Óriási infláció Amerikában, jöhet a 100 bázispont?
Havi szinten 1,3%-os volt a növekedés. A maginfláció éves üteme 5,9% volt, igaz, ez egytized százalékpontot csökkent, de a vártnál magasabb lett. A tegnapi adat azt jelenti, hogy megtörtént az a „nem várt” esemény, ami egy még szigorúbb, 100 bázispontos emeléshez vezethet a jövő heti Fed ülésen. A jegybankárok leginkább csak lehetőségként beszéltek a még agresszívebb monetáris szigorításról, egy olyan adatközlés esetén, ami még súlyosabb helyzetet jelez a gazdaságban és főleg az inflációban. Azóta az atlantai Fed elnöke már ki is jelentette, hogy „minden játékban van”, majd később, egy újságírói kérdésre válaszolva a 100 bázispontos emelésről elmondta, hogy ez jelentene „mindent”.
A piac a határidős árazások alapján már 100 bázispontos emelést lát, pedig az inflációs adatok érkeztéig szinte garantáltan 75 bázispontos emelést várt mindenki. Ezzel a maradék négy ülés kamatemelési pályájára vonatkozó árazások is elmozdultak, így az idei év végéig összesen 200-225 bázisponttal kerülhet magasabbra a Fed irányadó kamatsávja a piac szerint. Az inkább galambnak számító Loretta Mester tegnap este már arról beszélt a Bloombergnek, hogy nem látja értelmét a 75 bázispontosnál kisebb lépésnek. Mester kollégája, Mary Daly továbbra is a 75 bázispontos emelést favorizálja, őt kevésbé lepte meg a tegnapi adat, elmondása szerint semmi jóra nem számított a júniusi inflációs méréstől.
Nem csak a jegybankárok életét bolygatta meg a tegnapi inflációs adat. A piacon eluralkodott a recessziótól való félelem. A kötvénypiacon nőtt a 2 és a 10 éves állampapírok közti különbség, ugyanis a rövidebb lejáratú papír hozama 11 bázisponttal nőtt, míg a 10 éves referenciahozam 3 bázisponttal csökkent tegnap, így ma reggel már 26 bázispontos prémiumot kell fizetni a 2 éves állampapírért. Egyes elemzők szerint a 2 éves államkötvény hozama akár 4% közelébe is eljuthat az év végéig, míg a 10 éves ettől jelentősen elmaradva csak 3% körül lehet.
A Biden adminisztráció támogatja az ún. kínai versenytörvényt, ami 52 milliárd dolláros finanszírozást biztosítana az amerikai félvezetőgyártóknak, hogy felvegyék a versenyt főleg kínai vetélytársaikkal szemben. Így a hosszú huzavona után végre elfogadhatnák a törvényt.
