McKinsey: A digitalizáció 21 milliárd euróval növelheti a magyar GDP-t 2030-ig

A gyorsan digitalizálódó országok lassan utolérik nyugat- és észak-európai társaikat

A McKinsey legújabb, immár harmadik digitalizációs jelentése - a 2018-ban megjelent The Rise of Digital Challengers  és a 2020-ban megjelent Digital Challengers in the Next Normal  után - ismételten összehasonlítja a közép-európai országok, az úgynevezett digitális kihívók fejlődési lehetőségeit két másik európai országcsoportéval, a digitális éllovasokkal és a legnagyobb gazdaságokat magába foglaló Big 5-tel. A jelentésben a digitális gazdaság három fő komponensét vizsgálták meg: a digitális kereskedelmet, az ICT (információs és kommunikációs technológiai) szektort és a digitális eszközökre fordított kiadásokat.

Az adatok alapján az elmúlt öt évben a digitális kihívók gyorsabban nőttek a többi európai gazdasághoz képest mind a digitális gazdaság bővülési ütemét (digitális kihívók: 10,9%, digitális éllovasok: 7%), mind a gazdasági növekedést tekintve. Ennek ellenére a digitális kihívók még mindig le vannak maradva a többi országcsoporthoz képest a digitális kereskedelem penetrációját illetően (a teljes kereskedelem 16 százaléka zajlik ilyen formában, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 23 százalék), ami azt mutatja: van még bőven tere a további fejlődésnek, a növekedés felpörgetésének.

A digitális gazdaság akár 21 milliárd euróval is növelheti a gazdaság teljesítményét

”Magyarország jelentős előrehaladást ért el a digitalizáció területén az elmúlt években, ám még mindig sok lehetőséget hordoz számára a digitális szektor növekedésének felgyorsítása. Akár 21 milliárd euró többlettel járulhat ugyanis hozzá ez a szektor a GDP-hez 2030-ig” – mondta el Jánoskuti Levente, a McKinsey magyarországi irodavezető partnere.

A hazai digitális gazdaság 50 százalékkal nőtt 2017 és 2021 között (6,6 milliárdról 9,8 milliárd euróra bővült a teljesítménye). A növekedés a pandémia alatt (2019 és 2021 között) kifejezetten kiemelkedő volt.

Ám mindezen fejlődés ellenére, Magyarország digitális érettsége még mindig a régió átlaga alatt van több szegmens tekintetében is: a szektor GDP-hez való hozzájárulása 6,6 százalékos, szemben a digitális kihívók átlagos 7,7 százalékával. A digitális gazdaság által megtermelt egy főre vetített GDP, az áttörés mértékét szemléltető másik mérőszám pedig 20 százalékkal marad el a régió átlagától. Mindez rámutat arra, hogy a digitális gazdaságban jelentős növekedési tartalékok vannak: az éllovas országokhoz való felzárkózás 20,8 milliárd eurós többlet GDP-növekedést eredményezhet 2030-ra Magyarországon.

A digitális kereskedelem a növekedés legfontosabb motorja

Az e-kereskedelem a digitális gazdaság mintegy 80 százalékát tette ki a járvány alatt, a világjárvány időszakában 2-5 évet ugrott előre a fejlődésben, és átlagosan 24 százalékkal növekedett évente 2019 és 2021 között –, pedig már azt megelőzően is erős növekedési pályán mozgott.

Az e-kereskedelem az általános digitális penetrációval erősen korrelál, többek között mivel az e-kereskedelmi megoldások gyakran más digitális ököszisztémák részeihez tartoznak (például a bankok által biztosított fizetési megoldásokhoz). A járvány idején az idősebb generációk és a kisebb településeken élők is elkezdtek online vásárolni, ami megnyitotta az utat afelé, hogy a teljes lakosságon belül is emelkedjen a digitális megoldások aktív felhasználóinak a száma. A digitális szolgáltatásokat aktívan használók aránya csaknem a duplájára nőtt, és a csúcsponton, 2021-ben elérte a 91 százalékot, szemben a járvány előtti 59 százalékkal. „Igaz, hogy volt kisebb visszarendeződés a járvány óta, ám a digitális megoldások használata továbbra is magasabb, mint korábban, ma 67%. A növekedés pedig összességében magasabb, mint amit az elemzők korábban vártak. Nagy lehetőséget tartogat Magyarország számára ennek a lendületnek a fenntartása, amellyel felzárkózhat a közép-európai régió legjobbjaihoz” – mondta Bacsó Gergely, a McKinsey digitális területének közép-európai társ-vezetője.

A magyar digitális kereskedelem ugyanakkor kevésbé fejlett, mint a környező országoké: az egy főre eső csehországi e-kereskedelmi kiadásoknak alig több mint fele a magyar (503 euró szemben a cseh 849-el), továbbá a teljes kereskedelmen belüli részaránya is lényegesen alacsonyabb, 13 %, szemben a digitális kihívók 16 százalékával. Közép-Európában léteznek példák olyan piaci cégekre, amelyek nagyszerű sikertörténetet tudhatnak magukénak, és regionális alternatívákat kínálnak a globális szereplőknek. Ha Magyarország képes lenne ledolgozni ezt a különbséget, a digitális kereskedelme megduplázódna 2030-ig: a mostani 4,9 milliárdról 10,5 milliárd euróra nőne.

A McKinsey elemzése azt mutatja, hogy minden áruszegmensben jelentős növekedés várható a digitális térben (testápolás, élelmiszerek, médiatermékek, ruházati cikkek, háztartási cikkek és elektronikai cikkek). A növekedési potenciál nagy része a háztartási és az elektronikai cikkek e-kereskedelmében realizálódhat. 10 százalékos bővüléssel számolva a háztartási és elektronikai cikkek terén, körülbelül 2 milliárd eurós forgalomemelkedéssel számolhatunk a vizsgált időszakban, 2030-ig – ez gyorsabb ütem, mint amit Közép-Európában átlagosan várnak.

Az elmúlt időszakban számos kezdeményezés történt, amely az e-kereskedelem itthoni előmozdítását célozza (például a több piaci szereplőt tömörítő Digitális Kereskedelmi Szövetség megalakulása vagy a kiszállítási képességek fejlődése). Ahhoz, hogy a digitális kereskedelemben tapasztalható növekedési ütem fenntartható legyen, a vállalatoknak érdemes öt, az ügyfélmenedzsmenttel kapcsolatos tényezőre koncentrálniuk:

-    A széles körű elérhetőség és a kedvezőbb árak 50+%-os súllyal esnek latba a vásárlói elégedettség kialakításában.
-    A kényelem a fogyasztók 38%-a által említett a második legfontosabb ok, amiért preferálják a digitális csatornákat azok első választásakor.
-    Innováció: a használat várható változása szorosan összefügg a digitális fejlesztésekkel.
-    A bizalom fontos: a fogyasztók a bizalmat jelölték meg az egyik legfontosabb karakterisztikának digitális felületek használata esetében, viszont a felhasználók 44%-a még mindig nem teljesen bízik meg a digitális szolgáltatásokban
-    Fenntarthatóság: a vásárlók egyre inkább a pénztárcájukkal szavaznak a fenntarthatósági kérdésekben.

A fejlettebb digitalizáció növeli az ellenállóképességet

Az elemzés azt mutatja, hogy azok az országok, ahol átlagosan magasabb volt a digitalizáció szintje, kisebb növekedési veszteséget szenvedtek el a COVID-19 járvány első hullámában. A vállalkozások és a közszolgáltatások digitális átalakulásába, a nagy kommunikációs hálózatokba, adatelemzésekbe és a lakosság digitális képességeinek fejlesztésébe fektetett pénzek a jelek szerint ellenállóbbá teszik az országokat a válságokkal szemben és mérséklik a gazdaságaikban bekövetkező károkat.

„Bebizonyosodott, hogy az érettebb, fejlettebb digitális szektor ellenállóbb az elmúlt éveket jellemző gazdasági zavarokkal szemben. Éppen ezért, mi úgy tekintünk a digitalizációra, mint amely nemcsak a gazdasági növekedést dinamizálhatja, de a stabilitást is nagyban erősíti” – összegzett Jurica Novak, a McKinsey közép-európai ügyvezető partnere.