Megmenthető a lakosság a rezsi-horrortól - gáz helyett napenergiát kaphat minden család!

A miniszter arról a tervről is beszámolt, hogy az új termelőknél 2024. január 1-től kivezetik a szaldóelszámolást, illetve egyéb részleteket is megtudhattak a résztvevők a kormány szélenergiai stratégiájáról, a gázfogyasztás visszaszorításáról, valamint a következő évek várható energiapolitikai lépéseiről. A miniszter ennek kapcsán azt vázolta, hogy az orosz gázimport 2050-re nullára csökkenhet Magyarországon.

Az ellátásbiztonság megteremtése talán most a legsúlyosabb kérdés az energiatrilemma összetevői közül,de a másik két, - a megfizethetőséget és fenntarthatósági szempontok sem elhanyagolhatók." - ismertette a helyzetet a miniszter. Az energiastratégia felépítése során kiemelte, hogy az egyetemes szolgáltatás politikai termékéből egy gazdasági terméket hoztak létre, 4,5 millió háztartás van egy kézben az MVM-nél a gáz-, illetve villamosenergia-ellátást illetően. Erre sok mindent rá lehet építeni. Az intézkedések egy sora a dekarbonizáció irányába mutat, hogy hogyan fogunk lekapcsolódni a gázról.

2050-RE JELENTŐS GÁZFELHASZNÁLÁSI CSÖKKENÉST FOGUNK LÁTNI TÖBB KORMÁNYZATI LÉPÉS EGYÜTTESEKÉNT.

Mi a kormány feladata most?

Palkovics László a feladatok között a Nemzeti Energiastratégia felülvizsgálatát emelte ki, ezen belül három kiemelt stratégiai cél van: a földgáz arányának jelentős csökkentése az energiamixben; az alternatív energiaforrások arányának növelése; valamint a növekvő villamos-energiaigény és rugalmasság kiszolgálása.

1. Földgázfogyasztás csökkentése

"Magyarország végső energiafelhasználásának jelenleg 35%-a földgáz, pontosabban 44%, mert a távhőben és a villamosenergia-előállításban is szerepel a földgáz. Ezt szeretnénk fokozatosan lecsökkenteni, a cél, hogy 2050-ben az energiamixben csak annyi gáz szerepeljen, ami ahhoz szükséges, hogy a forgógépes kiegyenlítőkapacitást be tudjuk indítani" - mondta el a miniszter.

2. Alternatív energiaforrások arányának növelése

A miniszter előadása során elmondta, hogy 2030-ra jelentősen csökkenthető az import, 2050-re pedig 40%-ra csökkenhet a gázimport aránya.

2050-RE NULLÁRA LÁTJÁK CSÖKKENTHETŐNEK AZ OROSZ GÁZIMPORTOT, HA A FELTÉTELEK NEM VÁLTOZNAK.

3. Növekvő villamosenergia- és rugalmassági igény kiszolgálása

Ennek kapcsán a miniszter elmondta, hogy felül kell vizsgálni a piacszervezést, bővíteni a termelői kapacitást és fejleszteni a hálózatot. A cél, hogy 2050-ben csak kisebb mértékben függjön a magyar gazdaság az importált villamos energiától, az előzetes hipotézisek szerint ez 18%-ra mérsékelhető, miközben a hazai napenergia-termelés a termelt villamos energia 31%-át fedezheti.

Átfogó intézkedéssorozat különböző időtávokon a gáz- és áramátmenetben

"Közvetlen rövid távon - 2023-ban - keresletcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni, majd rövid távon - 2023 és 2025 között - az energiahatékonysággal és elektrifikációval kapcsolatos intézkedéseket kell elindítani" - mondta el a miniszter, majd hozzátette azt is, hogy az MVM meg fog jelenni az energiahatékonysági piacon, egy sor cége van most, itt konszolidáció fog végrehajtásra kerülni.  Ezután közép távon - 2025 és 2030 között - a keresletcsökkentési és alternatív gázok bevezetésén lesz a hangsúly. Ezek együtt szolgálják a korábban említett három stratégiai célt.

Mik a következő lépések? Miről döntött a kormány?

A miniszter a következő kormányzati lépésekről is beszámolt, valamint azokról az intézkedésekről, amiről már döntést hozott a kormány

Felülvizsgálják a Nemzeti Energiastratégiát, és szeretnék, ha még idén elfogadásra kerülne.

A hazai földgázkitermelés lehetőségeit vizsgálják, az éves 1,5 milliárd köbméteres kitermelés növelhető 2 milliárd köbméterre új mezők nyitása nélkül. 2023-ra a plusz fél milliárd köbméter elérhető.

Paks I. üzemidejének a hosszabbítása: eredetileg 2032-2037 között kivezették volna a négy blokkot és Paks II. helyettesítette volna, de jelenleg 20 éves üzemidő-hosszabbítást terveznek Paks I. esetében. Sok más nemzetközi példa is van hasonlókra.

Mátrai Erőmű kivezetését is elkezdték korábban, de ezt most módosítják, így egyrészt fokozzák a szénalapú termelést (lignit), másrészt meghosszabbítják a működési lehetőségét 2029 végéig.

Napenergia: a várnál gyorsabban nő az aránya, 2030-ig 6 GW kapacitás volt tervezve 2030-ig, de már 8,5 GW lesz 2025-ben, ez nem ígéret, hanem a kalkuláció a csatlakozási szerződéseket veszi alapul. Ezt a kapacitást a rendszer tudja kezelni, és jelenleg zajlik egy 3,8 GW-ra vonatkozó telepítési szándék felmérése.

Az energiapolitika három dimenziójának részletezésével kezdte előadását Bacsa György, a Mol Stratégiai Operációért és Üzletfejlesztésért felelős ügyvezető. Emellett előadásában az energiaátmenet kihívásairól, az ellátásbiztonságról, és az üzemanyagpiaci helyzetről is beszélt a szakember. A fenntarthatósággal kapcsolatban a Bacsa elmondta, hogy Magyarországon energiamixében a fosszilis energiahordozók 70 százalékot tesznek ki, ezektől teljesen megválni jelenleg lehetetlen.

Az energiapolitika három dimenziójával kapcsolatban Bacsa elmondta, hogy "a fenntarthatóságnak, az ellátásbiztonságnak, és a megfizethetőségnek egyszerre kell teljesülnie, különben klímapolitikából klímafrusztráció lesz.”

A fosszilis energiahordozóktól való eltávolodással kapcsolatban Bacsa György pozitívumként emelte ki, hogy a megújuló energiaforrásokban elindultak a sokak által várt exponenciális növekedési görbék (ami a nukleáris energia esetében a várttal ellentétben nem valósult meg).

A kőolajszállítást illeti, Bacsa kiemelte, hogy az Adria vezeték megvalósítása évtizedekig teljesen redundánsnak tűnt, most viszont felértékelődött a szerepe, ha bármi történik a Barátság vezetékkel.

Dízelpiaccal kapcsolatban a szakember elmondat, hogy a régióban mindenhol hiány figyelhető meg. Ezt tudná enyhíteni, ha a szabályozói oldal fenntartaná azokat a piaci mechanizmusokat, amelyek miatt a keresleti hiányt kielégítheti a kínálat, viszont ez csak úgy lenne lehetséges, ha piaci áron valósulna meg a behozatal.

Az ellátásbiztonság elengedhetetlen a fenntartható energiaátmenet megvalósításához, enélkül kudarcra vagyunk ítélve. A magas hazai importfüggőség miatt Magyarország a nagyon sérülékeny országok közé sorolható, különösen ha a beszerzési forrásokat is mellé tesszük A helyzet nem túl rózsás, de a megfelelő rövid és hosszú távú programokkal, intézkedésekkel és szabályozással az energiaválságot a hasznunkra tudjuk fordítani, ugyanis paradox módon az energiaválság hosszú távon növelheti az ellátásbiztonságot- mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke a Portfolio Energy Investment Forumon tartott előadásában.

A klímaváltozás veszélyezteti az emberiséget, de az energetikai infrastruktúra sérülékenységét is fokozza, valamint csökkenti a megújuló energiaforrások rendelkezésre állását. A klímaváltozás ugyanakkor ellátásbiztonsági kockázatot is jelent. Ebben a megközelítésben láthatjuk, hogy a klímavédelmi intézkedések egyben az ellátásbiztonságot is növelik - fogalmazott Horváth Péter János.

Az ellátásbiztonság szempontjából egyértelmű, hogy az EU energiaellátása a legsérülékenyebb - hívta fel a figyelmet a MEKH elnöke. Az EU energiafüggősége az elmúlt húsz évben nőtt, ma közel 60%, miközben jelentősen nőtt a megújuló energiatermelés, és alacsonyabb lett a végső energia felhasználás.  Az EU fosszilis energiafelhasználásának magas részaránya mellett az importfüggőség egy mélyebb dimenziója is rendkívül problémás ellátásbiztonsági szempontból, ugyanis mindegyik szénhidrogén esetében egy beszállító, azaz Oroszország magas dominanciája volt jellemző. Ráadásul az energiautakat vizsgálva a földgáz esetében különösen igaz, hogy nyugatról-keletre egyre magasabb volt ez a dominancia. A válság csak rávilágított az Unió energiaellátásának sérülékenységére, de a problémák korábban kezdődtek.

A hazai ellátásbiztonsági kérdésekre rátérve a MEKH elnöke kiemelte, nem kedvező, hogy hazánk fogyasztása 15%-kal nőtt. A felhasználásunk kétharmada fosszilis energiahordozóból származik. Bár klímaszempontból javult az energiamix, hiszen közel 40%-kal csökkent a szén felhasználása, de ehelyett a földgáz és kőolaj is hozzávetőleg 30%-kal nőtt, igaz, közben a megújuló energiafelhasználás is nőtt.