A Magyar Reklámszövetség álláspontja a reklámadó visszavezetése tárgyában
2022. 05. 27. 20:00
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 mrd Ft plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei továbbra is fenntartják álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét. A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re.
A reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállani a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat:
- A reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy "extraprofit"-ra vonatkozik a reklámadó szempontjából nem releváns:
- A 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2%-kal csökkent 2019-hez képest).
- A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja:
- A legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
- A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
- A reklámadó nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje: Ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözöltük a kormány döntését és reményünket fejeztük ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
Az MRSZ és társszervezetei most is - ahogy korábban is jelezték - elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák ezen jogalkotói célokat:
- Magyar Reklámszövetség
- MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
- Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
- Interactive Advertising Bureau Hungary
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat
MRSZ: nőtt a kommunikációs iparág forgalma tavaly
A magyar média- és kommunikációs piac forgalma tavaly 6,2 százalékkal, 758,7 milliárd forintra nőtt, de reálértéken még mindig 4,5 százalékkal elmarad a 2019-es szinttől - mondta Novák Péter, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke kedden, a szektor évértékelő konferenciáján Budapesten.
Tron DAO 1 milliárd dolláros AI-alapja: új korszak jöhet a kriptopénzügyben
Gigantikus lépést tett a Tron ökoszisztéma: tízszeresére növelték az AI- és stabilcoin-alapot, amely immár 1 milliárd dollárral célozza meg az autonóm pénzügyi rendszerek kiépítését. A döntés nemcsak a piacnak szóló erődemonstráció, hanem egyértelmű irányváltás is a kriptoipar jövője felé.
Már most aszály van – tavaly is a száraz időjárás okozta a legtöbb kárt
Már az év első hónapjai is komoly kihívások elé állítják a növénytermesztőket: a januári havazások ellenére az idei az egyik legszárazabb évkezdetnek számít. Az utóbbi egy hónapban ráadásul már 10 fok körüli nappali hőmérséklet jellemző, így a munkák is korán megkezdődtek a földeken. A termelők most különösen várják az esőt, hogy a kijuttatott műtrágya se száraz talajba kerüljön. A gazdáknak ráadásul várhatóan nemcsak az aszállyal kell megküzdeniük, hiszen a tavalyi évben a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a jégverés is jelentős károkat okozott – derül ki a Groupama Biztosító adataiból.
Kosz, lejárt és nyomonkövethetetlen élelmiszerek, pókhálók – súlyos jogsértések miatt zárt be üzletet és vont ki élelmiszereket a forgalomból az NKFH
Súlyos élelmiszer-biztonsági és higiéniai hiányosságokat tárt fel a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) három különböző kereskedelmi egység ellenőrzése során. A feltárt jogsértések egyértelműen rámutatnak arra, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyása nemcsak jogi következményekkel jár, hanem közvetlen veszélyt jelenthet a fogyasztók egészségére is. A hatóság ezért minden esetben azonnali intézkedéseket hozott, hangsúlyozva, hogy zéró toleranciát alkalmaz az élelmiszer-biztonságot sértő gyakorlatokkal szemben.
Ondo Finance áttörés: 700 millió dollár fölé ugrott a tokenizált értékpapírok piaca
Új mérföldkőhöz érkezett a blokklánc-alapú pénzügy: az Ondo Finance platformja átlépte a 700 millió dolláros TVL-t. A szám nemcsak egy rekord, hanem egyértelmű jelzés arra, hogy a valós eszközök tokenizációja (RWA) egyre inkább a kriptopiac egyik meghatározó narratívájává válik.
Súlyos bírságok jöhetnek a cégeknek egyetlen hiba miatt, új módszerrel vadászik a NAV a rejtett nyereségre
Szintet lépett az adóhatóság a transzferárak ellenőrzésében: a NAV 2026-ban már nemcsak a dokumentációt kéri számon, hanem automatizált rendszerekkel elemzi a cégcsoporton belüli pénzmozgásokat. A transzferár – vagyis az egymással kapcsoltsági viszonyban álló cégek közötti elszámolóár – az elmúlt években a költségvetés egyik kiemelt fókuszterületévé vált.
Ethereum árfolyam támasz szintek - ETH technikai elemzés
Az Ethereum árfolyamának alakulása mögött nem csak trendek, hanem jól azonosítható technikai szintek is állnak. A támaszok megértése kulcs lehet a tudatos kereskedéshez – mégis sok befektető számára ezek a zónák továbbra is „láthatatlanok”. Megmutatjuk, hogyan értelmezd őket helyesen.
Melyik szakmában lehet a legtöbb hitelt felvenni?
Havi bruttó 3,9 millió forint – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban frissült adatai alapján 2025-ben ennyit kerestek a légiforgalmi irányítók, amivel ők érdemelhették ki a legjobban megfizetett foglalkozás címét. Ekkora összegnek bizony már a nettója is igen impozáns, mintegy 2,6 millió forintot jelent havonta. Felmerülhet a kérdés, mégis mekkora hitelre számíthatnak azok, akik a fentihez hasonló, milliós összegeket képesek havonta megkeresni? A Bank360 ezúttal ennek járt utána.
Újépítésű ingatlanok: melyek az előnyeik, a kockázataik és a vásárlói buktatók?
Néhány éven belül több tízezer újépítésű lakás jelenik meg az ingatlanpiacon, és a kiemelt beruházásoknál a vevők 1,5 millió forintnál alacsonyabb négyzetméterárakkal is találkozhatnak majd. Mire érdemes figyelniük, ha újépítésű lakást vennének? Mennyiben más az újépítésű vevői szempontból, mint egy használt ingatlan megvásárlása?
