Orosz-ukrán kiberfenyegetések: mit tanulhatok ebből?

Ahogy orosz csapatok gyülekeznek az Ukrajnával közös határon és elosztott szolgáltatásmegtagadási (“distributed denial of service”, DDoS) támadások zavarják meg szórványosan az ukrán kormány weboldalait és pénzügyi szolgáltatóit, sok szó esik arról, hogy fel kell készülni a kiberkonfliktusra, akár bekövetkezik a tényleges háború, akár nem.

Orosz-ukrán kiberfenyegetések: mit tanulhatok ebből?

Destabilizáló túlterheléses támadások (DDoS)

A legkorábbi ismert tevékenység 2007. április 26-ra datálható, amikor az észt kormány egy kevésbé prominens helyszínre helyeztetett át egy szobrot, amelyet Észtország Szovjetunió általi, náciktól való felszabadításának emlékére állítottak. Ez a lépés feldühítette Észtország orosz ajkú lakosságát és destabilizálta a Moszkvával való kapcsolatokat. Röviddel ezt követően zavargások törtek ki az utcákon, tiltakozások folytak a moszkvai észt nagykövetség előtt és bénító erejű DDoS támadások hulláma ment végbe az észt kormány és pénzügyi szolgáltatások weboldalai ellen.

A szobor áthelyezése után szinten azonnal megjelentek az orosz fórumokon a teljesen előkészített eszközök és útmutatások a DDoS támadásban való részvételhez. Ezek a támadások az elnökhöz, a parlamenthez, rendőrséghez, politikai pártokhoz és nagyobb média platformokhoz tartozó webhelyeket céloztak meg.

Miközben az “orosz hazafiakat” szólította fel Észtország megbüntetésének segítésére, nem valószínű, hogy ez egy alulról építkező mozgalom volt, amely nulláról indult ki kész eszközökkel és a célpontok listájával. Ugyanezt a taktikát alkalmazta később az Anonymous a Wikileaks védelmére egy “low orbit ion cannon” (“alacsony pályán keringő ionágyú”, LOIC) nevű eszköz segítségével.

2007. május 4-én a támadások intenzitása felerősödött és bankokat is célba vettek. Pontosan hét nappal később a támadások éjfélkor megszűntek, olyan hirtelenséggel, mint ahogy elkezdődtek.

Mindenki azonnal Oroszországot vádolta, de az elosztott szolgáltatásmegtagadási támadásokat természetükből fakadóan szinte lehetetlen visszakövetni a felelősökhöz. Manapság széles körben úgy tartják, hogy ezekért a DDoS-támadásokért a Russian Business Network (RBN) felelős, egy hírhedt szervezett bűnözői csoport Oroszországban, amely spamhez, botnetekhez és kétes gyógyszeripari partner tevékenységekhez köthető. Úgy tűnik, hogy szolgáltatásaikat pontosan egy hétre “vették igénybe” a támadások végrehajtására.

2008. július 19-én a DDoS támadások új hulláma indult meg a híroldalak és kormányzati webhelyek ellen Grúziában. Ezek a támadások 2008. augusztus 8-án rejtélyes módon drámai mértékben felerősödtek, amikor orosz csapatok megszállták a szeparatista Dél-Oszétia tartományt. Kezdetben grúz hír- és kormányzati oldalakat céloztak meg, majd pénzügyi intézményeket, cégeket, az oktatásügyet, a nyugati médiát és egy grúz hacker webhelyet.

Az Észtország elleni korábbi támadásokhoz hasonlóan megjelent egy webhely, amely a célpontok listáját, valamint egy eszközkészletet és az annak használatára vonatkozó útmutatásokat tartalmazta. Ez a trükk is megpróbálta a grúz agresszióval szemben védekező “hazafiaknak” tulajdonítani a támadásokat, ám a tényleges támadó forgalom nagy része egy ismert nagy botnetből származott, amelyet feltehetőleg az RBN irányít.

Digitális rongálás és levélszemét

A Grúzia elleni támadások részét képezték a weboldalak megrongálása és a hatalmas spam kampányok is, amelyek célja a grúzok digitális postaládáinak megtelítése volt. Úgy tűnt, mindezt abból a célból tervezték, hogy megalapozza a bizalom hiányát Grúzia azon képessége kapcsán, hogy megvédje és kormányozza magát, és hogy megakadályozza a kormányt a polgáraival és a külvilággal való hatékony kommunikációban.

Nem egészen egy évvel később, 2009. januárjában újabb DDoS-támadássorozat vette kezdetét Kirgizisztánban. Ez egybeesett a kirgizisztáni kormány azon döntéshozatali folyamatával, amelybe a területükön lévő amerikai légibázisra vonatkozó bérleti szerződés megújításáról döntött. Véletlen egybeesés volna? A jelek szerint a támadást ismét az RBN intézte, de ezúttal elmaradt a trükk a “hazafiak” digitális véleményének kifejezése kapcsán.

Ezzel elérkeztünk a legutóbbi hadi konfliktushoz, a Krím 2014-es inváziójához.

Félreinformálás és elszigetelés

Alacsony szintű információs hadviselés 2009 óta folyik Ukrajna ellen. Sok támadás egybeesett olyan, az orosz érdekeket veszélyeztető eseményekkel, mint például egy NATO-csúccsal, valamint az Ukrajna és az EU közötti együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokkal.

2014. márciusában a New York Times arról számolt be, hogy a “Snake” malware behatolt az ukrán miniszterelnöki hivatalba és több távoli nagykövetségre, egy időben azzal, amikor Ukrajnában kormányellenes tüntetések kezdődtek. 2013 végén és 2014-ben az ESET olyan kutatásokat is publikáltak, amelyek katonai célpontok és média platformok elleni támadásokat dokumentáltak - ezeket “Operation Potao Express” névvel illették.

Ahogy korábban, a “Cyber Berkut” néven ismert ukrán kibercsoport hajtott végre DDoS támadásokat és rongált meg webhelyeket anélkül, hogy komoly valós károkat okozott volna. Ám ezzel jelentős zűrzavart keltett és ez önmagában is hatással bír a konfliktusok idején.

A konfliktus elején azonosító jelölések nélküli katonák átvették az irányítást a krími távközlési hálózatok és a térség egyetlen internetes központja felett, ezzel információs kiesést okozva. A támadók visszaéltek a mobiltelefon-hálózathoz való hozzáférésükkel, hogy azonosítsák az oroszellenes tüntetőket és SMS-üzenetet küldjenek nekik, mely ezt tartalmazta: “Kedves előfizető, Ön tömeges rendbontás résztvevőjeként került nyilvántartásba.”

Miután a támadók elszigetelték a Krím-félsziget kommunikációs lehetőségeit, az ukrán parlamenti képviselők mobiltelefonjait is szabotálták,  megakadályozva őket abban, hogy hatékonyan reagáljanak az invázióra. Amint a Military Cyber Affairs anyagában is megjegyzésre került, a félreinformáló kampányok teljes lendülettel indultak meg:

“Egy esetben Oroszország egyetlen személynek fizetett, hogy több különböző webes identitást tartson fenn. Egy szentpétervári résztvevő elmondta, hogy három különböző bloggernek adta ki magát tíz blogon, miközben más oldalakon is kommentelt. Egy másik személyt azzal a feladattal bíztak meg, hogy 12 óránként 126-szor csak kommenteljen a híreknél és a közösségi médiában.”

Az energiaforrások megbénítása

2015. december 23-án az ukrajnai Ivano-Frankivszk lakóinak körülbelül felénél hirtelen lekapcsolták az áramellátást. Az általános vélekedés szerint ez államilag támogatott orosz hackerek műve volt. A kezdeti támadások több, mint 6 hónappal azelőtt kezdődtek, hogy az áramellátás megszakadt volna, amikor három áramelosztó központ munkatársai megnyitottak egy ártalmas Microsoft Office dokumentumot, amelyet a BlackEnergy nevű malware telepítésére terveztek.

A támadók képesek voltak távoli hozzáférési belépési adatokat szerezni felügyeleti vezérlő és adatgyűjtő (“Supervisory Control and Data Acquisition”, SCADA) hálózathoz és átvették az irányítást az alállomás vezérlése felett, hogy megkezdhessék a megszakítók aktiválását. Ezután a támadók szabotálták a távvezérlőket, hogy megakadályozzák a megszakítók távoli deaktiválását az áramellátás helyreállítása érdekében. Ezenkívül a támadók egy “törlő” programot is bevetettek a hálózat vezérlésére használt számítógépek szabotálására és ezzel egyidőben telefonos szolgáltatásmegtagadási támadást (TDoS) is végrehajtottak az ügyfélszolgáltati számok túlterhelésével, frusztrálva az ügyfeleket, akik a kimaradásokat próbálták bejelenteni.

Közel egy évvel később, 2016. december 17-én a fények ismét kialudtak Kijevben. Véletlen egybeesés? Valószínűleg nem.

Ezúttal a felelős az Industroyer/CrashOverride nevű malware volt és rendkívüli mértékben kifinomultabb volt. A malware-t moduláris komponensekkel tervezték, amelyek képesek voltak szkennelni a hálózatot, hogy SCADA vezérlőket találjanak és azok nyelvén is kommunikált. Abban is volt egy törlő komponens a rendszer törlésére. Úgy tűnt, hogy a támadás nem kapcsolódik a BlackEnergyhez vagy az ismert törlő eszközhöz, a KillDiskhez, ám nem volt kétség, ki állt mögötte.

Nyilvánosságra hozott emailek

2016 júniusában, a Hillary Clinton és Donald Trump közötti szoros elnökválasztási kampány során egy Guccifer 2.0 nevű új szereplő jelent meg a színen, aki állítása szerint meghackelte a Demokrata Nemzeti Bizottságot, majd átadta az emailjeiket a Wikileaksnek. Bár hivatalosan nem Oroszországnak tulajdonítják, ez további dezinformációs kampányok mellett jelent meg a 2016-os választások során és széles körben úgy tartják, hogy ez a Kreml műve volt.

Támadások az ellátási lánc ellen: NotPetya (“supply chain attack”)

Oroszország kitartó támadási Ukrajna ellen nem értek véget és 2017. június 27-én intenzívebbé váltak, amikor elszabadítottak egy új kártevőt, amelyet ma NotPetya névvel illetünk.

A NotPetyát a zsarolóvírusok egy új törzsének álcázták, és egy ukrán számviteli szoftverszolgáltató meghackelt ellátási láncán keresztül telepítették. Valójában egyáltalán nem volt ransomware. Habár titkosította a számítógépek tartalmát, a titkosítást lehetetlen volt visszafordítani, így gyakorlatilag letörölte az eszközt és használhatatlanná tette azt.

Az áldozatok nem korlátozódtak ukrán cégekre. A malware órákon belül elterjedt az egész világon, leginkább olyan szervezeteket érintve, amelyek Ukrajnában lévő műveletekkel rendelkeztek, ahol a csapdával ellátott könyvelő szoftvert használták.

A NotPetya a becslések szerint legalább 10 milliárd USD kárt okozott világszerte.

Hamis nyomok

Amikor 2018. február 9-én Phjongcshangban megnyíltak a téli olimpiai játékok, egy újabb támadás volt előkészületben a világ ellen. A malware leállította az összes domainvezérlőt a teljes olimpiai hálózaton, így megakadályozta a megfelelő működést a wifitől a jegykapukig. Csodával határos módon az IT csapat képes volt elszigetelni a hálózatot, újraépíteni azt, illetve eltávolítani a malware-t a rendszerekről, és másnap reggelre mindent úgy üzembe helyezni, hogy alig történt fennakadás.

Ezután eljött a malware elemzésének ideje, hogy megkíséreljék meghatározni, ki akarta volna megtámadni és leállítani a teljes olimpiai hálózatot? A rosszindulatú programok mögött álló felelősök meghatározása nehézkes, de maradt néhány nyom, amely segíthet vagy épp hamis bizonyítékként egy nem érintett harmadik félre próbálja hárítani a felelősséget.

A “bizonyítékok” látszólag Észak-Koreára és Kínára mutattak, de szinte túl nyilvánvalóak voltak ahhoz, hogy Észak-Koreát hibáztassák. Végül a Igor Soumenkov, a Kaspersky Lab munkatársa zseniális nyomozómunkával megtalálta a füstölgő pisztolycsövet, amely közvetlenül Moszkvát hozta gyanúba.

Néhány évvel később, közvetlenül a 2020 végén esedékes ünnepi időszak előtt elterjedt a hír arról az ellátási lánc támadásról, amely a SolarWinds szoftvert célozta meg. A SolarWindset nagy és közepes méretű szervezetek hálózati infrastruktúrájának kezelésére használják világszerte, köztük számos számos szövetségi kormányhivatalt az USÁ-ban. A szoftverfrissítési mechanizmusokba betelepedtek és ezt egy hátsó ajtó, egy “backdoor” telepítésére használták fel.

Az áldozatok jelentősége és a lopva elhelyezett backdooron keresztül megszerzett hozzáférés a modern történelem egyik legnagyobb és legkárosabb kiberkémkedési támadásává teheti ezt az incidenst.

Az Egyesült Államok szövetségi nyomozóirodája (FBI), a kiberbiztonsági és infrastruktúra biztonsági ügynöksége (CISA), az országos hírszerzési igazgatósága (ODNI) és a nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) közös közleményt adott ki, amely szerint a nyomozásuk a következőt jelezte:

“…egy valószínűleg orosz származású Advanced Persistent Threat actor felelős a kormányzati és nem kormányzati hálózatok közelmúltban felfedezett, folyamatban lévő kibervisszaéléseinek többségéért vagy mindegyikéért. Jelenleg úgy gondoljuk, hogy ez egy hírszerzési célú művelet volt, illetve továbbra is az.”

Az orosz kiberkonfliktus 2022-ben

2022-ben a kiberpolitikai feszültségek ismét erősödnek, és a törésponthoz közelednek. 2022. január 13-án és 14-én számos ukrán kormányzati webhelyet megrongáltak és ransomware támadásnak álcázott malware-rel fertőztek meg rendszereket.

Ezen támadások több összetevője is a múltat visszhangozza.

A malware valójában nem zsarolóprogram volt, hanem csak egy kifinomult törlő eszköz, amint azt a NotPetya támadásoknál is megfigyelhető volt.

Ezenkívül sok hamis nyom maradt hátra, amelyek arra utaltak, hogy az incidens ukrán disszidensek vagy lengyel partizánok műve lehet.

A figyelemelterelés, a zavarkeltés, a tagadás és megosztásra tett kísérlet az általános forgatókönyvnek tűnik most.

2022. február 15-én, kedden egy sor bénító erejű DDoS-támadást indítottak az ukrán kormányzati és katonai webhelyek, valamint Ukrajna három legnagyobb bankja ellen. Példátlan lépésként a Fehér Ház már feloldotta a titkosszolgálati adatok egy részét, a támadások felelőseként pedig az orosz GRU-t határozták meg.

Az orosz forgatókönyv a kiberháborúhoz

És most? Függetlenül attól, hogy a dolgok tovább eszkalálódnak e, a kiberműveletek biztosan folytatódni fognak. Ukrajnát Viktor Janukovics 2014-es leváltása óta folyamatosan támadások özöne éri, amelyek mértéke változik.

Oroszország hivatalos dokumentuma, az “Az Orosz Föderáció katonai doktrínája” 2010-ből kimondja:

“...az információs hadviselés intézkedéseinek előzetes végrehajtása a politikai célok katonai erő alkalmazása nélkül történő elérése érdekében, és ezt követően azért, hogy a katonai erő alkalmazására a világ közösségétől kedvező választ formáljon.”

Ez egy konfliktus előtti cselekedetek folytatódására utal és a DDoS-támadásokat egy küszöbön álló hadi válasz lehetséges jelévé teszi.

Az információs hadviselés az, ahogyan a Kremlin megpróbálja irányítani a világ többi részének az ukrajnai műveletekre adott reakcióját vagy egy támadás bármely más célpontja kapcsán.

A hamis nyomok, a felelősség másra hárítása, a megszakított kommunikáció és a közösségi média manipulációja mind kulcsfontosságú elemei Oroszország információs hadviselési forgatókönyvének. Nincs szükségük állandó álcát létrehozni a terepen és másutt végzett tevékenységeikhez, egyszerűen elegendő késedelmet, zűrzavart és ellentmondást kell okozniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék más, egy időben zajló műveleteik számára a céljaik elérését.

Felkészülni, védekezni

Érdekes módon az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megpróbálja megelőzni a félretájékoztató kampányok egy részét, és ez korlátozhatja a hatékonyságukat. Nem szabad azonban feltételeznünk, hogy a támadók feladják a próbálkozást, így felkészültnek és ébernek kell maradnunk.

Például az Ukrajnát körülvevő országok szervezeteinek fel kell készülnie arra, hogy bármilyen online bajba belekeveredhetnek, még akkor is, ha nem közvetlenül Ukrajnán belül működnek. A korábbi támadások és téves információk átszivárogtak Észtországba, Lengyelországba és más szomszédos államokba, még ha csak járulékos károkként is.

Globális szemszögből arra érdemes számítanunk, hogy számos “hazafias” szabadúszó - akik alatt ransomware bűnözőket, adathalász eszközöket készítőket és botnet operátorokat értek - a szokásosnál is nagyobb hévvel csap majd le az anyaország elleninek tekintett célpontokra.

Nem valószínű, hogy Oroszország közvetlenül NATO-tagokat támadna meg és megkockáztatná az 5. cikk alkalmazását. Azonban a közelmúltban tett gesztusai az Orosz Föderációból és a Független Államok Közösségének (FÁK, “CIS”) partnereiből származó bűnözők megfékezése kapcsán valószínűleg véget érnek, és ehelyett a fenyegetések számának növekedését fogjuk látni.

Míg a mélyreható védelemre mindig törekedni kell, ez különösen fontos, ha a támadások gyakoriságának és súlyosságának növekedésére számíthatunk. A félretájékoztatás és a propaganda hamarosan robbanásig feszül majd, de ügyelnünk kell a jelekre, meg kell erősítenünk a gyenge pontokat és figyelnünk kell, hogy nincs e semmi szokatlan a hálózatunkon, miközben a konfliktus ciklusai intenzívebbé vagy enyhébbé válnak és még akkor is, amikor / ha hamarosan véget érnek. Mert mint azt mindannyian tudjuk, hónapokba telhet, amíg az orosz-ukrán konfliktus miatti digitális behatolások bizonyítékai a felszínre kerülnek.


Újabb két csatlakozási tárgyalási fejezetet zárt le az EU Montenegróval

Ideiglenesen lezárt két újabb csatlakozási tárgyalási fejezetet az Európai Unió Montenegróval, így már 25 fejezetben sikerült megállapodásra jutniuk. Az Európai Bizottság szerint reális cél, hogy Montenegróval az év végéig valamennyi fennmaradó tárgyalási fejezetet lezárják - közölte az EU-tagországok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács Brüsszelben.
2026. 11. 20. 06:30
Megosztás:

Félmilliós sofőrhiány – itt az Eurowag legújabb piaci elemzése

Átalakulóban van az európai közúti fuvarozás. Az ágazatból több mint 500 ezer gépjárművezető hiányzik, 2030-ig pedig várhatóan további 660 ezren vonulnak nyugdíjba. A fuvarozók helyzetét az emelkedő működési költségek és a kibocsátás csökkentésével kapcsolatos, egyre növekvő elvárások is nehezítik – derül ki az Eurowag Transforming Transportation 2027 című új piaci jelentéséből. A kiadvány szerint a digitális megoldások, a folyamatok automatizálása és az adatok hatékonyabb felhasználása segíthet a vállalatoknak abban, hogy megbirkózzanak ezekkel a kihívásokkal.
2026. 11. 20. 06:00
Megosztás:

Szakmai szervezetek a hulladékgazdálkodási díjak csökkentését kérik a kormánytól

A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és visszaváltási (DRS) díjak csökkentését kéri 2027-re a kormánytól tizenhat, hazai gyártókat, forgalmazókat és kereskedőket képviselő szakmai szervezet.
2026. 11. 20. 05:30
Megosztás:

2027 áprilisában visszakerül az államhoz az autópályák üzemeltetése

Az eddigi koncesszortól 2027. április 1-jén az állami tulajdonú Magyar Közúthoz kerül a magyar autópályák üzemeltetése - mondta el a közlekedési és beruházási miniszter, miután a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent a koncesszió szerződés megszüntetéséről szóló kormányhatározat.
2026. 11. 20. 05:00
Megosztás:

Magyarország legjobb munkahelyein 2026-ban TOPLISTA

A vezető munkáltatók mezőnyének stabilitása és a rangsor jelentős bővülése egyaránt jellemzi a Top Employers wherewework Hungary 2026 idei kiadását. Az első helyen a Yettel végzett, amelyet az EPAM Hungary és az Erste Bank követ, miközben a lista a korábbi 50-ről 100 vállalatra bővült. Az első hat helyezett mindegyike szerepelt a tavalyi Top 10-ben, a 2025-ben rangsorolt 50 vállalat közül pedig 45 idén is felkerült a listára. Az első tíz helyezett között négy autóipari munkáltató található. A Top Employers wherewework Hungary 2026 kezdeményezés a jelenlegi és korábbi munkavállalók értékelései és munkahelyi tapasztalatai alapján mutatja be a különböző gazdasági ágazatok kiemelkedő munkáltatóit.
2026. 11. 20. 04:30
Megosztás:

A Nissan Qashqai lett a legkeresettebb új autó a Használtautó.hu-n

Idén január és október között 17 százalékkal többen érdeklődtek* a Használtautó.hu 6000 km alatti, gyakorlatilag új autói iránt, mint egy évvel korábban. Az élre a Nissan Qashqai lépett, amely tavaly még csak a hetedik volt.
2026. 11. 20. 04:00
Megosztás:

Hatékonyság és átláthatóság a közpénzfelhasználásban - konferenciát tartott a Közbeszerzési Hatóság

A közbeszerzési rendszer eredményes működéséhez a megfelelő szabályozás és ellenőrzési tevékenység mellett a szakmai szereplők közötti szoros együttműködésre, tapasztalatcserére és tudásmegosztásra is szükség van. Ennek biztosított fórumot a Közbeszerzési Hatóság a Szabályosság és ellenőrizhetőség – Aktualitások és jövőbeli folyamatok a közbeszerzésekben című konferenciája, melynek keretében a közbeszerzési rendszer jelenlegi működését érintő legfontosabb aktualitásokat és kihívásokat vitatták meg a résztvevők.
2026. 11. 20. 03:30
Megosztás:

Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban

Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban, de az első tízben olyan nagyvárosok is szerepelnek, mint Veszprém, Pécs és Debrecen – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből, amely megújult módszertannal, nyolc szempont alapján vizsgálta Magyarország 175 járását, köztük Budapestet is. Az MBH Csoporthoz tartozó bank elemzői az oktatási, egészségügyi, kulturális, munkaerőpiaci és vásárlási lehetőségek mellett a lakáspiaci helyzetet, a bűnözés arányát, és új elemként a zöld környezetet is számításba vették a rangsor összeállítása során. A megyei átlagokat tekintve Veszprém, Zala és Vas megye járásai végeztek az élen.
2026. 11. 20. 03:00
Megosztás:

Vállalkozói áram árak 2027 - Így csökkennek a vállalkozások áram rendszerhasználati díjai

Átlagosan 55 százalékkal csökkennek a vállalkozások rendszerhasználati díjai, miközben a családok villanyszámlája nem emelkedik - jelentette be a gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett videóban.
2026. 11. 20. 02:30
Megosztás:

Itt a Postán kapható Állampapír - mennyi kamatot fizet? Megéri?

A postán megveszed, hazaviszed – de mennyit kamatozik ez az állampapír?
2026. 11. 20. 02:00
Megosztás:

Energia támogatást szeretnél kapni? Akkor időben kell lépned

A 2027 februárjára tervezett Wekerle Plusz energetikai felújítási programra készülő háztulajdonosoknak már a költségvetés összeállításakor érdemes számolniuk az esetleges járulékos kiadásokkal.
2026. 11. 20. 01:30
Megosztás:

Ön is nyugdíjas otthonra vár? Akkor van sok rossz hírünk

A Szociális és Családügyi Minisztérium augusztusi adatai szerint a mintegy 62 ezer hazai idősotthoni és gondozóházi férőhely mellett további 48 070 ember vár elhelyezésre.
2026. 11. 20. 01:00
Megosztás:

A nyugdíjasok kemény üzenet a fiataloknak

A mai nyugdíjasok közül sokan másként döntenének, ha újrakezdhetnék.
2026. 11. 20. 00:30
Megosztás:

MGYOSZ: fontos kompromisszum, de ki kell gazdálkodni a forrását

Az MGYOSZ fontos kompromisszumnak tekinti a jövő évi béremelésről szóló megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béremelések fenntarthatóságához a vállalkozások gazdasági feltételeinek javulására is szükség van.
2026. 11. 19. 23:30
Megosztás:

Enyhül az aszály: újabb esők segítik a talaj vízkészletének feltöltődését

A jövő hét elejéig több hullámban újabb csapadék érkezik, tovább tud töltődni a talaj - írta csütörtöki agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet Zrt.
2026. 11. 19. 23:00
Megosztás:

Országos sztrájk lesz Olaszországban

Az oktatást, az egészségügyet, a városi tömegközlekedést és a vasutakat is érinti a CGIL szakszervezeti föderáció által péntekre Olaszországban meghirdetett általános országos sztrájk, de a légi közlekedésre nem vonatkozik.
2026. 11. 19. 22:30
Megosztás:

Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron

Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt - írta az economedia.ro.
2026. 11. 19. 22:00
Megosztás:

A lengyel szejm megszavazta az éjszakai szesztilalom bevezetését

Jóváhagyott csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház (szejm) több törvénymódosítási javaslatot, melyek értelmében országszerte éjszakai szesztilalmat vezethetnek be.
2026. 11. 19. 21:30
Megosztás:

MNB: félmillió forintra nő az ingyenes előtörlesztés összege a fogyasztási hiteleknél november 20-tól

November 20-tól évi félmillió forintra nő az ingyenes előtörlesztés összege a fogyasztási hiteleknél, a halasztott fizetést (BNPL) nyújtó szolgáltatókat pedig ezentúl a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is ellenőrzi - közölte a jegybank csütörtökön az MTI-vel.
2026. 11. 19. 21:00
Megosztás:

Mennyibe kerül valójában egy céges autó? A havidíjnál jóval többet érdemes nézni

A céges autó költségét könnyű egyetlen számmal azonosítani, a vételárral vagy a havi bérleti díjjal. A vállalkozás kasszáját azonban ennél jóval több tényező befolyásolja, az értékvesztéstől és a szervizeléstől kezdve egészen addig, hogy mennyi időre esik ki az autó egy váratlan káresemény miatt. Éppen ezért a céges autó kiválasztásakor nem elég pusztán azt kiszámolni, hogy mennyibe kerül, hanem azt is, mit kap érte a vállalkozás.
2026. 11. 19. 20:00
Megosztás: