A Magyar Reklámszövetség álláspontja a reklámadó visszavezetése tárgyában
2022. 05. 27. 20:00
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 mrd Ft plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei továbbra is fenntartják álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét. A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re.
A reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállani a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat:
- A reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy "extraprofit"-ra vonatkozik a reklámadó szempontjából nem releváns:
- A 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2%-kal csökkent 2019-hez képest).
- A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja:
- A legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
- A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
- A reklámadó nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje: Ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözöltük a kormány döntését és reményünket fejeztük ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
Az MRSZ és társszervezetei most is - ahogy korábban is jelezték - elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák ezen jogalkotói célokat:
- Magyar Reklámszövetség
- MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
- Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
- Interactive Advertising Bureau Hungary
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat
Teljesen átszerveznék a közmédia intézményrendszerét
Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, a javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét, megszüntetné a jelenlegi közalapítványi-MTVA-s modellt, különválasztaná a rádió-televíziós közszolgálati médiaszolgáltatást és a hírügynökségi tevékenységet, új felügyeleti testületet és új finanszírozási rendszert hozna létre.
Van élet a vendégmunka után?
Ma az a magyar munkaerőpiac egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen lehetőségei vannak a vállalatoknak a munkaerőhiány kezelésére egy folyamatosan változó gazdasági és demográfiai környezetben. Az új szabályozások miatt bár egyre gyakrabban merül fel a külföldi munkaerő kiváltásának lehetősége, a szakértők szerint a valóság jóval összetettebb: a hazai munkaerő-tartalékok jelentős lehetőségeket rejtenek, ugyanakkor önmagukban nem képesek teljes mértékben pótolni a vendégmunkások szerepét.
A kormány nyilvánosságra hozza a helyreállítási tervet
Nyilvánosságra hozza Magyarország helyreállítási tervét a következő napokban a kormány, amely az európai uniós források hazahozatalának feltétele. A következő pénzügyminiszteri tanácskozáson már a magyar terv lesz a terítéken – közölte a pénzügyminiszter a Facebookon pénteken.
Ingatlanpiaci fordulat a tavaszi mélypont után: visszatértek a vevők
A Duna House ma publikált Ingatlanpiaci Barométere szerint az utolsó tavaszi hónap sem hozott látványos áttörést a hazai ingatlanpiacon, de a kereslet a tavaszi mélypont után fordulni látszik: az index a márciusi–áprilisi visszaesésből 5 ponttal, 74-re kapaszkodott vissza. A tartósan magas árszint ugyanakkor még mindig visszafogja a vásárlókat.
Airfryert vettél? Itt a hatósági álláspont!
Átfogó, laboratóriumi méréseken alapuló országos ellenőrzést indít a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a forrólevegős sütők energiafogyasztásának és jogszabályi megfelelőségének vizsgálatára. A program célja annak feltárása, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható airfryer készülékek megfelelnek-e az európai uniós környezettudatos tervezési (ecodesign) előírásoknak, különös tekintettel a készenléti és kikapcsolt állapotban jelentkező energiafogyasztásra.
Benzin és dízel ára: bejelentették, meddig marad az ár
A szlovén kormány újabb hat hónappal meghosszabbította az üzemanyagárak szabályozását, így a 95-ös benzin, a dízel és a fűtőolaj ára legalább december közepéig továbbra is hatósági árképzés alapján alakul az autópályákon és gyorsforgalmi utakon kívüli benzinkutaknál - közölte az infrastrukturális és energiaügyi minisztérium.
Az EU hétfőn megnyitja a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját Ukrajnával és Moldovával
Az Európai Unió tagállamai megállapodtak arról, hogy hétfőn megnyitják Ukrajnával és Moldovával a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, amely az uniós csatlakozási folyamat alapját képezi - jelentette be közös sajtóközleményben António Costa, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Visszatértek a külföldi befektetők a magyar részvénypiacra
Ismét 50 százalék fölé emelkedett a külföldi befektetők aránya a magyar részvénypiacon az MNB legfrissebb állományi adatai szerint. A nemzetközi befektetők súlya 2022 februárja óta először haladta meg ezt a szintet, folytatva az elmúlt években kirajzolódó pozitív tendenciát.
Erősödött pénteken a forint, idei csúcsot ért el az euróval szemben
Erősödött pénteken a forint a főbb devizákkal szemben a délelőtti jegyzéséhez képest a bankközi piacon. A forint az euróval és a svájci frankkal szemben idei legerősebb árfolyamát érte el.
Befejeződött a Ganz Electric közel 5 milliárd forintos gyárfejlesztése
Újabb beruházást valósított meg sikeresen a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. Pest vármegyei gyártóbázisán, Tápiószelén. A mintegy 14 millió euró értékű fejlesztés keretében a patinás magyar vállalat a Forgógépgyár gyártóeszközeinek és gépeinek korszerűsítését és a gyártás kulcsfolyamatainak modernizálását végezte el. A két éven át tartó beruházásnak köszönhetően növekszik az üzem automatizáltsága, valamint magasabb minőség, biztonság és nagyobb hatékonyság válik lehetővé.
Több napra és könnyebben mennek szabadságra a magyarok, mint 10 évvel ezelőtt
Míg 2016-ban a hazai munkavállalók átlagosan 11–12 napot töltöttek nyári szabadságon, több részletben kivéve a pihenőnapokat, és sokuknak azzal is szembe kellett nézniük, hogy a munkáltató az előzetes egyeztetés ellenére nem engedte el őket a tervezett időpontban, addig idén már átlagosan 13 nap szabadsággal számolnak.
