Megfelelőek az alapok a magyar gazdaság további növekedéséhez
Nagy Márton a Szuverenitás konferencián a Miért erős a magyar gazdaság? címmel megtartott előadásában kiemelte: az elmúlt tíz év szerencsés volt, a világban béke uralkodott, prosperált a világgazdaság, amiből Magyarország is kivette a részét. Egészséges gazdaságot tudott felépíteni az ország, ami alapja a sikeres gazdaságpolitikának a mostani válságokkal terhelt időszakban.
A gazdasági stratégia rendben van, finomhangolni kell, de nem szabad letérni az útról, mert ez adja a gazdasági szuverenitást - jelentette ki a miniszter.
Nagy Márton tíz pontot sorolt fel, amelyek miatt véleménye szerint erős a magyar gazdaság, ezek: a politikai stabilitás, a családalapú társadalom, a munkaalapú társadalom, a magas beruházási ráta, kiegészülve a stabil és diverzifikált külföldi működőtőke (FDI) beáramlással, az erős exporttal, komplex exportszerkezettel, fejlett úthálózattal, önfinanszírozással, valamint innovatív pénzügyi rendszerrel.
Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom munkaalapú segélyalapú helyett, itt van az egyik legmagasabb foglalkoztatási ráta és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta az EU-ban. Emellett Magyarországon a legmagasabb a beruházási ráta, kiemelkedően erős FDI-állomány mellett. Az ipar versenyképes, fejlett a közúti infrastruktúra, a magyar autópályák gyorsan megközelíthetőek - sorolta.
Hazánkban az egyik legkisebb a külföld felé való kitettség, köszönhetően a sikeres hazai önfinanszírozási ösztönzőknek - mutatott rá Nagy Márton. A bankrendszer az egyik legjövedelmezőbb és leghatékonyabb jelenleg - húzta alá, és megjegyezte: az FDI-állomány idén már az első fél évben elérte a 100 milliárd eurót.
Mindez megfelelő alapot ad a magyar gazdaság további növekedésének - vélekedett, hozzátéve: olyan kihívások előtt áll a globális és a magyar gazdaság is, ami miatt tovább kell növelni a kapacitásokat.
Akkor maradhat erős a gazdaság a miniszter szerint, ha sikerül megvalósítani a demográfiai fordulatot. A munkaerőpiacon növelni kell az aktivitási rátát a belső tartalékok kiaknázásával, szükség esetén vendégmunkásokkal - tette hozzá. Másfélszer több és zöldebb energiára lesz szükség, illetve fejleszteni kell a szállítmányozást és raktározást. A logisztika és szállítmányozás jelenleg a GDP öt százalékát állítja elő, a cél hogy ez 10 százalékra emelkedjen - mondta a miniszter.
A feladatok közé sorolta a digitális átállás gyorsítását, a high-tech gazdaságot, a "nemzeti bajnokok" kinevelését, valamint az államadósságot csökkenő pályán kell tartani. Ipar-domináns struktúrát szeretnének felépíteni - mondta. Kulcskérdésnek nevezte, hogy az elektromos autózás és a hadiipar mellett mi lesz a harmadik magyar "húzóiparág".
Összegzése szerint mindezzel lehet elérni, hogy 2030-ra az unió fejlettségének nagyjából 90 százalékát el tudja érni az ország.
