A Magyar Reklámszövetség álláspontja a reklámadó visszavezetése tárgyában
2022. 05. 27. 20:00
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 mrd Ft plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei továbbra is fenntartják álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét. A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re.
A reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállani a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat:
- A reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy "extraprofit"-ra vonatkozik a reklámadó szempontjából nem releváns:
- A 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2%-kal csökkent 2019-hez képest).
- A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja:
- A legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
- A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
- A reklámadó nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje: Ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözöltük a kormány döntését és reményünket fejeztük ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
Az MRSZ és társszervezetei most is - ahogy korábban is jelezték - elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák ezen jogalkotói célokat:
- Magyar Reklámszövetség
- MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
- Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
- Interactive Advertising Bureau Hungary
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat
Viharossá vált az EcoPro üzem engedélyének módosításáról tartott közmeghallgatás Debrecenben
Elszabadultak az indulatok azon a közmeghallgatáson, amelyet az EcoPro akkumulátoralapanyag-gyártó üzem környezethasználati engedélyének módosításáról tartott a hajdú-bihari kormányhivatal hétfőn a debreceni Kölcsey Központban.
Továbbra is sok szúnyoggal kell számolni a családi házas övezetekben
A meleg időjárás miatt továbbra is sok szúnyoggal kell számolni a családi házas övezetekben, ahol az inváziós fajok, különösen az ázsiai tigrisszúnyog fordul elő nagyobb számban - figyelmeztetett a katasztrófavédelem az MTI-nek küldött hétfői közleményében.
118 milliárdra taksálták, majd csődvédelmet kért – a Bayer megmutatja, ne vegyünk mérget a magyarok 37 ezermilliárd forintos céges vagyonértékére
Közel 37 ezermilliárd forintot értek június végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a magyar háztartások nem pénzügyi vállalatokban lévő tulajdonosi részesedései, az összeg egyetlen év alatt 8,6 százalékkal nőtt. A Blochamps szerint azonban a Bayer Construct körül kialakult helyzet látványosan mutatja, miért félrevezető a céges részesedéseket a bankbetétekhez vagy tőzsdei részvényekhez hasonló, ténylegesen realizálható vagyonnak tekinteni. A következő időszakban ráadásul a NER-hez kötődő vállalati vagyon piaci átértékelése jelentősen átírhatja a magyar vagyonstatisztikát.
Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en
Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában.
Átlagosan 2,3 millió forintot tartanak a magyarok készpénzben és bankszámlán, lekötés nélkül
Az MNB előzetes adatai alapján mintegy 21 960,6 milliárd forintra tehető a háztartások készpénzben és látra szóló betétben tartott vagyona. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden magyarra több mint 2,3 millió forint olyan megtakarítás jut, ami nem igazán termel hozamot. A Bankmonitor szakértői azt nézték meg, hogy mennyit veszíthetnek ezzel az egyes családok. Ésszerű döntés-e ekkora összeget befektetés nélkül, parlagon hagyni? Egyáltalán jó megközelítés-e ebben a helyzetben az átlagot vizsgálgatni?
Amikor a közös ötletekből valóság lesz - negyedszer indul az OTP Class Pályázat
Az OTP Bank 2026-ban negyedik alkalommal hirdeti meg az OTP Class Pályázatot, amelyre bármely magyarországi általános vagy középiskola 5–13. évfolyamos osztályai jelentkezhetnek. A pályázók két kategóriában - közösségépítés és az iskolai környezet fejlesztése - valósíthatják meg elképzeléseiket.
Versenyjogi jóváhagyást kapott a CarbonBridge: Németország első CO₂-exportterminálja már 2031-ben elindulhat
Az Ambrian Energy GmbH és a Messer SE & Co. KGaA bejelentette, hogy az Európai Bizottság versenyjogi jóváhagyást adott tervezett közös vállalatuk, a „CarbonBridge” létrehozásához. Ez a mérföldkő megnyitja az utat az azonos nevű brémai terminál fejlesztése előtt. A létesítmény a tervek szerint Németország első CO₂-exporttermináljaként kezdheti meg működését, várhatóan már 2031-ben.
A légszennyezés világszerte évente megközelítőleg 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá
A légszennyezés világszerte évente megközelítőleg 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc ember az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainál szennyezettebb levegőt lélegzik - hívta fel a figyelmet közleményében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Waberers: a kötvénykibocsátások transzparensen, a tőkepiaci szabályok maradéktalan betartásával történtek
A Waberer’s a kötvénykibocsátások keretében kamatozó, teljes egészében visszatérítendő forrást vont be, a kötvénykibocsátások transzparensen, a tőkepiaci szabályok maradéktalan betartásával történtek - közölte a cég hétfőn az MTI-vel, reagálva Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentésére, amely szerint ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a társaság 2022-es és 2026-os kötvénykibocsátásaihoz kapcsolódó MFB-finanszírozások ügyében.
Áttörte a kétszázmilliárd forintot a munkáshitel
Az előző évben indult, az állam által bőkezűen támogatott két kölcsön közül ugyan az Otthon Start hozott földrengésszerű változásokat a bankoknál, de mostanra a másik is átlépett egy látványos határt. A kamatmentes munkáshitel banki állománya a nyári hónapokra meghaladta a 200 milliárd forintot. A BiztosDöntés.hu számításai szerint a már csaknem 60 ezer igénylő többsége felvette a maximumként meghatározott 4 millió forintot.
