A Magyar Reklámszövetség álláspontja a reklámadó visszavezetése tárgyában
2022. 05. 27. 20:00
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 mrd Ft plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei továbbra is fenntartják álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét. A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re.
A reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállani a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat:
- A reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy "extraprofit"-ra vonatkozik a reklámadó szempontjából nem releváns:
- A 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2%-kal csökkent 2019-hez képest).
- A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja:
- A legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
- A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
- A reklámadó nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje: Ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözöltük a kormány döntését és reményünket fejeztük ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
Az MRSZ és társszervezetei most is - ahogy korábban is jelezték - elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák ezen jogalkotói célokat:
- Magyar Reklámszövetség
- MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
- Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
- Interactive Advertising Bureau Hungary
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat
Sok vállalat életét kavarta fel a forint hullámzása, pedig van megoldás
Mozgalmas napja volt kedden a forintnak. A magyar fizetőeszköz az elmúlt hónapok látványos erősödése után a hét eleje óta gyengébben teljesített, az euróhoz viszonyítva például az előző heti 350-hez képest a 357-es szint közelében is járt a jegybank Monetáris Tanácsa ülése után.
Fordulóponthoz érkezhetnek a lakásépítések Magyarországon
Az elmúlt évek visszaesése után élénkülés jelei mutatkoznak a hazai lakásépítési piacon. Bár az átadott lakások száma egyelőre továbbra is alacsony szinten alakul, az építési engedélyek számának jelentős növekedése és a fejlesztői aktivitás erősödése arra utal, hogy a következő években fokozatosan bővülhet a kínálat. A folyamat nemcsak Budapesten, hanem több vidéki nagyvárosban is egyre látványosabb, különösen Debrecenben, Szegeden, Győrben és Nyíregyházán – derül ki az MBH Index legfrissebb újlakás-piaci elemzéséből.
A kiszámítható szabályozás és a stabil bevételi modellek vonzzák az energiatárolói beruházásokat
Néhány év leforgása alatt a korai fejlődési szakaszból érett, intézményesült befektetési kategóriává vált az energiatárolói piac – derül ki a DLA Piper „Capital Unlocks Capacity” című nemzetközi kutatásából. A felmérés szerint a befektetők ma már nem elsősorban az önálló tárolókapacitásokat keresik, hanem főként azokat a hibrid vagy kolokált projekteket, amelyeknél megfelelően telepítettek a kockázatok, kiszámítható a szabályozási környezet és stabil bevételi modell áll rendelkezésre.
Már minden hatodik magyar kipróbálta a qvik fizetést – a gyorsaság és a kényelem vonzza a felhasználókat
Másfél évvel azután, hogy a SimplePay elsők között vezette be a qvik azonnali átutaláson alapuló fizetési megoldást, a magyar felnőtt lakosság 16 százaléka már ki is próbálta – derül ki a SimplePay Zrt. megbízásából készített, reprezentatív felmérésből. A tapasztalattal rendelkezők közel kétharmada a jövőben is ezt a fizetési módot választja, ők a gyorsaságot, a kényelmet jelölik meg fő vonzerőként.
Véget ért az extrém drágulás a Balatonon, a készpénzes luxus és a hitelplafon rajzolja át a tóparti piacot
A balatoni ingatlanpiacon sok szempontból jelentősek a különbségek. Az északi parton a tranzakciók mintegy 90 százaléka tiszta készpénzből valósul meg, így itt a hitelpiaci változások és az új Otthon Start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja egyáltalán nem befolyásolják a keresletet. Ezzel szemben a déli parton és a régió egyéb területein már 30-40 százalékos hitelarány érzékelhető, ott az Otthon Start szigorú vételár- és négyzetméter-korlátai az új építésű ingatlanok jelentős részét kapásból kizárják a támogatásból.
Az állatbarát munkahely már nem extra, hanem sokszor elvárás a fiataloknak
A munkavállalói elvárások folyamatosan változnak, és mára bőven túlmutatnak a versenyképes fizetés és béren kívüli juttatási csomag kérdéskörén. Egy, a magyar munkavállalók körében végzett friss kutatás[1] szerint egyre fontosabbá válik például a munkavállalók számára az állatbarát szemlélet a munkahelyükön, különösen a Z generáció körében.
Fenntarthatóbb pályára állt a magyar lakóingatlanpiac
Stabilizálódó kereslet, kiegyensúlyozott kínálat és mérséklődő árdinamika jellemzi a magyarországi lakóingatlanpiacot a nyár elején. Ezekre a trendekre világít rá a Fundamenta cégcsoport InPulzus néven publikált kérdőíves felmérése, amelyet ingatlanközvetítő kollégáinak körében végzett.
Élénkülés a használthajó-piacon: 13 százalékkal nőtt a kereslet tavaly májushoz képest
A Használtautó.hu 2026. májusi adatai szerint tovább élénkült a hazai használthajó-piac: az érdeklődések* száma éves összevetésben 12,8 százalékkal emelkedett, miközben a hirdetések száma és az átlagár is növekedett. A vízisport-szezon kezdetével párhuzamosan a kereslet a fiatalabb vízi járművek és a prémium vitorlások iránt egyaránt erős maradt.
120 literes kukád van? Akkor bajban leszel a jövőben
Sok magyar háztartás udvarán ma is a jól ismert 120 literes kuka áll. Csakhogy a hulladékszállítás szabályai egyre szigorúbbak: már nemcsak az számít, hogy belefér-e a szemét az edénybe, hanem annak súlya, összetétele, a kuka állapota és még az is, hogy a megfelelő méret szerepel-e a szolgáltató nyilvántartásában.
Rendezvénysorozat kezdődött Kapu Tibor felbocsátásának első évfordulóján
Rendezvénysorozat kezdődött Kapu Tibor, Magyarország második kutatóűrhajósa felbocsátásának első évfordulóján, csütörtökön a budapesti Millenáris parkban. Az esemény megnyitóján Tanács Zoltán a HUNOR-programot egy katalizátornak nevezte, és elmondta: bár a program az év végén lezárul, szeretné, ha folytatódna a megkezdett fejlődés, és erre a fél évre felkérte Kapu Tibort a program vezetésére.
Spark és Uniswap: új FX Layer gyorsítja a stabilcoinok közötti váltást
A Spark és az Uniswap közös stabilcoin-likviditási rendszert indított FX Layer néven. A megoldás célja, hogy hatékonyabbá és olcsóbbá tegye a dollárhoz kötött digitális eszközök közötti átváltást, miközben megszünteti annak szükségességét, hogy minden stabilcoin-kibocsátó saját, elkülönült likviditási infrastruktúrát építsen ki. A kezdeményezés indulásakor mintegy 150 millió dollárnyi tőke kerül az Uniswap v4 rendszerébe.
Történelmi esemény! Ilyenre még nem volt példa Hollandiában
Történelme során először adták ki a legsúlyosabb időjárási riasztást a túlzott hőség miatt Hollandiában, a meteorológiai intézet (KNMI) vörös riasztása éjféltől lép életbe négy kivételével az ország összes tartományában. Luxemburgban megdőlt a júniusi hőmérsékleti rekord.
Profitot tudott növelni a H&M, de a bevétele már zsugorodik
Szerényen nőtt a svéd Hennes & Mauritz AB (H&M), Európa második legnagyobb divatáru-kiskereskedelmi láncának profitja, miközben a bevétele 3 százalékkal csökkent a május végén zárult pénzügyi második negyedévben - áll a cég honlapján.
Mastercard-kutatás: a magyarok egyre inkább digitálisan fizetnek külföldi utazásaik során
A külföldre utazó turisták száma tavaly öt éves csúcsot döntött, idén pedig a növekedés folytatódik, ami az utazási szezon előtt reflektorfénybe állítja a magyarok külföldi fizetési szokásait. A Mastercard kutatása szerint a digitalizáció itt is hódít: a többség valamilyen digitális megoldással fizet a külföldön (vagy külföldről) igénybe vett termékekért és szolgáltatásokért.
Együttműködési megállapodást kötött a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Új szakmai együttműködés indul a Miskolci Egyetem logisztikai szakterülete és a vállalati háttér kapcsolatának erősítése érdekében: együttműködési megállapodást kötött a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).
