskeresők száma tovább csökkent, ami érdemben hozzájárult a foglalkoztatás további növekedéséhez is.
A kormány célja, hogy a csaknem 300 ezres hazai munkaerőpiaci tartalékot mozgósítsa, ennek érdekében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból indított uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokat. Ennek is köszönhetően 2024. júliusában rekordalacsony szintet ért el a regisztrált álláskeresők száma, így a rendszerváltás óta a legkedvezőbb júliusi adatról lehet beszélni. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 224 ezer embert tartottak nyilván álláskeresőként, ami az elmúlt három évtized második legjobb adata.
Az aktivitást növelő intézkedések célja, hogy a 20-64 évesek körében a jelenlegi 81-ről 85 százalékra nőjön a foglalkoztatottság, ennek érdekében a vállalkozások és munkát keresők mindkét uniós finanszírozású kormányzati program esetén részesülhetnek bér-, és képzési támogatásban; lakhatási-, illetve utazási térítésekben. Az Ifjúsági Garancia Plusz programmal 2029-ig mintegy 84 ezer munkanélküli és inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, ami érdemben növelheti a korosztály aktivitását. A 30 év felettieket támogató programmal pedig közel 77 ezer álláskereső és inaktív munkaerőpiaci beilleszkedését támogatja a kormány a következő időszakban - olvasható az NGM közleményében.
