Lezárult a Gyálai Holt-Tisza szennyezett szakaszának kármentesítése

A 18,66 kilométer hosszú holtágat - amely belvízvédelmi, öntözési és halgazdálkodási feladatokat is ellát - a Tisza szabályozása során, a 19. század második felében a folyó kanyarulatainak átvágásával alakították ki. A holtág rossz állapotát az ipari, illetve kommunális szennyvíz bevezetése okozta túlnyomó részben az 1970-es, 1980-as években. A 2000-es években a termálvíz bevezetése rontotta a vízminőséget, egészen a tavalyi év közepéig.

A kármentesítést részletes felmérés előzte meg, több mint 600 ponton végeztek iszapmintavételt, ellenőrizték a környező talajvíz és talaj állapotát. A vizsgálatok szerint a szennyezés a holtág Feketevíz elnevezésű, majdnem 3 kilométeres szakaszára korlátozódott. A mederüledékben a határérték alatt találtak fémszennyezést, illetve lényegesen nagyobb mennyiségben policiklusos aromás szénhidrogéneket. A felszín alatti vizekben és a környező talajban azonban nem mutattak ki komolyabb szennyezést.

A mintegy 72 ezer köbméternyi szennyezett iszap biodegradációs ártalmatlanításának pontos paramétereit egy pilot projektben határozták meg. Az iszapot szénhidrogénbontó baktériumokkal kezelték, komposztanyag és növényi töret hozzáadása mellett. A Feketevíz déli harmadát leszámítva a víz teljes leengedése nélkül termelték ki a mederüledéket. A szennyezett iszap egy részét elszállították veszélyeshulladék-kezelőhöz, a fennmaradó részt pedig a mederben tisztították meg. A projekt alatt folyamatosan monitorozták a beavatkozás környezeti hatásait, a levegő és a talajvíz minőségét. A végleges medervonalat a megtisztított iszap visszahelyezésével alakították ki.

A környezetvédelmi beruházás eredményeként javult az ár- és belvízvédelmi biztonság, a jó ökológiai állapot elérésével pedig nőtt a biodiverzitás és a hatásterületen élő lakosság egészséges életfeltételei is javultak - áll a közleményben.

Egy párhuzamosan futó, szintén uniós támogatással megvalósult, 2,528 milliárd forintos költségvetésű beruházás során javították a holtág vízgazdálkodási infrastruktúráját. A többi közt összekapcsolták a holtág korábban egymástól elválasztott szakaszait, csaknem 3 kilométeren az áramlási viszonyok javítása érdekében eltávolították a mederben felhalmozódott iszapot, bővítették és felújították vízkormányzó műveket, ezzel helyreállították a természetes folyásirányt, valamint a Hattyasi szivattyútelep átalakításával biztosították a vízpótlás lehetőségét.