Összeomlott idén a termelői bodzapiac
A szeptember végével záruló idei bodzaszezonban látványosan megszakadt a bodzaár emelkedésének többéves trendje: tavaly a 2018-as árnak már nyolc-tízszeresét is kifizették a felvásárlók a termelőknek, illetve a vadon is termő gyümölcsöt leszüretelőknek. A szakma még a nyár első felében is a tavalyi árszint ismétlődését várta az idei szezonban. Amennyiben azonban a jelenlegi szinten ragad a felvásárlási ár, sok ültetvényen meg sem kezdik a szeptember második felében szokásos úgynevezett második szedést.
„Az árak jelenlegi alakulásában jelentős szerepe van annak, hogy idén Ukrajnában (részben gazdasági kényszerűségből is) sokkal több bodzát szedtek, mint a korábbi években, ami jelentősen megnövelte a régiónkban a kínálatot. Ám a hektikus piaci folyamatoknak hosszabb. távú, mélyebben fekvő okai is vannak – hangsúlyozza Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (BOTÉSZ) kereskedelmi vezetője. – A gyümölcsök közül talán a bodza tekintetében a legkevésbé szabályozott a termelő-felvásárló kapcsolat, kevesen kötnek előszerződéseket, ami nagyon kiszámíthatatlanná teszi a piaci mozgásokat.”
Nem segít a termelők helyzetén az sem, hogy míg a covid-járvány kitörése után nyugaton jelentősen nőtt az igény a kiváló immunerősítő hatással rendelkező bodza gyógyászati felhasználására is, mostanra ez a hullám ismét veszített erejéből. A gyártók a jelenlegi gazdasági válság miatt amúgy is a kereslet további csökkenésére számítanak, emiatt visszafogják a készletezést.
A gyümölcsöt egyébként elsősorban továbbra is az élelmiszeripar használja fel: ételszínezékként különféle italok és ételek festésére alkalmazzák. A tavalyi magas árak miatt azonban a gyártók egy része alternatív színező anyagok (például fekete répa, fekete berkenye) felé fordult, a bodzasűrítmény ilyenkor akár véglegesen is kikerülhet a receptúrából. Aki pedig nem tudta kiváltani a bodzát, az is igyekezett a tavalyinál olcsóbb beszerzési forrásokat találni, erre a célra pedig az ukrán és a hazai vadbodza bőven a rendelkezésükre állt idén.
A felvásárlási árak bezuhanása érzékeny időszakban éri a bodzatermelőket, akiknek a megtérülési mutatóit amúgy is jelentősen rontotta a kapcsolódó költségek idei megugrása. „A bodzapiac bizonytalansága, a hektikus ármozgások miatti magas kockázat, valamint az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatása a vízigényes bodzaültetvényekre várhatóan csökkenteni fogja a bodzatermő területek nagyságát Magyarországon. Ez a folyamat az évtized közepére akár fel is gyorsulhat az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások jelenlegi szakaszának kifutását követően” – figyelmeztet Csizmadia György.
Magyarországon a hivatalos adatok szerint évek óta mintegy 15-16 ezer tonna bodzát szüretelnek, a mintegy 5500 hektárnyi nyilvántartott termőterületen kívül számottevő a vadon termő bodza részaránya a teljes felvásárlási mennyiségben - olvashatjuk az Agroinform.hu elemzői anyagában.
