Miért drága a gáz és áram Magyarországon, ha a piaci ár már nagyon alacsony?
Neveztesen, egy szintig rezsicsökkentett gáz ára és az áram ára is, amely fölött egy masszív, jóval a piaci ár fölötti árat láthatunk.
Az utóbbi termelhetne nyereséget, de mivel tavaly magas áron spájzoltunk ezért ez egy darabig nem lesz így.
Ráadásul – piaci pletykák szerint – a fogyasztás egy jelentős része is le van fedezve legalább őszig 60-80 euró per MWh árak környékén. Ez pedig nem ad lehetőséget egyelőre a csökkentésre.
Viszont az alacsony árak lehetőséget nyújtanak a további alacsonyabb áron való fedezeti ügyletekre. Ha pedig a piac kegyes lesz, akkor ez azt hozhatja, hogy akár a rezsicsökkentett ár környékén szerezzük be a szükséges gázt jövőre.
Egyelőre ezt az is segíti, hogy egyelőre a kínai gazdaság tovább szenved, hiszen pl. a ma publikált kínai ipari beszerzési manager index is a várt emelkedéssel szemben elég nagyot esett, s ráadásul az 50 alatti (kontrakció) tartományban.
Mindeközben a jövő évi költségvetésben 1 362 Mrd forint keretősszeggel marad a rezsivédelmi alap az idei 2 580 Mrd forint után.
Ha pedig arra nem lenne szükség, akkor az 1,7 százalékos mozgásteret hozna létre a költségvetésben, ami jó. Ugyankkor ha netán mégis elszállnának a földgázárak az év második felében, akkor viszont meg kevésnek is bizonyulhat.
Ez például akkor következne be, ha a kínai gazdaság mégis magára találna vagy/és a nyugati világ gazdaságai is felpörögnének vagy/és jönne egy nagyon hideg tél…stb.
Na hát ezért (is) mondja azt az Európai Bizottság, hogy visszakéne térni a piaci árképzéshez, mert akkor a fogyasztók nyerhetnének az esetlegesen csökkenő áron, s persze veszítenének az esetlegesen megugró árakon.
Viszont a költségvetés mozgástere ~1,7 százalékponttal javulhatna, s így a 2,9 százalékos ESA szerinti hiánycél is könnyebben teljesülhetne (ceteris paribus). Egy biztos egy jelentős, direkt bizonytalansági faktort lehetne kivenni a költségvetésből. Mindenestre most éppen kegyelmi állapot van, s ez jó!
