Mi lesz a sorsa az önkéntes nyugdíjbiztosítási megtakarításoknak?
A szervezet álláspontja szerint a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználási lehetőségének ingatlanszerzési célú szélesítése – megfelelő, hosszú távra szóló, az öngondoskodás rendszerébe illeszkedő kialakítás esetén – a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni, és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését.
Mintegy 250 vendég, 12 alapkezelő, 30 önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár, valamint a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége képviselőinek részvételével az idén is megtartotta éves konferenciáját az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.
„A magyarok számára a hosszútávú öngondoskodást a lakástulajdon jelenti, márpedig ez olyan sajátosság, amelyet figyelembe kell venni – emelte ki előadásában Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa.
Az idei év sikeres lesz a pénztárszektor számára, ám a nyugdíjkasszákat ezzel együtt az jellemzi, hogy csökken a taglétszámuk. A szaktárca a nyugdíjcélú megtakarítások lakhatás irányába történő mobilizálására törekszik, ennek kapcsán több tervezet is született. A jelenlegi elképzelések lényege, hogy jövőre, egyszeri intézkedésként lakhatási célra lehetne használni az önkéntes pénztárakban gyűjtött nyugdíjmegtakarításokat.”
A miniszteri biztos által bemutatott piaci felmérés szerint ez mintegy 300 milliárd forint forrásnak felelhet meg, ami 60 milliós lakásárakkal és 15 százalékos önrésszel számolva nagyságrendileg 30 ezer tranzakciót jelentene lakáshitelt vagy más forrásokat is bevonva.
„Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége 30 éve a nyugdíj- és egészségmegőrzési célú öngondoskodás elkötelezett támogatója. Minden olyan szabályozói kezdeményezésben partner, amely a több mint kétmillió pénztártag – vagyis a foglalkoztatottak több mint 42 százaléka – hosszútávú érdekeit szolgálja – hangsúlyozta Mohr Lajos, a Pénztárszövetség elnöke.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tervezete a pénztárakban kezelt, tudatosan, nyugdíjcélra félretett megtakarítások azonnali lakáscélú felhasználását célozza. Annak érdekében, hogy a jogszabálymódosítási javaslat összhangba kerüljön a pénzügyi tudatosság és öngondoskodás nyugdíjcélú alapelveivel, az ÖPOSZ eljuttatja észrevételeit a szaktárcához. A Pénztárszövetség álláspontja szerint a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználási lehetőségének ingatlanszerzési célú szélesítése – megfelelő, hosszú távra szóló, az öngondoskodás rendszerébe illeszkedő kialakítás esetén – a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni, és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését. Mindemellett, ha életbe lép is egy ilyen változás, a pénztárszektor fő tevékenysége továbbra is az öngondoskodás erősítése, az állami nyugdíj kiegészítése marad” – fogalmazott az ÖPOSZ elnöke.
„Az első félév végén 2077 milliárd forint vagyont kezeltek az önkéntes pénztárak, ez éves szinten 19,5 százalékos növekedést jelent – mondta Bense Richárd, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője. – Érdekesség, hogy az állampapírok aránya a kiemelkedő hozamok ellenére csökkent a nyugdíjpénztári portfóliókban, de a befektetések 43 százaléka így is államkötvényekben volt, összességében pedig 68 százalékot tett ki a hazai eszközök aránya.” Bense Richárd kiemelte: „az év végére a szektorban a jelenlegi tendenciák mellett kétszámjegyű hozam is elérhető, a befizetések értéke pedig – adójóváírással együtt – akár elérheti a 160 milliárd forintot a tavalyi 146,4 milliárdot követően. A nyugdíjpénztárak kifejezetten költséghatékony öngondoskodási formát jelentenek, hiszen a díjterhelési mutató 2002 és 2023 között a harmadával, 1,12 százalékról 0,73 százalékra csökkent.”
A jegybanki szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az MNB modellszámításai szerint az adójóváírási lehetőséget maximalizáló nyugdíjpénztári takarékoskodással 2023-ig bezárólag 10 év alatt 8,42, 15 év alatt pedig 8,02 százalékos éves átlaghozamot lehetett elérni.
