Minden második magyar munkavállaló váltott már pályát, több mint a felük maradt volna magasabb fizetésért

A pályaváltók aránya hazánkban szinte egyenlően oszlik meg nemek tekintetében: 52%-ban nők váltottak már eddigi életük során szakterületet. Leginkább a középfokú végzettségűek (56%) és a kistelepülésen élők (60%) esetében jellemző ez a jelenség.

A leginkább érintett iparágak

Az informatika, technológia, az egészségügy, szociális ellátás, valamint az ipar, gyártás bizonyulnak a leginkább megtartó szegmenseknek: ezeken a területeken ugyanis a magas a pályaváltási arány ellenére, ritkán mennek át a munkavállalók teljesen más ágazatba. Ezekkel szemben a pénzügy, bank és biztosítás, a mezőgazdaság és a vendéglátás, turizmus esetében jellemző, hogy a magas elvándorlás mellett új iparágban is helyezkednek el a dolgozók.

A turizmusból és vendéglátásból való elvándorlás különösen intenzív, ennek pedig elsődleges oka az álláslehetőségek jelentős csökkenése. Az ágazat egy éve folyamatosan a három legnagyobb visszaesést mutató terület között szerepel az álláshirdetések számát tekintve, a szűkülő álláspiaci kínálat miatt pedig a dolgozók nagy arányban kénytelenek elhagyni az iparágat. A pénzügy, bank és biztosítás esetében gyakran inkább egyéni szempontok húzódnak meg a váltás hátterében, ugyanis ennél a szektornál nem figyelhető meg markáns munkaerőpiaci változás az elmúlt egy év során.

A bér kulcskérdés

A pályaváltókat leginkább a pénz motiválta volna maradásra: a megkérdezettek 54%-a jelezte idén, hogy magasabb fizetés mellett nem hagyta volna el eredeti szakmáját. Összehasonlításképp az anyagiak négy évvel ezelőtt is a legmeghatározóbb pályaváltási oknak számítottak, ekkor a válaszadók 42%-a jelölte azt meg elsődlegesként. A béren túl a dolgozók megtartásában szerepet játszó legfőbb szempontok közé tartozik a jobb vezetői hozzáállás és vállalati légkör (40%), valamint a nagyobb szakmai megbecsültség (30%). A leggyakoribb, karriermódosítást katalizáló tényezőkre tehát a munkáltatóknak közvetlen ráhatásuk van.

„A fizetés továbbra is a munkahely- és pályaváltás egyik legerősebb mozgatórugója: minden második megkérdezett egyértelműen a magasabb bérezés miatt váltott pályát. Az anyagi szempont ráadásul életkortól függetlenül, minden generáció esetében az elsődleges munkahelyváltási ok. Egy pályaváltás ugyanakkor sok bizonytalansággal járhat, ezért különösen fontos, hogy az álláskeresők minél több információra és gyakorlati segítségre támaszkodhassanak a döntéseik során. A Profession.hu különböző szolgáltatásainak célja, hogy a szakmai út különböző állomásain kapaszkodókat biztosítson a munkakeresők számára: a Bériránytű segíthet felmérni, hogy egy adott pozícióban potenciálisan milyen fizetési igénnyel helyezkedhet el egy szakember, a cégértékelésekkel pedig közelebb kerülhetnek az álláskeresők ahhoz, hogy megtalálják a nekik ideális munkahelyet.” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

A szervezeti okokon és az anyagi okokon túl a gazdasági és gazdaságpolitikai folyamatok is közvetlenül hatnak az állásváltási hajlandóságra. Az elmúlt évek legnagyobb pályaváltási hullámait a Covidhoz kapcsolódó változások okozták, ez a helyzet a válaszadók 12%-át sarkallta pályamódosításra. Ezt követően pedig a Kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata adózási forma kereteinek 2022-es módosítása késztetett kimutatható arányban munkavállalót szakmaváltásra - a pályaelhagyók 6%-a váltott szakmát emiatt. A pályaváltást sokkal inkább mozgatja a szubjektív gazdasági közérzet: a magas árak, az inflációs környezet és a bizonytalanság a pályaváltók 36%-ánál játszott közre a döntésükben.