Megkezdődött a vörösiszap újrahasznosítása

Az újrahasznosítást kidolgozó konzorciumot vezető Martin Metals Kft. ügyvezető igazgatója, Penk Márton elmondta, öttagú konzorciumuk a kutatás-fejlesztési projektjét egymilliárd forintos uniós támogatás segítségével valósította meg, az összköltség 1,481 milliárd forint volt. Céljuk az volt, hogy a hazai, elsősorban az ajkai tározók bányászati és vegyipari hulladékaként lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeit kutassák, hasznosítási eljárásokat, technológiákat és eszközöket fejlesszenek.

Közölte, hogy a projekt eredményeként számos eljárást és két termelő technológiát dolgoztak ki, illetve berendezést létesítettek Ajkán és Inotán, a további hasznosíthatóság a gazdaságosságon múlik.

Penk Márton hangsúlyozta, hogy a vörösiszapból jelentős mennyiségű vas-oxidot tudtak kinyerni, de megvizsgálták hőálló cementekhez kevert adalékként is. Leginkább a betongyártás során adalékanyagnak alkalmas, méghozzá előkezelés nélkül, mert a lúgossága nem okoz problémát, miközben javítja a beton szilárdságát, növeli az élettartamát. A cég bele is vágott a vörösiszap betonadalékként hasznosításába, ennek érdekében új betongyártó üzemet építettek Inotán, ahol kidolgozásra kerültek a gyártási technológiák, megtörtént a próbaüzem, megkezdődik a termékgyártás - ismertette.

László Tamás a Golder Associates Zrt. képviseletében elmondta, hogy a vörösiszap nagyon értékes másodnyersanyag-forrás, ezért azt vizsgálták kutatásuk során, hogy különböző hasznosítások milyen környezeti hatásokkal járnak, a karbonlábnyom csökkentésében és a klímasemlegesség elérésében milyen szerepet játszik, továbbá a körforgásos gazdaságba mennyire illeszthető be. Jelezte, hogy mintegy 10 milliárd dolláros nyersanyag található a tározókban.

Kiss István közölte, hogy cégük, a Geovol Kft. azt vizsgálta, a vörösiszap kémhatása semlegesíthető-e, végül a különböző próbák közül a szén-dioxiddal érték el a legjobb eredményeket.

Balázs Margit a Bay Zoltán Nonprofit Kft. képviseletében elmondta, hogy bioreaktort építettek és baktériumok segítségével próbáltak vasat kinyerni a vörösiszapból, valamint bioszorpció segítségével értékes fémtartalmat (szkandium, vas, alumínium, kálcium, nátrium, titán) próbáltak kinyerni a vörösiszapból.

A Pannon Egyetem különböző ipari hulladékokkal, szennyvíziszappal, zöldhulladékkal és lakossági biológiai hulladékkal keverte a vörösiszapot, és növényeken tesztelték hasznosíthatóságát. Megállapították, hogy a vörösiszap és a komposzt elegye pozitívan hat a növények növekedésére, mert a vörösiszap foszformegkötő képessége jó, így műtrágya helyettesítőként alkalmazható.

Az intézmény a szkandium kinyerésével is megpróbálkozott, az eljárás azonban rendkívül költséges, önmagában nem gazdaságos, de vas, titán és egyéb ritkaföldfémek kinyerésével együtt gazdaságossá tehető. Ezen felül a bauxitmaradvány hasznosítását vizsgálták kerámia, beton és kötőanyagok esetében: téglagyártásnál, cementhabarcs, beton előállításnál és geopolimer kötőanyag esetében alkalmas különböző összetevők kiváltására, illetve habosítva hőszigetelő építőelemként is alkalmazható.