Nem kóser a kínai méz

Fulmer Ferenc közölte: az ukrán méz eddigi behozatali tilalma semmilyen kézzelfogható eredményt nem hozott, nem növelte a felvásárlási árat.

Hozzátette, hogy a magyar méhészek is főleg európai uniós piacokon adják el termékük jelentős részét, a nagytételes mézeladás 70-80 százalékát.

A magyar kereskedelmi forgalom 5-10 százalékát adhatta a nem hazai eredetű méz - fűzte hozzá.

A méz felvásárlási ára a korábbi 1200 forintos kilogrammonkénti árról mára 600 forintra esett, ez a bekerülési ár alatti árat jelent. Ezt az Európában egyre növekvő mennyiségű kínai méz okozza. A magyar méz nagy része az unió piacán kerül értékesítésre, és az ott kialakult árak határozzák meg a magyar felvásárlási árakat is - mondta Fulmer Ferenc.

Magyarázata szerint a rendkívüli körülmények miatt a mézcsomagolóknak ma nem olcsóbb beszerezni Ukrajnából a mézet, mint a magyarországi termelőktől. A magyar méhészek közül az, akinek van értékesíthető mennyisége, azért nem tudja eladni termékét, mert az uniós piaci árnál magasabbra vár - mondta.

Az elnökségi tag elmondta, hogy az ukrán mézre vonatkozó tilalom tönkretett volna a magyar csomagolókat, mert nem jutottak volna alapanyaghoz, ellentétben a többi ország csomagolóival, akikre nem volt érvényes a tiltás. Ők szabadon forgalmazhatnak ukrán mézt is, és ha a magyar csomagolók tönkremennek, akkor piacaikat azonnal el tudták volna foglalni versenytársaik. Ez a tilalom feloldása miatt nem következett be - közölte Fulmer Ferenc.