Lassult a magyar gazdaság a harmadik negyedévben

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye mindössze 0,1 százalékkal nőtt, amit nyugodtan nevezhetünk stagnálás közeli állapotnak. A megelőző negyedévekben jóval dinamikusabb volt a bővülés. A lendület elvesztésének oka minden bizonnyal a mezőgazdaság vártnál nagyobb visszaesése volt a nyári súlyos aszály miatt.

A harmadik negyedéves adat részletes bontása még nem ismert, azt majd december 1-jén teszi közzé a KSH. Az előzetes gyorskommentárral kell beérnünk, ami szokás szerint meglehetősen szűkszavú: „A bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább az ipar járult hozzá, a növekedést továbbra is támogatta a szolgáltatások teljesítménye, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte azt.”

A fenti KSH kommentár is azt sugallja, hogy az aszály okozta mezőgazdasági visszaesés hagyhatott komoly negatív nyomot az összteljesítményen. Ezt erősíti, hogy a mezőgazdaság teljesítményének súlya általában a harmadik negyedévben a legmagasabb, ami felerősíthette a kedvezőtlen hatást. Pozitív azonban, hogy az ipar stabil növekedése ezt ellensúlyozni tudta.

A fenti kommentár alapján úgy tűnik, hogy termelői oldalról az ipar jelentette a növekedés legfőbb hatóerejét az időszakban. Az ipar növekedése leginkább az új exportkapacitások termelésbe való fokozatos beállásával magyarázható, így az export hozzájárulása is jól alakulhatott a felhasználói oldalon.

Ezt erősítik a tegnap közzétett szeptemberi külkereskedelmi mérleg adatok, melyek látványos exportnövekedést mutattak. Az ipar mellett a szolgáltatások hozzájárulása valószínűsíthetően továbbra is pozitív maradt, illetve felhasználói oldalon továbbra is fontos szerepe maradhatott a háztartások fogyasztásának. Azaz a mezőgazdaság visszaesését figyelmen kívül hagyva valószínűleg nem volt komoly lendületvesztés.

Előretekintve a negyedik negyedévben – amennyiben az ipar lendülete megmarad – várhatóan gyorsul a növekedés. Az év végén érkező EU-s pénzek hatása a későbbiekben tovább segítheti a magyar gazdaságot a beruházások várt növekedésén keresztül. A globális kockázatok, a magas energiaárak miatt azonban továbbra is indokolt az óvatosság. Bár az adatközlés előtt az idei év egészére vonatkozó 1,7 százalékos előrejelzésünk enyhén pesszimistának tűnhetett, a harmadik negyedéves lassulás miatt nem tűnik indokoltnak a felfelé korrekció.