A Magyar Reklámszövetség álláspontja a reklámadó visszavezetése tárgyában
2022. 05. 27. 20:00
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 mrd Ft plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei továbbra is fenntartják álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét. A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re.
A reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállani a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat:
- A reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy "extraprofit"-ra vonatkozik a reklámadó szempontjából nem releváns:
- A 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2%-kal csökkent 2019-hez képest).
- A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja:
- A legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
- A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
- A reklámadó nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje: Ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözöltük a kormány döntését és reményünket fejeztük ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
Az MRSZ és társszervezetei most is - ahogy korábban is jelezték - elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák ezen jogalkotói célokat:
- Magyar Reklámszövetség
- MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
- Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
- Interactive Advertising Bureau Hungary
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat
A szakszervezet egy hét türelmi idő után várja az IKEA válaszát béremelési igényére
Egy hét türelmi időt kap a szakszervezettől az IKEA, hogy érdemben reagáljon a munkavállalók 6 százalékos alapbéremelési igényére; az érdekképviselet vállalta, hogy ez idő alatt, július 20-26. között nem szerveznek és nem hirdetnek újabb sztrájkot - mondta el a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke pénteken az MTI-nek.
„Majd eladom az ingatlanomat” – miért csapda ez a hozzáállás kockázati életbiztosítás helyett?
Zoltán ötvenes éveiben jár, két felnőtt gyermeke van, és büszke arra, hogy az évek alatt sikerült egy szép, tehermentes családi házat felépítenie Budapest környékén. Amikor a felesége egy biztosítási tanácsadóval beszélgetve szóba hozta a kockázati életbiztosítást, Zoltán legyintett: „Minek az nekünk? Ha velem történik valami, a gyerekek eladják a házat, és abból megoldják a saját életüket.” Logikusnak tűnt – papíron. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb, és épp ez a fajta magabiztosság az, ami sok családot hagy pénzügyi bizonytalanságban a legrosszabb pillanatban.
Újabb szakaszába lépett Komló belvárosának megújítása
Újabb szakaszába lépett Komló egyik központi terének, a 48-as térnek a felújítása, amelynek során több mint egy hektárnyi területen végeznek közterületfejlesztési munkálatokat több mint félmilliárd forint európai uniós támogatás segítségével - közölte a baranyai település polgármestere az MTI-vel.
4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint - olvasható a fataj.hu oldalon közzétett összesítőben.
Az ukrán kormány kinevezte a megbízott védelmi és külügyminisztert
Az ukrán kormány Volodimir Zelenszkij elnökkel egyeztetve Jevhenyij Hmarát ideiglenesen a védelmi miniszteri, Andrij Szibihát pedig ideiglenesen a külügyminiszteri feladatok ellátásával bízta meg - közölte Szerhij Koreckij miniszterelnök pénteken a Facebookon.
Hiába drágultak tovább a lakások, öt nagyvárosban mégis könnyebb lett a vásárlás
A lakások 2026-ban sem lettek olcsóbbak, az országos nettó átlagkereset azonban olyan ütemben emelkedett, hogy a vizsgált hat nagyvárosból ötben kevesebbet kell dolgozni, hogy lehessen megvásárolni egy 50 négyzetméteres lakást, mint egy évvel korábban. Budapesten egy 50 négyzetméteres lakás becsült kínálati ára közel hat havi nettó átlagkeresettel kevesebbnek felelt meg, mint egy évvel korábban.
A jövő héten tárgyalhat a kormány a szombathelyi azbesztszennyezés felszámolásáról szóló javaslatokról
A vidék- és településfejlesztési miniszter a jövő héten a kormány elé viszi a szombathelyi azbesztszennyezés felszámolásáról szóló javaslatokat, amelyek alapján döntés fognak hozni - közölte a város polgármestere a közösségi oldalán posztolt videójában péntek este, miután a tárcavezetővel tárgyalt.
Még több italcsomagolás kap új életet: újabb automatizált DRS hulladékfeldolgozó üzemmel erősít az ALTEO Csoport
Az ALTEO Csoport 2026 nyarától jelentősen, a tervek szerint évi 28 ezer tonnára növeli a visszagyűjtött italcsomagolások feldolgozási kapacitását, biztosítva ezzel a PET-palackok és fém italosdobozok körforgásos gazdaságban tartását. A cél elérése érdekében az ALTEO Nyrt. leányvállalata, az ALTEO Circular Kft. kistarcsai telephelyén a szükséges hatósági engedélyek birtokában elindult az új, DRS hulladékfeldolgozó üzem próbaüzeme.
Megtört a panelláz: már nem ezek a lakások drágulnak a leggyorsabban
Miközben a májusi árcsökkenés után júniusban ismét emelkedtek a lakásárak Magyarországon, a panellakások ezúttal lemaradtak a drágulási versenyben – derül ki a legfrissebb Zenga Ingatlan Radarból. A fő kérdés, hogy valóban véget ért-e a panelőrület vagy csak átmeneti megtorpanásról van szó.
Netrisk: 3 millió forint az átlagos hitelösszeg a személyi kölcsönöknél
Majdnem 3 millió forint volt idén június közepéig a Netrisktől igényelt személyi kölcsönök átlagösszege. A hitelek négyötödét szabad felhasználási céllal igényelték, a hitelkiváltás aránya 14 százalék volt, a felújításé vagy korszerűsítésé pedig mindössze 3 százalékot tett ki. Tízből négy kölcsönnél a futamidő 49–60 hónap, azaz 4-5 évre rúgott, míg az igénylések 35 százalékánál pedig 60 hónapnál hosszabb időre vállaltak törlesztést az érintettek.
Hőhullám a tőzsdén? Ezek a vállalatok profitálhatnak leginkább a nyári fogyasztásból
A nyári hónapokban a fogyasztási szokások jelentősen átalakulnak: nő a fagylaltok, jeges italok és más szezonális termékek iránti kereslet. A helyzetet a Magyarországon is elérhető globális befektetési alkalmazás, az XTB szakértői elemezték, akik szerint a befektetők számára nem csupán az értékesítési adatok érdekesek, hanem azok a globális vállalatok is, amelyek ezek mögött a jól ismert márkák mögött állnak. Bár egy forró nyár önmagában nem határozza meg a részvények teljesítményét, a szezonális kereslet fontos szerepet játszhat a negyedéves eredmények alakulásában.
Jön az EURÓ a forint helyett? Mi lesz a nyugdíjakkal és a bankbetétekkel?
Sok magyar számára az euró bevezetése egyszerre jelent reményt és félelmet. Az egyik oldalon ott van a stabilabb pénz, az egyszerűbb külföldi vásárlás és az árfolyamkockázat eltűnése, a másikon pedig a kérdés: elveszhet-e a nyugdíj, csökkenhet-e a bankbetét, megugorhat-e a hiteltartozás?
