Mikor jár vissza az albérlet kauciója egy lakásbérlésnél? Jogi háttér

Számos bérlő nem tudja, hogy mikor kell visszakapnia a kauciót, és abban is bizonytalan sok bérbeadó, hogy mit lehet kezdeni egy kiköltözni nem hajlandó lakóval. A közjegyzők tapasztalatai szerint egyre népszerűbb megoldás, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kérnek a bérlőtől a kiköltözésre, de azt kevesebben tudják, hogy ezzel a bérleti díj megfizetését is garantálni lehet.

A MOKK a lakáskiadással, lakásbérlettel kapcsolatos jogi tudást tesztelte online kvízével.  Arra voltak kíváncsiak, tudják-e az emberek, hogyan kell érvényes bérleti szerződést kötni, mik a kaució visszafizetésének feltételei, miben más egy közokiratba foglalt lakásbérleti szerződés, vagy mit lehet tenni akkor, ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően nem hajlandó kiköltözni az ingatlanból.

Az interneten időről-időre terjedő rémtörténetek, lakásbérleti anomáliák is szerepet játszanak abban, hogy egyre többen alaposan utánajárnak az ingatlanbérléssel és bérbeadással kapcsolatos szabályoknak, de továbbra is vannak olyan alapvető részletek, amelyekkel jó néhányan nincsenek tisztában. Minden tizedik kitöltő például azt hitte, hogy tanúk előtt szóban is lehet bérleti szerződést kötni, holott egy ingatlant bérbe adni érvényesen csak írásba foglalt szerződéssel lehet, de önmagában még ez sem előzi meg a leggyakoribb, sokszor nagyon kellemetlen problémákat.

Mikor jár vissza a kaució?

A felmérést kitöltők negyede nem tudta, hogy amennyiben a bérlőnek nincs bérleti díj vagy egyéb költségtartozása és nem is okozott kárt, vissza kell kapnia a kauciót a bérleti jogviszony megszűnése után. A gyakorlatban az, hogy a kaució felhasználása mire terjedhet ki, például a bérlő az utolsó hónapokban lelakhatja-e, ahelyett, hogy visszakapná, mindig a felek közös megegyezésén múlik.

Feltétlenül érdemes mindezt alaposan átbeszélni, és a kaució összegével együtt a bérleti szerződésbe is belefoglalni, ezzel elejét lehet venni az esetleges vitának. Nem ritka ugyanis, hogy a bérlőknek és a bérbeadóknak egészen más elképzelései vannak a kaució felhasználásáról vagy a visszafizetésének feltételeiről, és nézeteltérés esetén gond lesz abból, ha a szerződés nem tér ki minden fontos részletre. 

Azt viszont szinte mindenki tudta, hogy a bérlő csak akkor költöztethet be mást is az ingatlanba, akár maga mellé, akár maga helyett, ha ezt előre letisztázta a bérbeadóval, és ezt a szerződésbe is belefoglalták. Nem érdemes tehát azzal számolni, hogy ha rendesen fizet és nem tesz kárt az ingatlanban, akkor szabadon odaköltöztetheti például a párját is.

Közvetlen végrehajtható a közjegyzői okiratba foglalt szerződés

A többség azzal is tisztában volt, hogy egy közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés nagyobb biztonságot ad mindkét félnek, mint egy internetről letöltött szerződésminta alapján készített okirat. A házilag készített lakásbérleti szerződések gyakran hiányosak és éppen akkor nem nyújtanak megfelelő garanciát egyik félnek sem, amikor szükség lenne rá. Az ilyen magánokirati formában szerkesztett szerződések esetén nem lehet közvetlenül végrehajtást kezdeményezni, ha probléma akad a másik féllel, például a bérlő nem fizet időben.

A közjegyző által készített szerződés ezzel szemben közokiratnak minősül, biztosan nem marad ki belőle semmilyen fontos részlet, és az abban foglaltak közvetlenül is végrehajthatók. Ha a bérlő nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit, kárt tesz az ingatlanban vagy nem hajlandó kiköltözni a szerződés megszűnése után, az okiratot szerkesztő közjegyző a bérbeadó kérésére elrendelheti a végrehajtást, és nem szükséges hosszasan pereskedni. 

A közjegyzői szerződés emellett a bérlőnek is garanciát jelent arra, hogy nem emelhetik meg váratlanul a bérleti díjat, és nem tehetik utcára megfelelő indok nélkül.

Nem kötelező, de ajánlott az egyoldalú nyilatkozat

A felmérésben résztvevők nagy többsége tudta, hogy a házilag vagy ügyvéd segítségével készített szerződés esetén a bérlőnek nem kötelező közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tennie, de a bérbeadó a birtokbaadás feltételéül szabhatja ezt. Azért egyre népszerűbb ez a megoldás, mert elég, ha csak a bérlő megy el a közjegyzőhöz, de a nyilatkozatban vállaltakat közvetlenül végre lehet hajtani, hasonlóan a közjegyzői okiratba foglalt szerződéshez.

Azt azonban már csak kevesen tudják, hogy a kiköltözési nyilatkozatként is emlegetett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal nemcsak a kiköltözést lehet garantálni, hanem bele lehet foglalni a bérleti díj és egyéb költségek megfizetését is, amik így szintén pereskedés nélkül végrehajthatók.

Egyoldalú kötelezettségvállalás vagy közjegyző által készített bérleti szerződés nélkül nincs könnyű dolga a tulajdonosnak, ha a bérlő nem hajlandó kiköltözni a szerződés lejárta után. Ilyenkor ugyanis bírósághoz kell fordulni, lakáskiűrítési pert kell indítani, és csak hónapokkal később, a jogerős bírósági határozattal lehet kilakoltatni a volt bérlőt, ezzel a MOKK felmérését kitöltők negyede nem volt tisztában.