Ötödével bővülhet idén a biztosítási szektor

Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatója előadásában számos pozitív piaci trendet emelt ki. Az első félév végére a biztosítási szektor díjbevétele elérte az 1047 milliárd forintot, szemben az előző év hasonló időszakában elért 871 milliárd forintos értékével, és az év egészében meghaladhatja a 2000 milliárd forintos szintet.

A tavalyi év első félévéhez képest jelentősen, 2,1-ről 2,6 százalékra nőtt a piaci penetráció, nagy lépéssel kerülve közelebb az MNB által kitűzött 3 százalékos szinthez.

Az MNB igazgatója a pozitívumok között említette a biztosítási tartalékok 4000 milliárd forint feletti szintjét, amelynek immár több mint fele, 52 százaléka állampapír-befektetésekben testesül meg. A piaci verseny élénkülését jelzi, hogy a piaci szegmensek többségében csökkent a piaci koncentráció: az öt legnagyobb biztosító piaci részesedése 2024-ben 63 százalékot tett ki.

Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke arra mutatott rá, hogy bár a biztosítási szektor összesített díjbevételét tekintve 20 százalék körüli növekedésre számíthatunk, reálértékben a piac továbbra is a 2021-es szint alatt marad, és a szerződésszámok tekintetében továbbra is visszafogott növekedés tapasztalható. Pozitív kivételként az egészségbiztosítás területét emelte ki, ahol a szerződésszám egy év alatt 19,5-ről 23,3 ezerre növekedett, miközben a díjbevétel 38-ról 50 milliárd forintra nőtt.

Az elnök szintén a pozitív példák között említette a lakásbiztosítások szegmensét, ahol a meglévő 3,3 millió lakásbiztosítási szerződés 80 százalékos penetrációt jelent, a 70 ezer forintos éves díj ár/érték arányban európai viszonylatban is kiemelkedik. Méltatta a lakásbiztosítási kampány szerepét, amelynek hatására a tavalyi 500 ezer után idén szintén 417 ezer szerződés mozdult meg a márciusi időszakban.

A gépjárműbiztosítások területén növekszik a kgfb-szerződések darabszáma, a járműpark öregedése és a magas adómérték hatására azonban a casco-szerződések állománya enyhén visszaesett. A háztartások megtakarításokon belül az életbiztosítások továbbra is beragadtak 5 százalékon, a nyugdíjbiztosítások díjbevételei azonban dinamikusan bővültek, immár szintén 5 százalékos arányt fedve le a megtakarítási palettán.

A szektor számára a legnagyobb terhet továbbra is az extraprofitadó (EPA) jelenti, ami idén már negyedik éve sújtja a biztosítási szektort. Kedvező változás, hogy idén az állampapír-vásárlásokkal ez az adóteher 117-ről 64 milliárd forintra csökkenhet. Jövőre az állampapír-beszámítás még kedvezőbb lehet, így az EPA piactorzító hatása enyhülhet, ami segíthet az olyan alapvető termékek visszatérésének, mint az egyszeri díjas életbiztosítások.

Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke rámutatott, hogy a biztosítási piacra is jellemző a mesterséges intelligencia gyors térnyerése – nem véletlenül választották ezt a témát a jelenlegi konferencia központi témájának. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy ezen a szakterületen az AI sosem fogja helyettesíteni, csupán kiegészíteni az alkuszi tevékenységet.

A generációs utánpótlás hosszú távú biztosítása érdekében a FBAMSZ a társszövetségekkel együttműködve egy mentorprogram bevezetésén dolgozik, amelynek keretében a belépő munkatársaknak lehetősége nyílhat arra is, hogy már a hatósági vizsga vagy a felsőfokú végzettség megszerzését megelőzően egy évig mentor felügyelete alatt dolgozhassanak. Ezáltal lehetőségük nyílhat arra, hogy alapos áttekintést kapjanak a szakmáról, a gyakorlatban is megismerjék a biztosítási szektor működését. A törvénymódosítást is igénylő programról jelenleg is tart az egyeztetés a kormányzati és szakmai szervezetekkel.