Ön olvasta?! Magyarul is olvasható a szólásszabadság oxfordi kézikönyve

Napjainkban a gyors technológiai változások korát éljük, ez azonban a szólásszabadság alapvetéseire kevésbé van hatással. A nemzetközi szerzőgárda műve éppen ezeket a szabad beszéd jogával kapcsolatos, lassan avuló alapokat rögzíti. A kötet szerkesztői rámutatnak, hogy a mű 2021-es megjelenésekor a világban éppen a tetőfokára hágtak viták és nézeteltérések a szólásszabadságról, rávilágítva, hogy az akár egy olyan joggá is válhat, amely fegyverként fordítható azon eszmények ellen, amelyekből sarjadt. 

Koltay András a kötet itthoni kiadásához fűzött előszavában rávilágít arra, hogy a szólás- és a sajtószabadság témakörében született legfontosabb művek hazai kiadása hiánypótló küldetés, hiszen a magyar jogtudomány eleddig sok tekintetben adós maradt e területek közös alapjainak tisztázásával. A szólásszabadság alapvetései kortól és technológiától nagymértékben függetlenek, legalábbis csak igen lassan változnak. A kötet célja ezeknek a szabad beszéd jogával kapcsolatos lassan avuló alapoknak a rögzítése.

A szólásszabadság alapvető kérdéseit a könyv három részben tárgyalja: az első politikai eszmeként, a második jogelvként vizsgálja a szabad véleménynyilvánítást, míg az utolsó harmad a világ alkotmányos rendszereiből összegyűjtött vitákon és jogeseteken keresztül, gyakorlati példákkal illusztrálja az első két rész általános értekezéseit.

A könyv egyebek mellett arra is rámutat, hogy napjaink egyes jogrendszerei eltérő érvekből vezetik le a szólásszabadság létjogosultságát. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata például az emberi méltóságot tekinti a szólásszabadság alapértékének, ezzel az értelmezéssel egyben jóval túl is terjeszti azt a politikai véleménynyilvánítás szabadságán. Az európai jogrendszerek ezzel szemben elsődlegesen a demokrácia előmozdítása érdekében biztosítják a szólásszabadságot, amivel elsősorban a közéleti véleménynyilvánításnak biztosítanak erős védelmet.

A kötet a véleménynyilvánítás szabadságát jogelvként vizsgáló második része ismerteti a szólásszabadságot mint pozitív szabadságjogot. A szólás szabadságát az állam hagyományosan nem cselekvő fellépéssel biztosítja, hanem azzal, hogy nem avatkozik be a polgárai által folytatott vitákba.

Ez az értelmezés azonban nem vesz tudomást arról, hogy egy állam a szabályozáson túl számos egyéb módon befolyásolhatja saját területén a véleménynyilvánítást, és nem vizsgálja, hogy nyújt-e például az állam támogatást a nyilvános kommunikáció bizonyos formáinak, vagy alkalmaz-e sajátos versenyjogi szabályokat a média különböző piacaira nézve.

A kötet a szólásszabadság gazdasági és nemzetközi jogi vetületeit és a véleménynyilvánítás korlátozásának arányossági kérdéseit is vizsgálja, utolsó részében pedig emellett gondolatébresztő esettanulmányokon és gyakorlati példákon keresztül mutatja be a szólásszabadság és a magánélethez való jog viszonyát, a véleménynyilvánítás szabadságának online térbeli érvényesülését és szabályozási kérdéseit, valamint a szólásszabadság számos egyéb vetületét.