A Magyar Reklámszövetség álláspontja a reklámadó visszavezetése tárgyában
2022. 05. 27. 20:00
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 mrd Ft plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei továbbra is fenntartják álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét. A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re.
A reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállani a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat:
- A reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy "extraprofit"-ra vonatkozik a reklámadó szempontjából nem releváns:
- A 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2%-kal csökkent 2019-hez képest).
- A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja:
- A legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
- A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
- A reklámadó nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje: Ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözöltük a kormány döntését és reményünket fejeztük ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
Az MRSZ és társszervezetei most is - ahogy korábban is jelezték - elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák ezen jogalkotói célokat:
- Magyar Reklámszövetség
- MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
- Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
- Interactive Advertising Bureau Hungary
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat
Esősre fordult az idő? Itt a százas B-terv, ami megmenti az őszi utazásokat!
A Balatoni Turizmus Szövetség a Turizmus Világnapjára időzítve indította el új kampányát, amelynek célja a régió sokszínűségének bemutatása. Az akció keretében október 1. és december 31. között száz olyan, eddig kevéssé látható programot gyűjtenek össze és tesznek közzé, amelyek tartalmas élményt nyújthatnak rossz idő esetén is.
Hogyan befolyásolja egyetlen tengeri szoros, hogy mennyibe kerül a tankolás Magyarországon?
Amikor a magyar autós a benzinkúton látja emelkedni az üzemanyag árát, ritkán gondol arra, hogy ennek oka akár egy távoli tengeri átjáróban keresendő. Pedig a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódó, mindössze 33-34 kilométer széles Hormuzi-szoros a globális gazdaság egyik legfontosabb ütőere. De vajon hogyan függ össze a kőzetlemezek évmilliókkal ezelőtti vándorlása a globális energiapánikkal és a mi pénztárcánkkal? A választ a földtan és a társadalomföldrajz ritka, egymásba fonódó találkozása adja meg.
10 kriptó, egy hét, elképesztő fordulat: a Quant 186%-ot ugrott
Van az a hét, amikor a kereskedő kétszer is ránéz a képernyőre, mert elsőre elírásnak tűnik a zöld szám. A mellékelt pillanatfelvételen a Quant 186 százalékos emelkedéssel vezeti a listát, de a mögötte álló kilenc projekt története legalább ilyen érdekes: banki tokenizáció, új kereskedési termékek, intézményi piaci adatok és ismét feléledő mémcoin-kereslet találkozik benne.
Az emberi beszéd a kutyák agyát is alakítja
Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, ahogy azt eddig csak embernél láttuk. Ez pedig arra utal, hogy a beszéd feldolgozásának hatékonysága nem feltétlenül az ember különleges nyelvi képességeinek a következménye: a beszéd rendszeres hallgatása maga is megváltoztathatja az agy működését, még egy embertől evolúciósan távoli emlősfajban is. Az ELTE Etológia Tanszékén működő Neuroetológiai Kutatócsoport felfedezése a világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Science-ben jelent meg.
Bitcoin vagy Ethereum: melyik érheti el előbb a korábbi csúcsát?
A Bitcoin és az Ethereum is jelentősen elmarad korábbi történelmi csúcsától, de eltérő pályán mozognak. Szeptember 27-én a Bitcoin nagyjából 84 900 dolláron állt, ami 33 százalékkal marad el a 2025 októberében elért 126 080 dolláros rekordtól. Az új csúcshoz így körülbelül 49 százalékos emelkedésre lenne szükség.
Kellemes, kora őszi időjárás várható a jövő héten
Kellemes, kora őszi időjárás várható a jövő héten sok napsütéssel: a hőmérséklet jellemzően 21-25 Celsius-fok között alakul a legmelegebb órákban, de a reggelek csípősek lesznek - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
A Vodafone kijevi adatközpontjára mért csapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Csapást mért az orosz hadsereg éjjel a Vodafone mobilszolgáltató vállalat kijevi adatközpontjára, valamint a kilijai dunai kikötőben az ukrán haditengerészet Kelet bázisának törzsére, a határőrség állomáshelyére, négy raktárra és infrastruktúra-létesítményekre - közölte vasárnap a moszkvai védelmi tárca.
Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.
Több mint 700 millió eurós sürgősségi segélycsomagot különít el globális válságok kezelésére az EU
Az Európai Bizottság 710 millió eurós segélycsomagot különített el globális válságkezelésre, az uniós források jelentős részét afrikai menekültek támogatására, illetve "migrációval kapcsolatos" problémák megoldását célzó programokra fordítják majd - tájékoztatott az Európai Bizottság vasárnap.
