A Magyar Reklámszövetség álláspontja a reklámadó visszavezetése tárgyában
2022. 05. 27. 20:00
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 mrd Ft plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei továbbra is fenntartják álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét. A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re.
A reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállani a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat:
- A reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy "extraprofit"-ra vonatkozik a reklámadó szempontjából nem releváns:
- A 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2%-kal csökkent 2019-hez képest).
- A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja:
- A legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
- A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
- A reklámadó nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje: Ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözöltük a kormány döntését és reményünket fejeztük ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
Az MRSZ és társszervezetei most is - ahogy korábban is jelezték - elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák ezen jogalkotói célokat:
- Magyar Reklámszövetség
- MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
- Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
- Interactive Advertising Bureau Hungary
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat
A VIBE Budapest kísérlet az étterem és az éjszakai szórakozás határán
A vendéglátásban ritkán jelenik meg olyan modell, amely tudatosan a megszokott kategóriák határán mozog. A VIBE Budapest egy olyan kísérletként indult, amely egy szervezeti és működési keretben kezeli az éttermi szolgáltatást és az esti szórakozást. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján ma már jól látható, milyen üzleti és működési tanulságokkal jár egy ilyen típusú megközelítés a hazai piacon.
Valami zavaros az étolaj piacán, a GVH vizsgálatot indított
Nagyobb mértékben drágult az étolaj Magyarországon, mint a környező országokban, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított. A GVH gyanúja szerint ágazati piaci jellemzők vezethettek ahhoz, hogy Magyarországon magasabb árszint alakult ki. A nemzeti versenyhatóság szorosan együttműködve a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) továbbra is minden rendelkezésére álló eszközével azon dolgozik, hogy megvédje a magyar fogyasztókat a versenyhiányból fakadó túlzó áremelésektől és a jogsértő gyakorlatoktól.
Tartalékból élni: a fiataloknál nagy a szórás, meddig elég a félretett pénz
A fiatalok átlagos nettó jövedelme havonta 252 ezer forint és 55 százalékuk rendelkezik valamilyen megtakarítással a K&H ifjúsági indexe szerint. A megtakarítók körében ugyanakkor a „meddig elég a tartalék” kérdésnél már nagy a szórás: 40 százalékuk legfeljebb egy hónapra, 26 százalékuk pedig maximum három hónapra elegendő pufferrel rendelkezik, míg 34 százalékuk legalább 6 hónapig meg tudna élni a felhalmozott összegből, ha nem lenne semmilyen bevétele.
Ráfizetés is lehet a korlátlan mobilnet
Egyre többen használnak korlátlan mobilszolgáltatásokat kínáló tarifacsomagot, de az érintett fogyasztók mintegy felének valamilyen fix adatkeretes előfizetés is elég lenne - állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya. A 2025-ben, több mint 1000 fő bevonásával készült online kutatás szerint a lakossági számlás mobilelőfizetők mintegy fele korlátlan belföldi hanghívást, egyharmaduk pedig korlátlan mobilnetet használ, sokan azonban nem mérik fel, valóban szükségük van-e limit nélküli adatcsomagra - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel.
Munkaerő-kölcsönzés 2026-ban: ami megmenti a céget, az el is buktathatja
A 2026 elején is alacsony, közel 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban – különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ám ezek a megoldások csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket – figyelmeztet a Niveus.
Ennyi volt a bruttó átlagkereset novemberben
2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Adventi ellenőrzések: tízből egy vállalkozás hibázott
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai tavaly decemberben mintegy 6 ezer kiemelt ellenőrzést végeztek az adventi vásárokon, piacokon, fenyőfaárusoknál, nagyobb bevásárlóközpontokban, illetve vendéglátóhelyeken. A vizsgálatok során minden tízediknél találtak valamilyen szabálytalanságot - jelentette be pénteken a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Csalók élnek vissza a Magyar Vöröskereszt nevével
A Magyar Vöröskereszt úgy értesült, hogy ismeretlen személyek jogtalanul használják a szervezet nevét. A csalók telefonon keresztül kérnek pénzbeli adományt a hívott féltől, miközben a Magyar Vöröskeresztre hivatkoznak - közölte a humanitárius szervezet pénteken az MTI-vel.
Csökken a foglalkoztatás, fogy a népesség
2025. decemberben 4 millió 624 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami 2021 május óta nem látott alacsony érték. Egy hónap alatt 14 ezer fővel, míg egy év alatt 55 ezerrel csökkent a foglalkoztattak száma. A háromhavi adatok alapján sem javult a kép: 2025. október-december között a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 642 ezer fő volt, ami 2021 közepén látott alacsony szint.
A kiszámíthatatlanságot tartják a gazdaság egyik fő problémájának a kkv-k
A kkv szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
Emelkedtek az európai részvények Trump visszakozásának hírére, kiugró hangulatban volt a KKE-régió
Nagyot emelkedtek az európai részvények, miután Trump visszakozott Grönland ügyében, elutasítva a katonai fellépést és a vámok bevezetését az európai országokra. Ez azután történt, hogy Trump egyeztetett Mark Rutte NATO-főtitkárral és elmondása szerint kezd a megegyezés körvonalazódni, amely egy korábbi, 1951-es egyezményre épülne Dánia és az Egyesült Államok között. A Stoxx 600 egy százalékkal ugrott feljebb, ezen belül a német DAX 1,2, a francia CAC 40 pedig egy százalékkal emelkedett.
