Nyugdíj előtt áll? Ezen a dátumon múlhat, mennyi pénzt kap majd havonta

Az 1962-ben születettek 2027-ben érik el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, így számukra már most időszerű lehet a lehetőségek mérlegelése. A döntés azoknak is fontos, akik tovább dolgoznának, és azoknak is, akik végleg elköszönnének a munka világától.

Miért számít, mikor kezdődik a nyugdíj?

A megfelelő időpont kiválasztásakor az egyik legfontosabb szempont a várható nyugdíj összege. Ez ugyanis attól függően is eltérhet, hogy melyik évben állapítják meg az ellátást.

A kérdést ezért azoknak is érdemes körültekintően megvizsgálniuk, akik nyugdíjasként folytatnák a munkát, illetve azoknak is, akik a keresőtevékenységük lezárását szeretnék a lehető legkedvezőbben időzíteni.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, röviden Tny. 18. §-a alapján öregségi teljes nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, aki elérte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett.

A 2018. július 25. utáni kezdőnappal megállapított ellátásoknál már nem követelmény, hogy az érintett a nyugdíj indulásának napján ne álljon biztosítási jogviszonyban.

A korhatár elérése előtt, életkortól függetlenül a nők negyven év jogosultsági időhöz kötött kedvezményes nyugdíja vehető igénybe, amennyiben a szükséges jogosultsági idő rendelkezésre áll.

Kik töltik be a nyugdíjkorhatárt 2027-ben?

Az 1957-ben vagy később születettek öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév.

Ennek megfelelően az 1962-es születésűek 2027-ben érik el a korhatárt. Ekkor dönthetnek úgy, hogy még ugyanabban az évben kérik az ellátást, de a nyugdíjba vonulást későbbre is halaszthatják.

Mennyi szolgálati idő szükséges?

Az öregségi teljes nyugdíj megállapításához legalább húsz év szolgálati idő szükséges.

Öregségi résznyugdíj annak járhat, aki már betöltötte a születési éve alapján rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Nyugdíj 2027-ben vagy 2028-ban: mi a különbség?

Ha a jogosultsági feltételek már teljesültek, de semmi nem indokolja az ellátás azonnali igénybevételét, érdemes összevetni a lehetséges kezdő időpontokat.

A 2027-ben induló nyugdíjat a 2027-es számítási szabályok alapján állapítják meg, és az érintett először 2028 januárjában részesül az éves rendszeres nyugdíjemelésben.

Amennyiben valaki 2028-ra halasztja a nyugdíjba vonulást, az ellátását már a 2028-as szabályok szerint számítják ki. Ebben az esetben az első éves rendszeres nyugdíjemelés 2029-ben jár.

A 2028-as nyugdíjszámítás egyik új eleme az adott évre meghatározott valorizációs szorzószámok alkalmazása lesz. Ezek segítségével a korábbi évek kereseteit a nyugdíj megállapítását megelőző év kereseti szintjéhez igazítják.

Az átszámítás az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését veszi alapul. Az évente meghatározott szorzók ezért jelentősen befolyásolják a megállapított nyugdíj nagyságát.

A valorizációs szorzószámokat minden év márciusában teszik közzé. Emiatt az adott évben induló nyugdíj pontos összege korábban még nem határozható meg; a január és március közötti időszakban az érintettek nyugdíjelőleget kapnak.

Ha valaki 2028-ban végül arra jut, hogy mégis kedvezőbb lenne számára a 2027-es kezdő időpont, legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igényelheti az ellátást. Ennek feltétele, hogy a jogosultság már a választott korábbi időpontban is fennálljon. Ezt a Tny. 64. § (2) bekezdése teszi lehetővé.

Többet érhet a nyugdíj, ha később igénylik

A nyugdíjkorhatár elérése önmagában nem jelenti azt, hogy az ellátást azonnal, már a születésnap napjától igénybe kell venni.

Amennyiben a továbbfoglalkoztatásra lehetőség van, illetve az érintett a versenyszférában munkaviszonyban dolgozik, a nyugdíj megállapítása nélkül végzett további munka kedvezően hathat a későbbi ellátás összegére.

A Tny. 21. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogosult az, aki:

- legalább húsz év szolgálati időt szerzett;

- betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt;

- ezt követően, a nyugdíj megállapítása nélkül további legalább harminc nap szolgálati időt szerez.

Minden harminc nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százalékának megfelelő növelés jár.

A növelés eredményeként a nyugdíj összege akár a kiszámításához alapul vett havi átlagkeresetet is meghaladhatja.

Ha például egy 1962-ben született személy a 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik anélkül, hogy igénybe venné a nyugdíját, 6 százalékos nyugdíjnövelésre szerez jogosultságot.

Nyugdíjrögzítés: egy másik lehetőség a 65. születésnapon

A Tny. 82. §-a lehetővé teszi, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltő, addig legalább húsz év szolgálati időt szerző személy kérje nyugdíjának megállapítását a korhatár elérésének napjára, a folyósítás megkezdése nélkül. Ezt nevezik nyugdíjrögzítésnek.

Ha az érintett ezt követően tovább dolgozik, és legalább 365 nap szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonuláskor választhatja a korábban rögzített, időközben az éves nyugdíjemelésekkel növelt összeget, amennyiben az számára kedvezőbb a későbbi időpontban kiszámított ellátásnál.

Az 1962-ben születettek tehát a 2027-ben esedékes 65. születésnapjukra kérhetik a nyugdíjuk rögzítését.

Meddig változtatható meg a döntés?

A nyugdíj megállapítására benyújtott kérelem visszavonására kizárólag addig van lehetőség, amíg az ügyben hozott döntés nem válik véglegessé. Ha időközben már történt kifizetés, a felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni a Tny. 74. §-a szerint.

A már megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válását követő tizenöt nap elteltével nem lehet lemondani. Lemondás esetén a korábban felvett nyugdíjat, illetve nyugdíjelőleget is vissza kell fizetni. Erről a Tny. 83. § (1) bekezdése rendelkezik.

Más ellátásoknál is fontos a 65. születésnap

Az 1962-ben születetteknek a 2027-ben betöltött nyugdíjkorhatár nem kizárólag az öregségi nyugdíj igénylése miatt jelenthet fontos változást.

Ez az időpont a korhatár előtti ellátásban, valamint a megváltozott munkaképességű személyeknek járó rokkantsági ellátásban részesülőket is érinti.

A korhatár előtti ellátást a nyugdíjkorhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósítják tovább. Ettől az időponttól az összeg újraszámítása is kérhető, ha az érintett az ellátás mellett legalább 365 napon át dolgozott.

A rokkantsági ellátásban részesülő személy pedig a korhatár elérésekor kérheti, hogy a rokkantsági ellátása helyett öregségi nyugdíjat állapítsanak meg számára.

Nők 40: az időzítés itt is számít

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosultak a negyven év jogosultsági idő megszerzésétől kezdve ugyancsak mérlegelhetik, mikor kérik az ellátást. Az időpont kiválasztásánál számukra is érdemes figyelembe venni a fent bemutatott szempontokat.

A nyugdíjnövelés és a nyugdíjrögzítés azonban a korhatár elérése előtt nem vehető igénybe, mert mindkét lehetőség az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez kapcsolódik.