Online elállás gomb – még nem minden webshop állt át
Új is és több is
Az elállási jog önmagában természetesen nem új intézmény. A fogyasztók eddig is jogosultak voltak arra, hogy meghatározott esetekben, főszabály szerint 14 napon belül, indokolás nélkül elálljanak az online vásárlástól. A mostani változás lényege ( 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-a ) így elsősorban a joggyakorlás módjában ragadható meg, az elállási jogot ugyanis a fogyasztóknak egy új, online funkció útján is tudniuk kell gyakorolni.
Az online elállási funkció tehát nem váltja ki a már ismert elállási módokat: a fogyasztók továbbra is elállhatnak például e-mailben vagy a jogszabály szerinti elállási mintanyilatkozat használatával. Ha azonban a szerződés online felületen megköthető, a kereskedőnek az elállás gyakorlására is biztosítania kell egy külön online megoldást – hangsúlyozta dr. Mersits Vivien.
A szabályozás célja, hogy az elállás ne legyen érdemben nehezebb, mint maga a vásárlás. A fogyasztónak ne az ÁSZF mélyén kelljen keresgélnie egy mintanyilatkozatot vagy egy általános ügyfélszolgálati e-mail-címet, hanem a webshop online felületén keresztül is könnyen és egyértelműen jelezni tudja, hogy el kíván állni a szerződéstől.
A funkciónak a teljes elállási időszak alatt világosan látható és könnyen elérhető módon kell rendelkezésre állnia. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó ne csak több felesleges kattintás, technikai akadály vagy nehezen követhető menürendszer után találja meg az elállási lehetőséget. Így például azon fogyasztó számára, aki – mondjuk bejelentkezéssel – már azonosította magát, lehetővé kell tenni, hogy a szerződéstől saját maga újbóli azonosítása, vagy adott esetben az elállás tárgyát képező szerződés azonosítása nélkül elállhasson.
Nem mindegy, hogy minek nevezzük
Az elállási funkció elnevezése fogyasztóvédelmi szempontból különösen fontos. Általános vagy félreérthető kifejezések, mint például a „visszaküldés”, „termék visszaküldése” vagy „lemondás” önmagukban nem megfelelőek. Nem is pusztán azért, mert a jogszabály által kifejezetten rögzített megnevezéstől térnek el, hanem mert ezek többféle folyamatra is utalhatnak: logisztikai visszaküldésre, szavatossági vagy jótállási igényre, panaszkezelésre vagy más ügyfélszolgálati ügyintézésre.
A magyar szabályozás e tekintetben tehát meghatározza az alkalmazandó szövegezést: az elállási funkciót az „elállás a szerződéstől” szöveggel kell elérhetővé tenni, méghozzá jól látható és a fogyasztó számára könnyen hozzáférhető módon, az elállási időszak teljes tartama alatt. A folyamat végén pedig a fogyasztó az elállási nyilatkozatot az „elállás megerősítése” szöveggel ellátott megerősítő funkció használatával küldi el a vállalkozásnak.
Ezért az elállás nem olvasztható be észrevétlenül egy általános „Return” vagy „Termék visszaküldése” folyamatba. Az elállás jognyilatkozat: a fogyasztó ezzel azt fejezi ki, hogy a szerződéstől kíván elállni, ezért a felületnek és a gombok szövegezésének is ezt kell világosan tükröznie tette hozzá dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd.
Mit kell tudnia a folyamatnak?
Az új funkciónak tulajdonképpen egy egyértelműen megfogalmazott és könnyen olvasható online elállási nyilatkozatot kell tartalmaznia. Ennek útján a fogyasztónak közölnie kell tudni a vállalkozással, hogy el kíván állni a szerződéstől.
A gyakorlatban arra is figyelni kell, hogy a fogyasztó nem feltétlenül a teljes rendeléstől kíván elállni. Több termékből álló rendelés esetén előfordulhat, hogy csak egyes áruk tekintetében gyakorolja az elállási jogát, ezért az online elállási folyamatnak ezt is kezelnie kell.
A nyilatkozatnak alkalmasnak kell lennie arra is, hogy a fogyasztó megadja a nevét, az elállással érintett szerződést, rendelést vagy árut azonosító adatokat, valamint annak az elektronikus eszköznek vagy elérhetőségnek az adatait, amelyen keresztül az elállás megerősítését meg fogja kapni. A gyakorlatban ez utóbbi tipikusan a fogyasztó e-mail-címe lehet.
Az elállási funkció rendelkezésre állását mindig az adott elállási határidőhöz kell igazítani. Ha például a fogyasztó több terméket rendelt, de azok eltérő időpontban érkeznek meg, akkor az egyes áruk tekintetében az elállási határidő sem feltétlenül ugyanakkor jár le. Ilyenkor a később átvett termék vonatkozásában az elállási funkciónak is tovább kell elérhetőnek maradnia.
A szabályozás tehát nem pusztán egy gomb elhelyezését várja el.
A gomb mögött olyan online folyamatnak kell állnia, amelyben a fogyasztó az elállási jog gyakorlásához szükséges adatokat meg tudja adni, majd az elállási nyilatkozatot az „elállás megerősítése” szöveggel ellátott megerősítő funkció használatával el tudja küldeni a vállalkozásnak.
Érdemes külön kiemelni, hogy az új online elállási funkció nem változtat azon az alapvető szabályon, hogy a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállási jogát a jogszabályi előírásokkal összhangban gyakorolta. Ebből a szempontból az új funkció jelentősége éppen abban áll, hogy ehhez egy sokkal jobban dokumentálható digitális folyamatot biztosít: a vállalkozásnak az elállási nyilatkozat beérkezéséről indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón átvételi elismervényt kell küldenie, amely tartalmazza az elállás tartalmát, valamint a megküldés napját és időpontját is. Ez a gyakorlatban jellemzően e-mailes visszaigazolást jelent. Így a visszaigazolás a fogyasztót terhelő bizonyítási teher gyakorlati eszközévé válik.
A hatósági gyakorlat is alakíthatja majd a részletszabályokat
Mindezek alapján az online elállási funkcióra vonatkozó szabályok 2026. június 19-től alkalmazandók, így a webshopoknak már most olyan megoldással kell rendelkezniük, amely megfelel a fenti követelményeknek. Több webshop ugyanakkor még nem felel meg a szabályozásnak, amellyel súlyos bírságot kockáztat – emelte ki dr. Mersits Vivien, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.
Ezzel együtt, ahogy az fogyasztóvédelmi kérdésekben gyakran előfordul, a részletszabályok gyakorlati értelmezését várhatóan a hatósági gyakorlat is tovább alakítja majd. A jogszabály meghatározza az alapvető követelményeket, de a láthatósággal, hozzáférhetőséggel, szövegezéssel és technikai kialakítással kapcsolatos gyakorlati elvárások a későbbiekben tovább pontosodhatnak. Ezért a kereskedőknek jelenleg különösen indokolt konzervatív megközelítést alkalmazniuk, különösen az elállási funkció elnevezése, elhelyezése és tényleges hozzáférhetősége tekintetében.
Az elállási funkción túl is van teendő
Végül érdemes azt is kiemelni, hogy az online elállási funkció nem elszigetelt változás: az elmúlt bő egy év kifejezetten intenzív fogyasztóvédelmi megfelelési időszakot hozott a webáruházak számára – jelezte dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd.
A kereskedőknek többek között kezelniük kellett az Online Vitarendezési Platform megszűnését és az erre vonatkozó ÁSZF-hivatkozások kivezetését, a készpénzes fizetési lehetőség biztosításával kapcsolatos előírásokat, a Magyar Posta szállítási lehetőségként való feltüntetését, valamint a kötelező jótállás szabályainak 2026. március 1-jétől hatályos módosulásait is.
Az új elállási funkció bevezetése ezért jó alkalom arra, hogy a webshopok ne csak ezt az egy folyamatot, hanem teljes fogyasztóvédelmi működésüket és dokumentációjukat is áttekintsék, továbbá szükség esetén frissítsék ezzel is elkerülve a bírságkockázatot és reputációs károkat – hangsúlyozták a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.
