Letaszítható a trónról a dollár?
A dollár trónról való letaszítása egyre gyorsabb léptekben halad. Az elmúlt hetekben több bejelentés is azt mutatta, hogy az amerikai dollár hamarosan elveszíti a domináns nemzetközi értéktár státuszát. Április 5-én Malajzia miniszterelnöke kijelentette, hogy „Malajziának nincs oka arra, hogy továbbra is a dollártól függjön”, és hozzátette, hogy Kína üdvözölte az Ázsiai Valutaalap létrehozásáról szóló tárgyalásokat. Eközben a jüanban lebonyolított nemzetközi tranzakciók száma egyre nő. Kína és Franciaország elvégezte az első jüanban történő cseppfolyósított földgázról (LNG) szóló tranzakcióját, Kína és Szaúd-Arábia pedig megállapodott egy 83,7 milliárd jüanért épülő finomítóról – szintén kikerülve a dolláros fizetést. Orosz vállalatok 2022-ben rekordösszegű, 7 milliárd USD értékben bocsátottak ki jüan kötvényeket. A jüan pedig felváltotta az eurót mint Brazília második legnagyobb devizatartalékát. A hasonló események listája végtelen. Nyilvánvaló, mindez felerősítette a dollár összeomlásáról és Kína hatalomátvételéről szóló beszélgetéseket.
Az amerikai dollár mint fő nemzetközi értéktároló státusz fenntartásának okai
Először is, a legnyilvánvalóbb ok, hogy a globális adósság nagy része dollárban denominált, és ennek visszafizetéséhez amerikai dollárhoz kell jutni – ez ilyen egyszerű. Még Kína első, az Új Selyemút programra felvett hiteleit is dollárban bocsátották ki.
Másodszor, a monetáris hatalom és a katonai hegemónia szorosan összefügg. A Fed egyik közgazdásza, Colin Weiss 2022 októberében rámutatott, hogy a globális amerikai dollártartalék háromnegyede az Egyesült Államokkal szoros katonai együttműködést folytató országokhoz tartozik. Még ha feltételezzük is, hogy a dollárt kevésbé fogják a globális kereskedelemben használni (ami nem valószínű), ez nem feltétlenül jelentené azt, hogy a dollár éppen az amerikai katonai hegemónia miatt veszíti el a fő nemzetközi értéktár státuszát.
Harmadszor, számos strukturális tényező kedvez a dollárközpontú nemzetközi monetáris rendszernek (egy olyan rendszer helyett, amelyben például a jüan sokkal fontosabb szerepet kapna). Szerkezetileg még több ok szól amellett, hogy az amerikai dollárnál maradjunk:
- A jüannal szemben az amerikai dollár szabadon konvertibilis és likvid.
- A jüant is a dollárhoz kötik.
- Az Egyesült Államok katonai és gazdasági szempontból még mindig a világ legerősebb országa.
- Továbbá az egyesült Államok a legnagyobb olajtermelő ország is.
Hogyan fog kinézni a nemzetközi monetáris rendszer 10 év múlva?
Az elmúlt évszázadok során az egyik tartalékdevizát egy másik váltotta fel, de ezúttal ez nem fog megtörténni. Lassan, de biztosan egy decentralizáltabb globális monetáris rendszerbe lépünk, ahol az amerikai dollár marad a fő tartalékdeviza számos más versenytárs, például a jüan mellett, ami egy egészséges és normális lépés a globális-, de elsősorban az amerikai gazdaság számára. Nem jó ha csupán egy ország devizájára támaszkodik minden másik ország, mert az egyensúlytalanságokat okoz mindenki – köztük az USA – számára is.
A dollárhegemónia növeli az Egyesült Államok importhatalmát és csökkenti exportversenyképességét, ami jót tesz, de évtizedek alatt ássa ki az ipari bázisát. Dióhéjban: a központi banki tartalékok és a fizetési sávok globális diverzifikációja rossz az "USA mint legfőbb birodalom" számára, de nem rossz az "USA mint ország" számára.
