Lakáshitelt szeretnél? Mutatjuk mennyit kaphatsz 2025-ben!

A minimálbér emelésére hároméves ütemezés szerint kerül sor, amely havi bruttó összege a megállapodás szerint így alakul:
2025. január 1-jétől 9 %-os emeléssel 290 800 Ft
2026. január 1-jétől 13 %-os emeléssel 328 600 Ft
2027. január 1-jétől 14 %-os emeléssel 374 600 Ft
Ez alapján a nettó minimálbér 2025-ben várhatóan 193 400 Ft lesz. 
Egy minimálbért kereső pár havi nettó 386 800 Ft összkeresetéből a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) szabálya szerint legfeljebb a jövedelem 50%-a, azaz 193 400 Ft költhető hiteltörlesztésre. 
„Alacsonyabb jövedelemnél felelős hitelfelvevőként azonban nem ajánlatos elmenni a maximum kitettségig, jóllehet erre az MNB rendelete lehetőséget biztosít. Hitelbírálat során a bankok szigorúbb feltételeket is támaszthatnak és a banki gyakorlat szerint ezt meg is teszik. Vannak olyan bankok, amelyeknél 200 ezer Ft alatti jövedelem esetén a JTM 40%, míg 200-500 ezer forint közé eső jövedelem esetén 40-50% az arány. Ezen felül a legtöbb bank hitelbírálat során a megélhetési költségeket is figyelembe veszi. Ez alapján nem csak a JTM feltételeinek kell megfelelni, hanem az ügyfelek teljes nettó jövedelmébe bele kell férnie az összes törlesztőrészletnek és a bank által számolt megélhetési költségnek” – mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.
Az alacsonyabb, azaz 40 százalékos jövedelemarányos törlesztővel számolva ez azt jelenti, hogy havonta legfeljebb 154 ezer forint mehet biztonsággal hiteltörlesztésre. A mostani kamatkörnyezetben ez az összeg nagyjából egy 20 millió forintos, 20 évre felvett hitel törlesztőjének felel meg. Mindez egy 25 milliós ingatlanra lehet elegendő, ha rendelkezünk 5 millió forint önerővel, mivel hitelfelvételkor a 20%-os önerő szabályt is teljesíteni kell. 
„A 25 milliós értékhatár a nagyvárosokban élők számára komoly belépési korlátot jelent, mert például Budapesten 28 ezer eladó lakás és ház van, de ebből csak 386 darab, ami 25 milliónál olcsóbb. Az árak dinamikáját jól jelzi, hogy 1 évvel ezelőtt a fővárosi, 25 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanok átlagos alapterülete 28 négyzetméter volt, ez most december elején már csak 27. Pest megye sem bővelkedik olcsó ingatlanokban, mert a budapesti agglomerációban eladó 22 ezer eladó lakásból és házból csak 1250 darab 25 milliónál olcsóbb. A kisebb városokban és községekben viszont nagyobb eséllyel keresgélhetnek a vevők, mert ott összesen 60 ezer eladó lakásból és házból válogathatnak, amiből 20 ezer 25 milliónál nem drágább” – hangsúlyozta Balogh László, az ingatlan.com szakértője. 

Plusz ingatlanfedezet bevonásával felvehető akár a teljes vételárnak megfelelő hitelösszeg is, ha a törlesztőrészlet belefér az igazolt együttes nettó jövedelem 40-50%-ába, valamint a törlesztőrészlet és megélhetési költség együttesen belefér az igénylők együttes nettó jövedelmébe. Ingatlanfedezetként nemcsak lakóingatlan (pl. lakás, családi ház, ikerház, sorház) vonható be, hanem pénzintézettől függően az alábbi ingatlantípusok is elfogadhatók pótfedezetként:
üdülő,
hétvégi ház,
építési telek,
és önálló helyrajzi számon lévő garázs.
„Amennyiben a plusz fedezetként bevonni kívánt ingatlanra már valamelyik bank jelzálogjogot jegyzett be, akkor egy másik bank lakáshitelének fedezeteként nem lesz bevonható. Ilyen esetben annál a banknál célszerű igényelni a lakáshitelt, amelyik a korábban felvett jelzáloghitelt is nyújtotta. Előtte azonban a pénzintézet természetesen meg fogja vizsgálni, hogy adott ingatlan elbír-e további hitelt. Fontos még tudni, hogy a plusz ingatlanfedezet bevonásakor a bankok nem osztják meg a hitelösszeget a fedezeti ingatlanok között, így minden egyes ingatlanra a teljes hitelösszeget jegyzik be” – tette hozzá Korponai Levente.

A pótfedezet bevonásával, önerő nélkül történő lakásvásárlásról bővebb információ a money.hu online tudástárában érhető el.