A Magyar Reklámszövetség álláspontja a reklámadó visszavezetése tárgyában
2022. 05. 27. 20:00
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 mrd Ft plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei továbbra is fenntartják álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét. A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re.
A reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállani a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat:
- A reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy "extraprofit"-ra vonatkozik a reklámadó szempontjából nem releváns:
- A 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2%-kal csökkent 2019-hez képest).
- A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja:
- A legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
- A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
- A reklámadó nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje: Ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözöltük a kormány döntését és reményünket fejeztük ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
Az MRSZ és társszervezetei most is - ahogy korábban is jelezték - elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák ezen jogalkotói célokat:
- Magyar Reklámszövetség
- MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
- Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
- Interactive Advertising Bureau Hungary
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat
Fordulat a hazai uborkapiacon
Kettős képet mutat a hazai uborka-termesztés. Míg a konzervuborka termesztése csökken, addig a hajtatott kígyóuborka-ágazat látványos fejlődésen ment keresztül, elsősorban a modern technológiai beruházásoknak és az intenzív termesztési rendszerek elterjedésének köszönhetően - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) pénteken megjelent közös körképéből.
Közös kassza, közös jövő? Mit üzen a ciprusi alku az EU következő hétéves költségvetéséről?
Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló vita 2026 júniusában új szakaszba lépett. A ciprusi tanácsi elnökség 2026. június 11-én előterjesztette az első olyan átfogó tárgyalási keretet, az úgynevezett „nego(tiating) boxot”, amely már konkrét számokat is tartalmaz a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre vonatkozóan. Ez önmagában is fontos fejlemény: a jövő hétéves keretét meghatározó költségvetési vitákban ugyanis eddig számos politikai nyilatkozatot hallhattunk, eddig azonban pénzügyi súlypontokról, elosztási arányokról és egyéb számszerű értékekről nem esett igazán szó. A ciprusi javaslat ezért semmi esetre sem a tárgyalások végét, hanem sokkal inkább azok valódi kezdetét jelzi.
Drótból van a kerítésed? Akkor komoly bajba kerülhetsz!
Sokan úgy gondolják, hogy egy egyszerű drótkerítés tökéletesen elegendő ahhoz, hogy megvédje az otthonukat a kíváncsi tekintetektől vagy az illetéktelen behatolóktól. Az alacsony ár és a gyors telepítés miatt rengeteg családi ház, nyaraló és telek körül találkozhatunk ilyen megoldással.
Elfogadták a törvényt! Nyugdíj emelés szabályai évről-évre
Sok nyugdíjas nem tudja pontosan, hogyan emelik a nyugdíjakat, és mikor járhat pluszpénz az év végén. Pedig előfordulhat, hogy az infláció magasabb lesz a vártnál, ilyenkor pedig kiegészítő emelés vagy egyösszegű kifizetés érkezhet. Nézzük meg egyszerűen, közérthetően, mit mond a törvény, és mire számíthatnak a nyugdíjasok!
Az uniós források reményt adnak, az építőipar még várja a fordulatot
Az építőipar tavaszi adatai továbbra sem mutatnak egyértelmű élénkülést. Miközben az uniós forrásokról született megállapodás új beruházások előtt nyithatja meg az utat, a megrendelések csökkenése, a vállalkozások számának fogyása és a magas megszűnési arány alapján az ágazat rövid távon továbbra is nehéz környezetben működik.
Megválasztotta az új jegybankelnököt a horvát parlament
A horvát parlament pénteken Ante Zigmant, a horvát pénzügyi felügyelet, a Hanfa igazgatótanácsának eddigi elnökét választotta meg a Horvát Nemzeti Bank (HNB) új elnökévé.
Erősödött a forint péntek estére
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben pénteken kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Elkészült az első Magyar Senior Index: három külön világban él a munkavállaló, a HR és a cégvezetés
A senior álláskeresők 92,6 százaléka tapasztalt már valamilyen koralapú kirekesztést, miközben a vállalatok többsége sem az AI-átmenetre, sem a tudásmegőrzésre, sem az utódlási nehézségek megoldására nincsenek felkészülve – derül ki a hazai 45 év feletti munkavállalók helyzetét vizsgáló legújabb kutatásból. Az első Magyar Senior Index rámutat: a probléma már nem egyéni karrierkérdés, hanem a magyar gazdaság és vállalati szektor versenyképességét érintő stratégiai kihívás.
A személyautók kgfb-díjai csökkentek, a károkra azonban többet fizettek a biztosítók
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja csaknem 5 százalékkal csökkent idén március végén az előző év azonos időszakával összevetve. A piaci verseny éleződését mutatja, hogy eközben a károkra majdnem 12 százalékkal többet fizettek a biztosítók - állapította meg pénteken kiadott Kgfb-indexében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Tízből csak három magyar képes felismerni egy online csalási kísérletet
Tíz magyarból mindössze három képes éles helyzetben felismerni egy online csalási kísérletet, a felhasználók felkészületlensége így a teljes pénzügyi ökoszisztéma biztonságát veszélyezteti – derül ki a Cyber Islands kiberbiztonsági közösségnek a Mastercard szakmai támogatásával készített friss kutatásából.
