Le kell cserélni a gázkazánokat a magyar lakásokban az IEA döntése értelmében!

Magyarországon az otthonokat leggyakrabban valamilyen földgáztüzelésű berendezéssel fűtik: ezt mutatják a hivatalos adatok (1) és ezt erősítették meg az LG Magyarország megrendelésére elvégzett országos, reprezentatív kutatás, az LG EcoLogic (2) eredményei is. Utóbbi szerint a megkérdezettek több mint fele él olyan lakásban, ahol gázfűtés szolgáltatja a meleget.

Melyik fűtési mód a leggazdaságosabb? Fa, gáz, villany, brikett? ITT írtunk róla részletesen.

A földgázfűtés nem is olyan rég még a legkorszerűbb megoldásnak számított, mára azonban alaposan megváltozott a helyzet. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott ugyanis az a tény, hogy ez a fűtési mód – mivel fosszilis energiahordozó felhasználásáról van szó – hozzájárul a CO₂-kibocsátás növekedéséhez és ezzel a globális felmelegedéshez.

Azt, hogy ebben a lakások fűtésének mekkora a szerepe, jól jelzi, hogy hazánk teljes CO₂-kibocsátásának harmada a háztartásokhoz köthető (3), a háztartások egy főre jutó fűtése által generált szén-dioxid-emisszió alapján pedig Magyarország az európai középmezőny elején helyezkedik el (4).

A jó hír az, hogy a kutatás eredményei szerint sok honfitársunk igyekszik tudatosan használni a fűtést, ezzel egyszerre csökkentve a környezetterhelést és a rezsit is. A megkérdezettek fele lekapcsolja a fűtést, ha nincs otthon senki, elutazás előtt 35% százalék tesz így, 42% pedig alacsonyabb fokozatra veszi vissza.

Mennyi most a gáz lakossági ára Magyarországon? Gázár-kalkulátor 2023 ITT

„Éjszakára, az egészséges és minőségi alvás érdekében tanácsos 2 Celsius fokkal lejjebb venni a lakásunk hőmérsékletét, illetve ugyanígy 2-3 fokkal tekerhetjük lejjebb a termosztátot, ha munkába indulunk. Amennyiben fűtési szezonban hosszabb időre elutazunk, akkor is tartsunk fent temperáló fűtést, mert azzal hatékonyan védekezhetünk a nemkívánatos páralecsapódások és az esetleges elfagyások ellen” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Electronics Magyar Kft. légkondicionáló üzletágának kereskedelmi vezetője.

A háztartások túlzott CO₂-kibocsátásán ugyanakkor ennél is hatékonyabban lehetne javítani, mégpedig a lakások hőveszteségének csökkentésével, valamint a fűtési rendszerek korszerűsítésével. Bár a megkérdezettek harmada úgy véli, hogy korszerű, energiatakarékos fűtési rendszert használ, a valóságban minden bizonnyal kisebb ez az arány.

Azt, hogy bőven ráférne a fűtési rendszerek korszerűsítése a hazai lakásállományra, az is mutatja, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint a hazai gázkészülék állomány átlagéletkora meghaladta a 20 évet 2018-ban. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervéből is világosan kiderül, hogy nagy szükség van a korszerűsítésre, amiben jelentős CO₂-megtakarítási potenciál is rejlik.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javaslata (5) szerint ráadásul a klímacélok, pontosabban a nettó zéró kibocsátás 2050-ig történő elérése érdekében – számos más intézkedés mellett – 2025-től a világon sehol sem lenne szabad fosszilis tüzelőanyaggal működő új kazánokat értékesíteni.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gáztüzelésű fűtőberendezéseket hatékonyabb és környezetkímélőbb alternatívákkal kellene kiváltani. A már említett Nemzeti Energia- és Klímaterv ennek kapcsán egyebek közt megállapítja, hogy „nagy potenciál rejlik a biomassza hatékony hasznosításában (…), valamint a környezeti hőnek a hőszivattyúkon keresztül történő használati lehetőségeiben" (6).

Amennyiben akár a régi készülék javíthatatlansága, akár környezetvédelmi okokból úgy döntünk, hogy lecseréljük a hagyományos gázcirkót és abszolút tiszta – vagyis lokális károsanyagkibocsátás-mentes – megoldásra váltanánk, az elektromos megoldások jöhetnek számításba. Viszonylag alacsony kiépítési költsége miatt népszerű alternatívának számítanak az infrapanelek, fűtőpanelek, ám az üzemeltetésük igen költséges lehet, hiszen míg 1 kWh energiát egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs modern gázkazán pedig 14 forintból állít elő, addig az elektromos fűtés e formájánál ez a költség 40 forintra nő.

Mennyi most 1 kwH áram ára Magyarországon? Áram árak 2023 kalkulátor ITT

Szintén elektromos áramot használnak az energia- és klímaterv által is emlegetett hőszivattyús rendszerek, ám itt az 1 kWh energia előállításának költsége mindössze 12-13 forint, ami kedvezményes tarifa esetén akár 7-8 forintra is mérséklődhet (7). 

„A tervezéstől és a beépítéstől kezdve egészen az üzemeltetésig és az energiaszámláig bezárólag verhetetlen megoldást jelentenek költséghatékonysági szempontból az olyan hőszivattyús rendszerek, mint amilyenek például az LG Therma V megoldásai is. Egyrészt így egyetlen rendszerrel megoldható a lakás vagy ház hűtése, fűtése és a használati meleg víz előállítása. Másrészt mindehhez nem kell a kazánt, vezérlő berendezéseket, füstgáz-elvezetést, fűtéscsöveket és fűtőtesteket tartalmazó külön fűtési rendszert és külön hűtőrendszer(eke)t megtervezni, beépíteni.

Nincs továbbá szükség gázterv-engedélyre és a gázfűtéshez szükséges adminisztrációs folyamatra sem, és persze a kéményépítés, felújítás esetén pedig a kéménybélelés költsége is megspórolható, hiszen nincs lokális károsanyag-kibocsátás. Ezek a költségelőnyök az üzemeltetés során is jelentkeznek, hiszen csak egyetlen — ráadásul okos öndiagnosztikai megoldásokkal ellátott — rendszert kell karbantartani, és az időszakos kéményellenőrzés díja is elfelejthető, a kéményseprőkről pedig innentől kezdve legfeljebb a jószerencse juthat eszünkbe” — mondta az LG szakértője.

Nagy Sándor József hozzátette: gyakran felmerül ellenérvként, hogy egy ilyen rendszer áramszünet esetén nem képes ellátni a feladatát. Ez jogos, ám ugyanez érvényes a gázfűtéses rendszerekre is, hiszen ott is szükség van áramra a keringető szivattyú és a vezérlés működtetéséhez”.

Melyik fűtési mód a leggazdaságosabb? Fa, gáz, villany, brikett vagy valami más? ITT írtunk róla részletesen.

Hivatkozások, források:

(1) https://ec.europa.eu/energy/sites/default/files/documents/hu_building_renov_2017_hu_updated_2018.pdf