Nem védekeznek tudatosan az emberek a pénzforgalmi visszaélések ellen egy kutatás szerint

Majdnem minden válaszadó hallott már valamilyen banki visszaélési formáról és 81 százalék tart is attól, hogy kiberbűnözés áldozatává válik. Bár a megkérdezettek több mint 80 százaléka gondolja, hogy ki tudja szűrni a gyanús tartalmakat, a Magyar Nemzeti Bank adatai erre rácáfolnak - hívta fel a figyelmet az OTP Bank hétfői közleményében.

Az összefoglalóban felidézték, hogy tavaly csaknem 6000 sikeres visszaélés történt az elektronikus pénzforgalomban, több mint 9 milliárd forint értékben. Ez 238 százalékkal több, mint 2021-ben volt. A sikeres visszaélések csatornáit tekintve a legtöbb interneten keresztül történt (3400), második helyen a mobiltelefonos csalások állnak (2318), harmadik helyen pedig a papíralapú visszaélések végeztek (207).

A kutatás szerint a megkérdezettek 92 százaléka tisztában van azzal, hogy még az óvatosabb emberek is lehetnek csalás áldozatai. A válaszadók 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pár alapszabály betartásával viszonylagos biztonságban lehet az ember. Ugyanakkor a válaszadók majdnem fele úgy véli, hogy nem érdemes annyit foglalkozni a biztonsággal, mert ha egy csaló bárkitől is próbál adatokat vagy pénz szerezni, úgyis sikerrel fog járni. A helyzetet rontja, hogy az emberek nem szeretnének a kényelmükből alább adni, a kutatásban résztvevők harmada még az alapvető biztonsági előírásokat sem tartja be, ha ez a kényelme rovására megy - jelezte az OTP Bank.