Nőtt a GDP az euróövezetben és az Európai Unióban az első negyedévben
2024. 05. 16. 11:30
Az euróövezetben és az Európai Unióban is nőtt a gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben éves és negyedéves összehasonlításban egyaránt - az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán ismertetett nem végleges számításai szerint.
Az euróövezetben és az Európai Unióban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve szezonális kiigazítással, amikor az euróövezetben 0,1 százalékos csökkenést, az EU-ban stagnálást mértek.
Éves összevetésben is azonos, 0,4 százalékos GDP-növekedés volt az euróövezetben és az EU-ban. A tavalyi negyedik negyedévben az euróövezetben 0,1 százalékkal, az EU-ban 0,2 százalékkal nőtt a GDP éves szinten.
Az előző negyedévihez képest a legnagyobb növekedést Cipruson (+1,2 százalék) és Írországban (+1,1 százalék) jegyezték fel, csökkenés pedig két országban volt, Hollandiában és Svédországban, egyaránt 0,1 százalékos.
Az EU vezető nemzetgazdaságai közül Németország GDP-je negyedéves szinten 0,2 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a tavalyi negyedik negyedévi 0,5 százalék csökkenés után. Franciaország GDP-növekedése negyedéves összehasonlításban 0,1 százalékról 0,2 százalékra, Olaszországé 0,1 százalékról 0,3 százalékra gyorsult, míg a spanyol GDP-növekedés a tavalyi negyedik negyedévhez hasonlóan az idei első negyedévben is 0,7 százalék volt.
Az Eurostat június 7-én ismerteti a felülvizsgált és július 19-én a végső számokat a GDP első negyedévi alakulásáról.
Az Eurostat ugyancsak szerdán számolt be arról, hogy a foglalkoztatottak száma az idei első negyedévben 0,3 százalékkal nőtt az euróövezetben és 0,2 százalékkal az EU-ban negyedéves összevetésben, miután a tavalyi utolsó negyedévben hasonló mértékű volt a növekedés. Éves szinten a foglalkozatottak számának a növekedése 1 százalékra mérséklődött az idei első három hónapban az euróövezetben a tavalyi utolsó negyedévi éves 1,2 százalékról. Az EU-ban az éves növekedés 1 százalékról 0,7 százalékra lassult.
A Bitcoin 86 000 dollárra esett – a Digitap ($TAP) visszatérítési kártyája elnyerte a decemberi legjobb kriptós előértékesítés címet
A Bitcoin most pislogott egyet. Hetekig tartó feszültség után visszacsúszott a 86 000 dolláros tartományba, és a hangulat gyorsan megváltozott. A grafikonok ingadozóvá váltak. A bizalom megcsappant. A „vásárolj és várj” típusú befektetők félreálltak. Ez a fajta mozgás mindig előhozza azt a kérdést, amely a ciklus ezen szakaszában rendszeresen felmerül: ha a Bitcoin megtorpan, merre néz a „smart money” (az okos pénz)?
Gyengült a forint szerda estére
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2026 lehet az év, amikor a kriptó végleg belép a fősodorba?
A kriptopiac az elmúlt hónapokban látványos visszaesést szenvedett el: az összkapitalizáció október óta 4,2 billió dollárról 2,9 billióra csökkent, ami sok befektetőben újraélesztette a bizonytalanságot. Ugyanakkor 2025-ben több olyan strukturális változás történt, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, és ezek együtt akár megalapozhatják azt, hogy a kriptovaluták 2026-ban valóban kilépjenek a rétegeszköz szerepből.
Biztató jel, de még nem trend - Építőipar
Szeptemberben és októberben látványosan megugrott az építőipar teljesítménye, ám a vállalkozói adatok alapján ez egyelőre még nem trend. A működő cégek száma tovább csökkent, a piac feszes maradt, miközben az egyéni vállalkozóknál egyértelmű átrendeződés indult el.
Modernizáció, tőkebeáramlás és strukturális változások formálják a következő évet
A Colliers közzétette legújabb jelentését „CEE-6: Highlights 2025 & Predictions 2026” címmel, amely áttekintést ad a gazdasági és ingatlanpiaci trendekről Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. A tanulmány szerint 2025-ben mérsékelt gazdasági fellendülés, csökkenő infláció és egyre hangsúlyosabb stratégiai fókusz jellemezte a fenntarthatóság területét – miközben az ingatlanpiacokat a modernizáció, az új irodakínálat szűkössége, az erős logisztikai kereslet és a retail parkok folyamatos bővülése határozta meg.
Megérkeztek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés újabb eredményei
Élőhal-kereskedőket, forraltbor-árusokat, őstermelőket, vad- és halfeldogozókat, valamint nagyüzemi és kézműves söröket is ellenőriztek az elmúlt hetekben az élelmiszerlánc-biztonsági felügyelők. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a kormány- és járási hivatalok szakemberi által végzett téli szezonális ellenőrzés újabb célterületeinek összesítése, egy-egy kirívó esettől eltekintve, pozitív tapasztalatokat hozott. Egy vadhúsfeldolgozó üzemben 3 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból és a működését is felfüggesztették. Egy sörben a dobozos termékeknél nem engedélyezett adalékanyagot mutatott ki a Nébih laboratóriuma - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.
A Mol-csoport és a SOCAR szárazföldi kutatási és termelésmegosztási megállapodást írt alá
A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik - közölte a Mol szerdán az MTI-vel.
A munkavállalók kevesebb, mint fele kapott bónuszt tavaly
Különösen aktívak a munkavállalók az álláspiacon, döntéseiket továbbra is a fizetések és juttatások mértéke határozza meg leginkább, így fokozott a vállalatokon lévő bérnyomás. Jelenleg minden harmadik dolgozó elgondolkozna a munkahelyváltáson, ha idén nem kapna prémiumot – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív kutatásából.
Karácsonyi élményajándékozás pörgeti fel az utazási piacot
Az egyre népszerűbb karácsonyi élményajándékozás új lendületet ad az utazási kedvnek. A „télből a nyárba” programok mellett a jövő évi nyaralások és kulturális körutazások előfoglalása is megkezdődik, ahol a korai döntés nem csak kedvezményeket, de jobb helyeket is biztosít a népszerű desztinációk esetében.
Újabb földterületek megvásárlására nyílik lehetőség
A földértékesítési program következő ütemében több mint ezer településen nyílik lehetőség 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földrészlet megvásárlására. A földrészletekre 30 napig, azaz január 16-ig lehet vételi ajánlatot tenni az Agrárminisztérium (AM) Elektronikus Pályázati Rendszerének (EPR) felületén - közölte az AM szerdán az MTI-vel.
2025-ben így tanulnak nyelveket a leggyorsabban fejlődők
A nyelvtanulás 2025-re végleg maga mögött hagyta a kizárólag tankönyv-alapú, frontális oktatást. A leggyorsabban fejlődő tanulók már pontosan tudják, hogy a siker nem a bemagolt nyelvtani szabályokon, hanem a tudatos módszerválasztáson és az aktív részvételen múlik. A hangsúly egyre inkább azon van, hogy a nyelv ne tantárgy legyen, hanem élő eszköz, amelyet a tanuló magabiztosan használ a mindennapokban, akár munkáról, utazásról vagy személyes kapcsolatokról van szó.
Februártól 300.000 Ft készpénz vehető fel ingyenesen havonta
Kihirdették a vonatkozó jogszabályt, így most már biztos, hogy februártól az eddigi duplájára, havi 300 ezer forintra nő a bankkártyás készpénzfelvétel díjmentességének az értékhatára. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a változás nyomán a készpénzállomány is megugorhat a lakosságnál.
Kötéltánc a bizonytalanság felett, új korszakban a Kockázatkezelési vezetők – megjelent a KPMG CRO-reportja
Az idei KPMG Summiton került publikálásra az ötödik KPMG CRO Report, amelyben a pénzügyi szektor kockázatkezelési vezetői számoltak be arról, hogyan látják és piaci trendeket és az aktuális kihívásokat. Idén a felmérésben közel 30 kockázatkezelési vezető (CRO) vett részt, három szektorból (bank, alapkezelő és biztosító), kérdőíves, illetve személyes interjú formájában. A november 27-én rendezett KPMG Summiton Szalai Péter, a vállalat kockázatkezelési tanácsadás területének vezetője és számos meghívott szakértő – többek között Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató; Szemerkényi Réka, Magyarország volt washingtoni nagykövete és Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter – elemezték a kutatás eredményeit és a kockázatkezelés legnagyobb kihívásait.
Adatvezérelt üzemmódba kapcsol az MNB
Ezúttal sem változott a kamatszint. A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem módosított a a kamatszinten, az alapkamatot 6,50 százalékon, az overnight jegybanki betét kamatát 5,50 százalékon, míg az overnight fedezett hitel kamatát 7,50 százalékon hagyták.
Ezentúl ülésről ülésre dönt az MNB. A mai közleményben volt egy nagyon fontos változás, az utolsó mondat: "A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.”
