Októberi infláció: nem csak az üzemanyagár a ludas

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a szeptemberi 1,6 százalék után, április óta most volt a legnagyobb az éves drágulás üteme - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők hasonló emelkedésre, 1,9 százalékra számítottak.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta: sem az októberi inflációs adat, sem annak szerkezete nem okozott számára meglepetést, azok megerősítik a képet, miszerint nincs különösebb átárazási hajlandóság, felfelé mutató árnyomás a magyar gazdaságban. A havi emelkedést jórészt szezonális hatások és az üzemanyagárak hajtották. Ugyanakkor a tartós cikkek kisebb havi drágulása már jelzi, hogy az erős forint által hajtott dezinfláció lassan a végéhez közeledik.

Az év utolsó hónapjaiban a dohánytermékek novemberi jövedékiadó-emelése, a kedvezőtlenebb bázishatás és az élelmiszerektől várt további lassú áremelkedés növelheti tovább az inflációt. Várakozása szerint az év végén 2,4 százalék lesz az éves infláció, majd a jövő év közepére ismét jóval 3 százalék fölé emelkedhet.

A jövő évi kilátások megítélésben egyre fontosabbá válik majd, hogy mennyivel nő a minimálbér, hiszen ez befolyásolja majd az általános bérnövekedés mértékét, illetve a piaci szolgáltatások inflációjával kapcsolatos várakozásokat. A tervezett jövő évi költségvetés a vállalati adóterhek emelése révén inkább a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősíti. Fontos kérdés továbbra is az energiaárak alakulása - figyelmeztetett az Erste szakértője.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is megállapította, hogy több tényező járult hozzá az infláció várakozásoknál minimálisan nagyobb gyorsulásához októberben. Drágultak az üzemanyagok, és megjelent az inflációs adatokban a ruházkodási cikkek ilyenkor szokásos szezonális átárazása.

Az élelmiszerek minimális havi drágulásában a nyári aszályos időjárás hatása még csak mérsékelten látszik. Az élelmiszerárak éves csökkenésében továbbra is szerepet játszik az erős forint mellett az árrésstop.

Az ipari termelői árak elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős emelkedése csak részben jelenik meg az inflációban.

A következő időszakban azonban több olyan tényező is lesz, ami fokozhatja a drágulás ütemét. Ezek közül a világpiaci energiaárak növekedését, a gyenge mezőgazdasági termést, a jövedéki adó emelését, illetve az árrésstopok várt kivezetését emelte ki.

Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza szerint a friss adatok összességében továbbra is kedvező képet festenek a magyar inflációról, és a részletekből az is kiderül, hogy lényegében néhány, jól előre jelezhető tényező magyarázta az elmúlt hónapokban megszokottnál erősebb havi átárazást. Az infláció tehát gyorsult, de egyelőre nem szélesedett.

Az októberi infláció gyorsulásáért elsősorban a járműüzemanyagok drágulása felelt, a teljes havi áremelkedés közel felét egyedül az üzemanyagok magyarázták. A másik jelentősebb tételt a szezonális átárazásokkal érintett ruházkodási cikkek jelentették, ahol 2,1 százalékos volt a havi drágulás, ami megközelítőleg 0,1 százalékpontot adott hozzá az árszínvonal havi emelkedéséhez.

Az élelmiszerek ára továbbra is mérsékelten változott. A tartós fogyasztási cikkek árazása is visszafogott maradt, bár ebben a körben már érdemes figyelni a forint elmúlt időszakban látott gyengülésének esetleges begyűrűzésére. A szolgáltatások árváltozása továbbra is visszafogottnak tekinthető, hiszen átlagosan 0,2 százalékos volt a havi drágulás.

Az, hogy egyelőre nem látni érdemi és egyértelmű jelét a másodkörös hatások megjelenésének, mindenképpen biztató, de nem jelenti azt, hogy az elmúlt negyedévekben velünk lévő költségsokkok a jövő év eleji átárazásokban sem jelennek majd meg - figyelmeztetett az elemző.

Balog-Béki Mártának, az MBH Bank szenior elemzőjének az októberi inflációs adat összességében nem okozott nagy meglepetést, ugyanakkor megerősíti számára azt a várakozást, hogy a nyári mélypont után fokozatos emelkedés következik az árindexben. Az üzemanyagárak érdemben hozzájárultak a havi inflációhoz, miközben az élelmiszerárak öt hónap után ismét emelkedtek.

Előretekintve a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, illetve az árrésstop eltörlése is emelő hatású lehet az inflációra, míg a nemzetközi élelmiszerárak is felfelé mutató kockázatot jelentenek, ezért az infláció 2027 nyaráig fokozatosan emelkedhet - jelezte.