Mélyponton a brit gyáripar aktivitása

Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) hétfőn ismertetett havi felmérése szerint a brit gyáripar szezonálisan kiigazított beszerzésimenedzser-indexe (BMI) a múlt hónapban 46,9-re - 14 havi mélypontra - csökkent a januári 48,3-ról.

Az 50 alatti BMI-mutatók az adott ágazat teljesítményének visszaesését jelzik, vagyis a 46,9-es februári adat az euróövezeten kívüli legnagyobb európai gazdaság gyáriparának gyengülését mutatja. A mérőszám havi összevetésben mért jelentős visszaesése ráadásul a szektor aktivitásának egyre meredekebb ívű csökkenésére vall.

A brit feldolgozóipar aktivitási indexe immár öt hónapja a visszaesés és a növekedés határát jelző 50-es érték alatt jár.

Rob Dobson, az S&P Global Market Intelligence igazgatója a februári gyáripari BMI-mutatót kommentálva hangsúlyozta: a feldolgozószektor egyre lanyhább aktivitásának fő okai között van a gyenge kereslet, a kereskedelmi partnerek körében tapasztalható ugyancsak gyenge üzleti bizalom, valamint a költségoldalon jelentkező egyre erősebb nyomás.

Dobson szerint mindemellett a brit kormány tavaly ősszel beterjesztett költségvetésének egyes elemei - köztük a minimálbér és a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásának emelése - erősítik az inflációs félelmeket, és hozzájárulnak a mind intenzívebb munkaerőleépítésekhez.

Az S&P Global Market Intelligence igazgatója kiemelte: a brit gyáriparban 2020 közepe, vagyis a koronavírusjárvány első hónapjai óta nem tapasztalt intenzitású elbocsátási hullám zajlik.

A brit feldolgozóipar egyre borúlátóbb hangulatát más ágazati felmérések is jelzik.

A Brit Iparszövetség (CBI) idei első negyedévi kimutatása szerint a feldolgozószektor vállalatainak várakozásaiból képzett súlyozott egyenleg - vagyis a termelésük növekedésére, illetve visszaesésére számító gyáripari cégek százalékos arányának különbsége - mínusz 31-re romlott a tavalyi utolsó negyedévben mért mínusz 25-ről és tavalyi harmadik negyedévi mínusz 12-ről.

A Bank of England a gyenge gazdasági teljesítményre reagálva tavaly enyhítési ciklusba kezdett: augusztusban és novemberben, illetve idei első, február 6-i kamatdöntő ülésén egyaránt negyed százalékponttal csökkentette alapkamatát, amely jelenleg 4,50 százalék.

A brit jegybank első negyedévi pénzügypolitikai jelentésében a korábbi prognózis felére, 1,5 százalékról 0,75 százalékra rontotta a brit gazdaság idei egész éves növekedésére szóló előrejelzését.