Növekszik az atomenergia társadalmi támogatottsága Európában
A közleményben azt írták: a szakmai szervezetek "sorozatos figyelmeztetéseit követően az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta", hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. Úgy fogalmaztak, hogy "a nyugati politikai elit egy része azonban továbbra is ragaszkodik ideológiavezérelt, atomenergia-ellenes álláspontjához; a meglévő erőművek bezárását sürgeti, és akadályozza az új beruházások indítását".
Ugyanakkor az elmúlt egy évben jelentős mértékben felgyorsult az európai közvélemény elmozdulása a nukleáris energia támogatásának irányába. Az atompártiak aránya - akik szerint a technológiával nagyon sok vagy sok energiát kellene előállítani - 26 százalékról 40 százalékra nőtt. A mérsékelt álláspontot képviselők körében - akik a nem túl sokat vagy a keveset választ jelölték meg - az arány változatlan, 35 százalék. A korábbi 26 százalékos elutasítottsághoz képest az atomellenesek aránya pedig 15 százalékra csökkent - olvasható az összegzésben.
A Századvég hosszabb időtávon a változást még inkább szembetűnőnek nevezte.
Példaként említik, hogy hat év alatt az atomenergiát pártolók és ellenzők arányai megfordultak: míg 2016-ban 41 százalék utasította el és 15 százalék támogatta a technológiát, az atompártiak aránya mára 40 százalékra nőtt, az atomelleneseké pedig 15 százalékra csökkent. Kitértek arra is, hogy az uniós tagállamokban továbbra is nagy eltérések figyelhetők meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a különbségek - az atomenergiát elutasító tagállamokban zajló drasztikus átalakulással - folyamatosan csökkennek.
A nagyon sokat választ - a 2021-es eredményekhez hasonlóan - a 2022-es kutatásban is Csehországban (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék) és Franciaországban (27 százalék) jelölték meg a legtöbben. A Századvég figyelemreméltó tartja, hogy a két egyértelműen támogató lehetőséget (nagyon sokat és sokat) Magyarországon kimagaslóan sokan, a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) választotta.
Hozzátették, hogy az atomenergia-ellenes tagállamok egy része továbbra is tartja a relatív helyzetét az országok közötti sorrendben, azonban az elutasítottság mértéke egy év alatt ezekben az országokban is jelentős mértékben csökkent: Ausztriában 57-ről 47 százalékra, Cipruson 41-ről 37 százalékra, Görögországban 45-ről 30 százalékra, Portugáliában pedig 46-ról 29 százalékra.
Mint jelezték, más - korábban szélsőségesen atomellenes - tagállamok esetében pedig felzárkózás figyelhető meg az EU átlagához: Lettországban például 34 százalékról 12 százalékra csökkent a semennyit választ megjelölők aránya, amivel a tagállam a korábbi atomellenesnek tekinthető kategóriából az EU "középmezőnyébe" került.
A Századvég szerint a leginkább tanulságos Németország példája, ahol - az évtizedes atomellenes politikai kampány ellenére - hat év alatt kevesebb mint harmadára csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya, így mára a lakosság mindössze ötöde képviseli a korábban többségi álláspontot.
Összességében kijelenthető, hogy a 2022-es adatfelvétel eredményei - mind a 2016-os, mind a 2021-es kutatáshoz viszonyítva - valamennyi tagállamban az atomenergia támogatottságának növekedését mutatták - írta a Századvég.
