Országjáró körútra indult a szerb elnök

A szerb közszolgálati televízió (RTS) vasárnapi beszámolója szerint Vucic szeretne személyesen is találkozni a szerb állampolgárokkal, hogy közvetlenül ismerje meg gondjaikat, és a saját szemével lássa, melyik térségnek mire van szüksége. Ezzel egyidejűleg az embereket arról is tájékoztatja, hogy nehéz időszak áll Szerbia előtt, és annak érdekében, hogy az ország sikeres legyen, milyen lépéseket kell tenni.

Ezek között az elnök a szombati, a dél-szerbiai Vranjéban tartott rendezvényen a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését említette. Mint mondta, mindenképpen részt vesz a március 18-i ohridi találkozón, amelyre Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hívta meg őt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Szerbia számára elfogadhatatlan a rendezési javaslat azon része, amely úgy szól, hogy Szerbia nem akadályozhatja meg Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Belgrád ugyanis nem akarja, hogy a volt szerb tartomány belépjen az ENSZ-be. Leszögezte, "Szerbia sem de jure, sem de facto" nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, vagyis sem a nemzetközi dokumentumokban, sem a gyakorlati megvalósításban nem kerülhet ilyenre sor. Hozzátette viszont, hogy Koszovó kénytelen lesz megalakítani a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét, erre ugyanis Pristina még 2013-ban ígéretet tett.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de a megállapodásban foglaltak legfőbb pontjai mindeddig nem teljesültek. A kapcsolat rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa.

Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy júniusban elindítaná népi mozgalmát, amelynek a Népi Mozgalom Szerbiáért nevet szeretné adni. Ez egy pártokon felüli, a politikán túlmutató kezdeményezés lenne, amelynek célja a különböző pártok szimpatizánsainak, valamint a párton kívülieknek az egyesítése lenne. Azokat az embereket tömörítené, akik Szerbiát stabil, szabad, kihívásoknak ellenálló, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó és biztos jövőt garantáló országnak látják.

A szerb elnök pénteken a belgrádi Happy Televízióban az ország előtt álló feladatokkal összefüggésben megemlítette: nem kizárható, hogy Szerbia is csatlakozni fog az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a külföldi nyomás ugyanis igen nagy, és óriási geopolitikai változások történtek a világon az utóbbi időben.

Az európai országok közül eddig egyedül Szerbia nem csatlakozott a Moszkva elleni büntetőintézkedésekhez, ezt a lépést viszont Brüsszel elvárja tőle, ugyanis uniós tagjelöltként össze kell hangolnia külpolitikáját az Európai Unióéval. Brüsszeli diplomaták többször is kijelentették, amíg Belgrád ezt nem teszi meg, addig nem tud előre lépni az európai integráció felé vezető úton.